160865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sóoldatok diafragmás cellákban történő elektrolizisére

160865 5 - 6 tat, amelynek klórtartalma megközelíti a hi­ganykatódos eljárással kapott lúg klórtartalmát. A következő példákkal magyarázzuk meg az eljárást közelebbről, anélkül, hogy azt ezekre a példákra korlátoznánk. 1. példa > Egy kétkamrás elektrolizáló cellába diafrag­maként két ioncserélő membrán kombinációját építettük be, mégpedig az anódoldalon egy 0,05 mm vastag homogén, erősen savas, politetra-10 fluóretilénből álló fóliát, amelyet röntgensugár­zás mellett sztirollal ojtásosan polimerizáltunk és diklóretánban történő előduzzasztás után szul­fonáltunk; a katódoldalon 0,4 mm vastag homo­gén, erősen savas polietilánfóliát, amelyet sztirol­lal ojtásosan polimerizálva és azt követő szulfo­nálással állítottunk elő. Az elektrolizálócella anódterében ismert módon grafitanód alkalmazá­sával 5 n Na Cl-oldatot elektrolizálunk, a katód­térben acélkatód alkalmazása mellett nátronlúg képződik. A membránkombinációval és összeha­sonlításul az egyes membránokkal kapott leg­fontosabb elektrolízis adatokat a következő táb­lázatban adhatjuk meg: NaOH-kon-NaCl-kon-Áramki-Cella­Fajlagos centráció a centráció a használás feszültség energiafel­••­katódtérben NaOH-ban % V használás g/l g/l KWh/kg NaOH Membránkombináció 120 0,09 74,6 3,16 2,85 Politetrafluóretilén alapú kationcserélő membrán 121 5,07 37,7 3,05 5,43 Polivinilklorid alapú kat­ioncserélő membrán 120 0,11 70,8 3,12 2,96 Ha az elektrolizáló cellába — az ismert mód­szerekkel azonosan — csak egyetlen, sztirollal ojtásos polimerizációban előállított és utólag szulfonált polietilén membránt helyezünk, a membrán csak 1 hónapig biztosítja a megfelelő hatást, ez idő elteltével a kapott lúg sótartalma nagymértékben megnövekszik. Ha az elektrolí­zist az 1. példában megadott körülmények között végezzük, fél évi üzemelés után is a fentivel azo­nosan kis sótartalmú lúgoldatot állíthatunk elő. A berendezést fél évnél hosszabb ideig is üze­meltethetjük anélkül, hogy a kapott lúg sótar­talma észrevehető mértékben növekedne. 30 2 példa Az 1. példa szerinti elektrolizáló cellába, amelyben NaCl helyett most KCl-t elektrolizá­lunk, a következő ioncserélő membrán kombiná-35 ció van beépítve: az anódoldalon 0,08 mm vas­tag homogén, erősen savas politrifluórklóreti­lénből álló fólia, amelyet peroxid jelenlétében sztirollal ojtásosan polimerizálva és azt követően szulfonálva állítottunk elő; a katódoldalon 0,25 40 mm vastag homogén, gyengén savas, polivinil­klorid alapú, karboxil-csoportokkal rendelkező kationcserélő membrán. Az elektrolízis adatait a következő táblázatban adjuk meg: KOH-kon-KCl-kon-Áramki-Cella­Fajlagos centráció a centráció a használás feszültség energiafel­katódtérben KOH-ban % V használás g/l g/l KWh/kg KOH Membránkombináció 135 0,04 81,0 3,10 1,84 Politetrafluóretilén alapú kationcserélő membrán 138 0,16 75,6 3,00 1,91 Polietilén alapú kation­jserélő membrán 134 0,05 80,4 3,65 1,82 3. példa Az 1. példa szerint elektrolizáló cellába a kö­vetkező ioncserélő membrán kombináció van be­építve: az anódoldalon 0,02 mm vastag homogén, 65 gyengén savas, azaz karboxil-csoportokat tartal­mazó, polihexafluórpropilén és polivinilidén­fluorid kopolimeréből álló fólia; (amelyet akril­savmetilészterrel végzett ojtásos polimerizáció­val állítunk elő) a katódoldalon heterogén kation-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom