160837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(diaril-piridil-metil)-imidazolok és sóik előállítására

160837 9 10 Kísérleti trichophytis: Tengerimalacoknál orális alkalmazásnál két­szer naponta kb. 25—30 mg/kg mennyiségben (a tengerimalacok súlya kb. 400—600 g) a trichophyton mentagrophytes és trichophyton rubrum által előidézett fertőzés elterjedése a találmány szerint g vegyülettel megakadályoz­ható. A terápiás kísérlet során a gombás fer­tőzés okozta sebek gyorsan gyógyulnak. Ha a g helyett más találmány szerinti vegyületeket (a—f> h) illetve ezek sóit (i—m) használjuk, úgy hasonló eredményeket kapunk. Az LD50 egereknél, patkányoknál, nyulaknál, kutyáknál és macskáknál orális alkalmazás esetén kb. 300—1000 mg/kg. A gyakorlati felhasználás során különösen nagy jelentősége van azoknak a helyettesi tét­len imidazol-gyűrűt tartalmazó vegyületeknek, amelyek adott esetben az egyik fenilgyökön helogénatommal {előnyösen klór- vagy fluor­atommal, o-, m- vagy p-helyzetben) szubszti­tuálva vannak, valamint e vegyületek sósavval, tejsavval vagy szalicilsavval alkotott sóinak. A találmány szerinti imidazolokat mint ke­moterápiás szereket a következő esetekben ja­valljuk: a) az embergyógyászatban: 1. trichophyton-' mikrosporium-, epidermo­phyton- aspergillus-gombák, Candida albicans és más élesztőgombák által előidézett dermatomy­cosisnál, 2. élesztőgombák, penészgombák és dermato­phyitoraok által előidézett organmyoosisnal, b) az állatgyógyászatban: élesztők, penészgombák és dermatophytonok által előidézett dermatomycosisnál. A terápiás alkalmazás orálisan, parenteráli­san, valamint lokálisan oldatok alakjában tör­ténhet (pl. dimetilszulfoxid-glicerin-víz, 2:2:6)­alkoholos, előnyösen etanolos és izopropanolos oldatokban, pufferoldatokhan, púder, tabletta alakjában. Az adagolás ember részére átlagosan kb. 20— Í00 mg, előnyösen kb. 40—60 mg/kg testsúly, 12 órás időközökben 10—20 napon keresztül. Adott esetben azonban szükségessé válhat, hogy a fenti mennyiségtől eltérjünk, éspedig az alkalmazás módjától függően, vagy a gyógy­szer, illetve a kikészítési mód, az adagolás idő­pontja, illetve időtartama iránt mutatkozó egyéni érzékenység alapján. Így némely eset­ben az említett minimális mennyiségnél keve­sebb elegendő, más esetekben az említett felső határt is túl kell lépni. Nagyobb mennyiség adagolása esetén ajánlatos ezt a nap folyamán többszöri adagolásban elosztva alkalmazni. A találmány szerinti kemoterápiás vegyüle­tek önmagukban vagy más gyógyászatilag el­viselhető hordozókkal együtt kerülhetnek fel­használásra, így különféle iners hordozóanya­gokkal kombinálva tabletták» kapszulák, púde­rek, sprék, vizes szuszpenziók, injekciók alak­jában beadható oldatok, elixirek, szirupok és hasonlók jöhetnek számításba. Ezek a hordozók lehetnek szilárd hígító- vagy töltőanyagok, steril, vizes közeg« valamint különböző nem toxikus szerves oldószerek stb. Az orálisan al­kalmazásra kerülő tabletták és hasonlók ter­mészetesen édesítő adalékokat stb. is tartal­mazhatnak. A gyógyászatilag hatásos vegyület 0,5—90 súly%-ban legyen a teljes keverékben vagyis olyan mennyiségben, hogy a megfelelő dózishatárok között legyen. Orális alkalmazás esetén a tabletták termé­szetesen még más adalékokat, így nátriuméi t­rátot, kalciumkarbonátot és dikalciumfoszfátot is tartalmazhatnak más adalékanyagokkal, így keményítővel, kiváltképpen burgonyakeményí­tővel stb.- kötőanyagokkal, mint polivinilpiroli­donnal, zselatinnal és más hasonlókkal. Hasz­nálhatunk a tablettákhoz csúsztatóanyagokat, így magnéziumsztearátot, nátriumlaurüszulfá­tot és talkumot is. Orális alkalmazásra szolgáló vizes szuszpenzióknál és/vagy elixireknél a ha­tóanyagot különféle ízjavítóanyagokkal, festé­kekkel, emulgeáló- és/vagy hígítószerekkel, így vízzel, etanollal, propilénglikollal' glicerinnel és hasonló vegyületekkel illetve kombinációkkal együtt alkalmazhatjuk. Parenterális alkalmazás esetén a hatóanya­got szezám vagy f öldidióolajbaii, vagy vizes pro­pilénglikolban vagy N,N-dimetilformamidban, a vízoldható vegyületeket steril vizes oldatok­ban használhatjuk. E vizes oldatokat szükség esetén szokásos módon pufferoljuk és a folyé­kony hígítószert a megfelelő mennyiségű só vagy glükóz hozzáadásával izotóniásra beállít­juk. A vizes oldatok kiváltképpen intravénás, intramuszkuláris és intraperitoneális injekciók­hoz alkalmasak. Előállításukat a szokásos mó­don végezzük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű új N-(di­aril-piridil-metil)-imidazolok, valamint ezeknek fiziológiásán elviselhető savakkal' előnyösen só­savval, tejsavval és szalicilsaiwal alkotott sói előállítására, — ahol R, R1 , és R 2 hidrogénatom vagy 1—4 szénato­mos alkilgyök, X hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil­gyök, halogénatom' trifluormetil-, nit­ro-, 1—4 szénatomos alkilmerkapto­vagy 1—4 szénatomos alkoxigyök, mi­mellett X jelentése a két benzolgyű­„»*űn különböző lehet, n 0—2 egész szám, mimellett jelentése a két benzolgyűrűn különböző lehet.—, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom