160854. lajstromszámú szabadalom • Nagy munkaszélességű szemenkénti vetőgép dughagyma és hagymamag vetésére

5 160&54 6 külön felfüggesztő 'berendezése, külön magtar­tója, vető szerkezete és talajlkereke van, Az egyes egységek az erőgépről külön nem emel­hetők fel, csak valamennyi egyszerre a közös 1 főtartóval.1 A csavarok lazítása után az 1 főtar- 5 tón elcsúsztatható. oldal irányban a paralellog­ramma szerkezettel felerősített esoroszlyaegy­ség. Ezzel a vetési távolság szabályozható. A 2. bárd mererven van a 3 csaroszlyatesthez rögzít­ve. A bárd hasítja, fel a talajt az' elvetendő io magvak, előtt. A 4 talajkerék függőleges, síkban elmozdíthatóan van a csoroszlyatesthez" erősítve. Az elmozdulás mértékét és ezzel a bárd talajba süllyedésiét az 5 mélységállító szerkezettel lehet szabályozni. A dughagyma adagolása '.a követ- ío kezőképpen történik: A célszerűen gumiból va­ló 6 kanalas tárcsa a talajkerékről kapja: meg­hajtását lánckerék útján, a haladási iránynak megfelelően jobbról balra. A 3 csoroszlyates t lezárásaként alul, a kanalas tárcsának megfe- 20 lelő hely van kiképezve, így a 7 magtartályból a csoro'szlyatestbe ömlő dughagyma a kanalas tárcsára folyik. A kanalas tárcsa kanala forgás közben egy-egy dugihagymát alulról magával ragad. Ha netán egy kanálba két hagymia ke- 25 rülne, azt a célszerűen, gumiból levő. 8 magle­sodró leválasztja. A tovább forgó kanalas tár­csáról ezután a dugíhagyma magától leesik a bárdiban elhelyezett vetőnyílásba. 30 A kanalas kerék cserélhető. Az osztályozott dughagyma nagyságának megfelelően más-más kanálnagységú és osztású tárcsát kell hasz­nálni. • •' -. ' Mivel a csoroszlyák süllyedése korlátozott, 35 az 1 főtartó megemelésével valamennyi cso­roszlyaegység a levegőibe emelhető és helyben megfordítható; A csoroszlyatest felső részén van még elren­dezve a rajzon nem ábrázolt boltozódásgátló ^ szerkezet. Ez célszerűen egy keresztirányú bor­dákkal ellátott görgőkön futó gumiheveder, amely az. összezsúfolódott dughagyma tömegét állandó mozgásiban tartja és megakadályozza a magbeömlő nyílás eltömődését. A szerkezet 45 a talajkerékről, legegyszerűbben lánchajtással kapja meghajtását. A 2. ábrán látható a talajkerék peremének kialakítása, amely a felhasított talajt az elve­tett magokra ráborítja. A 3. ábrán látható a szétnyíló talajhasító 2 bárd alakja és az abban elhelyezett, a cikk­cakk-vetést lehetővé tevő magrendező eleim 9 állványának iránya és elhelyezése, míg a 4. ábrán maga a magrendező elem látható, aho­gyan a 11 magok a 9 állvány előtt és mögött a 10 terelő lemezekkel elvezetve a. földbe hul­lanak. Az összetartozó 5. és 6. ábra szerint a mag­kiválasztás és adagolás a következőképpen tör­ténik: A esóroszlyatest 12 fedele előtt balra elforduló 14 furatos tárcsa alatti 13 ívelt já­ratban egy központi ventillátor sziivó'.hatására vákuum keletkezik. A vákuum levegőt szív be a 13 ívelt járat felett éppen áthaladó, a magoknál kisebb 15 furatokon keresztül, és a furatokba egy-egy 'magot szippant. Egy tö-rlő nyelv biztosítja még, hogy egy lyukban csak egy mag maradjon. A furatos tárcsa, tovább fordulva, egyes furatai eöiagyjiák a 13 ívelt járatot. Ezeknél a lyukaknál megszűnik a vá­kuum szívó hatása, és a furatokról a magok leesnek. Mivel a furatok két soriban és egy­máshoz képest eltolva helyezkednek el, a ma­gok nem egy helyre esnek, hanem a külső fu­ratokról a 9 állvány egyik oldalán, a belső kö­rön levő furatokról pedig az állvány másik ol­dalán hullanak le a 10 terelő lemezekre. A ma­gok a furatok elosztásából kifolyólag felváltva esnek le a. külső és belső furatokról, így fel­váltva esnek a 9 állvány egyik és másik olda­lára. Mivel közben a vetőgép előre halad, a jobbra és balra elterelt magok az időbeli elto­lódás következtében cikk-cakkban,1 egy három­szög csúcsainak megfelelően esnek a felhasí­tctt földbe. A vetési sűrűséget a furatos tárcsa (illetve dughagyma vetés esetén a kanalas tár­csa) forgási sebességének, vagy a furatok, il­letve a kanalak számának mód&sításával lehet szabályozni. A furatos tarosa, a. kanalas tár­csához hasonlóan, az osztályozott magvak.nagy­ságának megfelelően cserélhető. A 6. ábrán az a helyzet van ábrázolva, ami­kor felül a vákuum, a 15 furatba éppen egy 11 magot szippant és alul pedig a mag a szívás megszűnésé következtében a furatról mái- le­esett. A találmány szerinti vetőgóp a következő előnyökkel rendelkezik: — A főtartó erőgéppel való megemelése kö­vetkeztében valamennyi csaroszlyaegység a le­vegőbe emelkedik és a forduláshoz csak annyi helyre van szükség, amennyi az erőgép fordu­lásához szükséges. Maga a vetőgép elvileg helyben is megfordítható. — A gép csoroszlyaegységekre való bontásá­nak előnye, hogy a csoroszlyaegységek főtar­tón való elcsúsztatásával a vetési sorok távol­sága szabályozható. — Előnye még az egységre bontásnak, hogy a csoroszlyák a talaj egyenetlenségeit a külön talajkerék útján mindig követni és kopírozni tudják bármilyen széles is a vetőgép és a ve­tés így egy csoroszlyánál sem marad ki. — A vetőgép lehetővé teszi a célszerűen gumiból levő kanalas tárcsa és maglesodró út­ján az eddig még meg nem oldott hosszúkás és gyökerekkel rendelkező dughagyma egyen­kénti és hibamentes vetését. — A bárd, a vetőszerkezet és a talajkerék ®gy egységbe való foglalása egy műveletiben biztosítani tudja — emberi beavatkozás nélkül — a külön-külön végzett gépi munkát. — A talajkerék beállításával a vetési mély­séget szabályozni lehet, a kerék kialakítása pe­dig egyúttal a barázda betakarását és a talaj ' megfelelő tömörítését is elvégzi. 10 ío 20 25 30 35 iß 45-50 55 60 6S 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom