160863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémények belső korrózióját megakadályozó, műgyanta kötőanyagú védőbevonatok kialakítására

3 160863 4 maldehid kondenzátum. Az aromás poliamin mennyisége a gyantára számítva 20—50, célsze­rűen 20—35 s%. A keményítőszer másik kom­ponense alifás poliamin és/vagy poliamid, mint pl. dietiléntriamin, trietiléntetramin, illetve Versamid, az alifás poliamin mennyisége a gyantára vonatkoztatva 4—15, célszerűen 6—10, a Versamidé 15—35, célszerűen 20—30 s% le­io gyen ­A keményedési folyamatot szabályozó adalék­anyagként furfurilalkoholt és/vagy furfurolt alkalmazhatunk a gyanta + keményítőszer mennyiségére számítva 5—40, célszerűen 10—25 s% mennyiségben. Adalékanyagként aktív, illetve közel inaktív hígítókat, mint pl. fenil-glicidiléter, butil-glici­diléter, butándiol-glicidiléter, stb., illetve kő­szénkátrányolaj, fenyőgyantaolaj, dibutilftálát, stb. alkalmazhatók. Az aktív, iletve inaktív hígítókat a gyanta keményítőszerre számítva 20—150, célszerűen 60—100 s% mennyiségben lehet felhasználni. További — önkioltó hatást biztosító — adalék­anyagként alkalmazhatunk klór tartalmú vegyü­leteket, mint pl. PVC por, hexaklór-ciklohexán, stb. Ezek mennyisége 5—40 s% lehet. Töltőanyagként előnyösen kvarchomok, kvarc­liszt alkalmazható, a többi adalékanyagtól füg-30 gően 10—200, célszerűen 30—80 s% mennyiség­ben, továbbá Aerosil 1—20, célszerűen 3—10 s% mennyiségben. A találmány szerinti bevonatok felhordása előtt célszerű a kéménykürtők belső felületét 35 alkalmas módszerrel a laza, kátrányos részektől megtisztítani, esetleg hagyományos cementha­barccsal bevakolni. A műanyagbevonat ezután az ismert kéményvakolási technológiával fel­hordható. A felhordás után 24 órával a füstgá-40 zokat be lehet engedni a kéménybe, a kémény tehát üzemképes. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi ké­mények belső korrózióját megakadályozó mű­anyagbevonatok előállítását. Áz alkalmazott 45 rendszerek fazékideje az igényeknek megfele­lően változtatható és beállítható. A kapott be­vonatok a korróziós behatásoknak hosszú időn át képesek ellenállni, gáz és gőz áteresztésük gyakorlatilag zérus, dilatációs szilárdságuk —20 5Q és +180 C° között csak kis mértékben változik. A jelen találmányt a következő példákkal il­lusztráljuk. léten történő keményítőssel adnak. Az aromás, poliaminok vagy más néven anilingyanták egyes; képviselői folyékonyak, velük a keményítést azonban szintén magasabb hőmérsékleten cél­szerű végezni, mivel szobahőmérsékleten csak: lassan reagálnak, s a kapott termék rideg, tö­rékeny, rossz minőségű lesz. Ha az aromás po­liamin mellett más keményítőszereket (alifás poliamin, poliamid) alkalmazunk, akkor az ani­lingyanta nem, vagy csak nem kielégítő mér­tékben épül be a térhálóba. Savas gyorsítók al­kalmazásával az aromás poliaminokkal szobahő­mérsékleten is lehet keményíteni, azonban a reakció egyrészt túl gyors, másrészt a jelen al­kalmazásnál nem célszerű savas gyorsítókat al­kalmazni, mivel ezek a vakolatot megtámadják. Olyan eljárás kell tehát, melynek segítségével az epoxigyanta és egyéb keményítőszerek kö­zötti reakció lelassítható, másrészt az aromás, poliamin és az epoxicsoportok közötti reakció megkönnyíthető. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amelynek segítségével epoxigyanta vagy epoxi­dált fenolgyanta alapú rendszerekből a fent is­mertetett tulajdonságokkal rendelkező, kémé­nyek belső korrózióját megakadályozó védőbe­vonat állítható elő. A találmány alapja az a felismerés, hogy az előzőekben ismertetett követelményeket kielé­gítő, fokozott hő- és vegyszerállóságú védőbe­vonatokat nyerünk, ha a keményítést aromás poliamint tartalmazó több komponensű kemé­nyítőszerrel, szabályozott körülmények között végezzük. A találmány további alapja az a fel­ismerés, hogy a szabályozott keményítés meg­valósítható, ha a keményítés furfurilalkohol és/ vagy furfurol jelenlétében megy végbe. A találmány eljárás kémények belső korró­zióját megakadályozó védőbevonatok előállítá­sára szervetlen és/vagy szerves töltő- és ada­lékanyagokat tartalmazó epoxigyanta és/vagy epoxidált fenolgyanta összetételek aromás poli­amint tartalmazó többkomponensű keményítő­szer, valamint furfurilalkohol és/vagy furfurol reguláló adalékanyag jelenlétében történő ke­ményítése útján. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az epoxicsoportok térhálósítását furfurilalkohol és/vagy furfurol jelenlétében folytatjuk le úgy, hogy az egyéb keményítősze­rek és az epoxicsoportok közötti reakciót lelas­sítva és az aromás poliamin mozgékonyságai megnövelve a keményedési sebességet és a ki­keményített tulajdonságokat illetően optimális bevonatot kapjunk. Kémiai felépítésüket tekintve a műgyanta kötőanyag céljára mindazok az epoxigyanták alkalmasak, amelyek diánbisz-glicidiléter típu­súak, továbbá az epoxidált novolak és az epoxi­dált rezolgyanták. Az epoxigyanták mólsúlya 300—600, célszerűen 350—500 között változhat. A térhálósításra előnyösen két- vagy több­komponensű keményítőszert alkalmazhatunk. A keményítőszer egyik komponense aromás po­liamin, célszerűen 250—400-as mólsúlyú savas kondenzációval készült, folyékony anilin-for-1. példa: 70 sr Eporezit F—17 epoxigyantát egy formá­ban összekevertünk 5 sr dietiléntriamin, 15 sr Versamid 125, és 15 sr anilingyanta és 15 sr furfurilalkohol keverékével. A kapott elegyet szobahőmérsékleten keményítve a zselatinálódá­si („B") idő az MSz 13552—56 szerint 280 perc volt. A kikeményített rendszer hajlítószilárdsága: 1200 kg/cm2 , ütőhajlítószilárdsága: 5,2 kg/cm 2 . A hajlítószilárdságot az MSZ 1422, az ütőhajlí­tószilárdságot az MSz 7751 szerint határoztuk 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom