160874. lajstromszámú szabadalom • Kártevőírtószerek
5 160874 6 Permetezhető por Permetezhető por előállítására összekeverjük és finomra őröljük az alábbi komponenseket: 50 rész találmány szerinti hatóanyag, 20 mész nagy aktivitású kovasav adszorbens, 25 rész bolus altba (kaolin), 1,5 rész l-benzil^-sztearil-'benztaidazol-Ö.S'-diszuKbnsavas nátrium, 3,5 rész terimék p-terc. oktílfenol és etilénoxid reakciójából. Emulziós konomtrátum Jól oldható hatóanyagok emulziós koncentnátumként is elkészíthetők az alábbiak szerint. 20 rész hatóanyag! 70 rész xilol 10 rész keverék, amely egy aUkilfeniol és etilénoxid reakciój árnak termékéből és kalcium-dodecilbsnzctliszulfianátlból áll. A komponenseket összekeverjük. Vízzel a kívánt koncentrációra hígítva permetezhető emulziót kapunk. Granulátum 7,5 g (I) általános képletű hatóanyagot 100 ml acetaniban oldunk, és a kapott acetonos oldatot hozzáadjuk 92 g granulált attapulgiithoz. Jól összekeverjük és az oldószert forgó bepárlóbam eltávolítjuk. 7,5% hatóanyagtartalmú granulátumot kapunk. 3. példa: a) Botrytis cinerea elleni hatás •Rizling vagy szilváni szőlő frissen vágott leveleit bepermetezzük egy 0^1<y0 (1) képletű hatóanyagot tartalmazó hígított emulzióval. A rápermetezett anyag megszáríitása után a leveleket megfertőzzük a Botrytis cinerea Pers. toonidiumszuszpenziójávai és égy nedves csészében inkubáljulk. 4 nap múlva a kísérleti készítménynyel kezelt levelek 0%, a kezeletlen összehasonlító levelek 100% gombafertőzést szenvedtek. Ugyanezt az eredményt értük el akkor is, amikor a levelek a kísérleti készítményt szisztémásán felvették, vagySs a leveleik színét az előbbivel azonos koncentrációjú permetlével permeteztük, és a levelek fonákját fertőztük meg. b) Erysisphe ctóharaceairum elleni hatás Hajtaitóházbain nevelt tököt (Cucurbita Pepo L.) profilakitikusan egyszer bepeiimeteztünk egy hígított emulzióval, amely a minták sorozatában egyre több vizsgált hatóanyagot tartalmazott. 10 15 20 25 35 A kezelés után két nappal a növényeket megfér tőztüik az Eryisiphe cidhoraceacum DC spóráival. 12—14 nap múlva értékeltük a gombafertőzést, A kontrollként használt növényéken az inkubációs idő eltelte után 100% fertőzést tapasztaltunk. Kiértékeltük a gátló hatás kifejtéséhez szükséges legikisebb koncentrációt, és alábbi eredményeket kaptuk: (2) képletű vegyület 100 ppm (3) képletű vegyület 100 ppm 4. példa: Akaricid hatás Az akaricid hatás vizsgálatára végzett kísérlet előtt 12 órával Tetranydhus urticae ül. teűiarius tömegtenyészetéből származó levéldaralbot helyeztünk bdkorbabra. (Phaseolus vulgaris) A mozgó stádiumiban levő átment férgeket egy kromatográfiai porlasztóval bepermeteztük ai. emulgeált kísérleti készítménnyel oly maódon, hogy a permetlé ne folyjon le. 2 és 7 nap múlva élő és elpusztult egyedekként értékeltük a lárvákat, a kifejlett állatokat és a petéket, és az eredményt százalékban állapítottuk meg. A kezelt növényeket a 'kísérlet közben 25 °C-os hajtatócellákban tartottuk. A petékkel szembeni hatás az ilyen kísérletnél 2 nap eltelte után még nem állapítható meg, mivel az átlagos bá-r bozodási idő ekkor még pontosan nem ismeretes. A következő táblázatiban a normális érzékenységű Tetranydhus urticae Koch és foszfor-4„ savésztereket tűrő Tetranyohus telarius L. pusztulási hányadosait adtuk meg százalékban. 45 55 60 65 (2) képletű vegyület a) Tetr. urticae elleni hatás 50 2 nap múlva Pusztulási hányad (%) 7 nap múlva A & kifej'kifejB -5 lárva lett Pete lárva lett Jl állat állat '800 80 80 80 100 100 400 80 80 80 100 100 200 60 60 60 80 80 100 0 0 0 80 80