160835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izocianátok előállítására

160835 8 között tartjuk. A reakció befejeződése után az elegyhez még 100 ml vízben oldott 20 g nát­riumhidroxidot adunk. A reakcióelegyet ezután fázisaira választjuk szét. A szerves fázist nát­riumszulfáton megszárítjuk és a metilénkloridot 5 ledesztilláljuk. Párlási maradékként 195 g nyers 2,6-diizopropil-fenil-izocianát marad vissza. A kapott termék NCO-tartalma 19,3 (számított: 20,6) Termelés: nagyobb, mint az elméleti érték 93%-a. 10 4. példa: 200 ml metilénkloridban oldott 50 g 1-3-di amino-2,4,6-triizopropil-benzolt —5 — +5 °C j.5 között keverés közben 75 g foszgén 200 ml metilénkloridban és 50 ml vízben levő oldatá­hoz csepegtetünk. Ezzel egyidejűleg 175 ml 31 %-os nátriumhidroxid-oldatot úgy csepegte­tünk a reakcióelegyhez, hogy az elegybe helye- g0 zett mérőelektróda az aminadagolás végéig 1—7-es pH-értéket jelezzen. Az amin-adagolás ideje 15 perc. A maradék nátriumhidroxid­oldatot úgy csepegtetjük az elegyhez, hogy az eleinte 6—7, az adagolás vége felé 7—10-es pH- 2 5 jú legyen. A nátronlúgot 40 perc alatt adjuk be a rendszerbe. , A reakcióelegy fázisait elválasztjuk és a me­tilénkloridoldatot nátriumszulfáton megszárít- 30 juk. A metilénklorid ledesztillálása után a 60 g nyers 2,4,6-triizopropil-benzol-l ,3-diizo-cianátot kapunk. Az anyag NCO-tartalma 28>7 (számí­tott: 29,4). Termelés: nagyobb az elméleti ér­ték 97%-ánál. 35 5i példa: Ketonokból és kókuszfeldolgozás során nyert .. zsírsavakból előállított aminkeverék — mely főképp 9-amino-heptadekánt tartalmaz — 225 g-ját és 160 g nátriumhidroxid 400 ml vízben készített oldatát kb. 0 c C-on 150 g foszgén 500 ml metilén/kloridban levő oldatához csepegtet­jük. Az adagolás közben az oldatot erőteljesen kevertetjük. A nátronlúg-adagolást úgy szabá­lyozzuk, hogy 15 perccel a reakció kezdete után, az amin-adagolás befejeztekor az elegy 1—7 pH-jú legyen. További 25 perc alatt az oldathoz annyi nátronlúgot adunk, hogy az elegy pH-ja az adagolás végén 13 legyen. Ez­után a reakcióelegyet fázisaira szétválasztjuk, az izocianátoldatot nátriumszulfáton megszárít­juk, és a nyers izocianátot vákuumban desz­tilláljuk. Ilyen módon 245 g 140—170/0,4 Hg­mm forrpontú heptadecilizociaínátot kapunk. Az anyag NCO-tartalma 14,9 (számított érték: 14'9). Termelés: az elméleti érték 87%-a. 50 55 60 on legfeljebb 15 perc alatt 62 g 1,6-hexameti­léndiamin 250 toll metilénkloridban készült oldatát adjuk. Az adagolással egyidejűleg az oldathoz olyan módon csepegtetünk nátrium­hidroxid-oldatot, hogy az elegy pH-ja 2—5 között legyen. Az aminadagolás után a reak­cióelegyibe még annyi nátronlúgot csepegtetünk, hogy az összesen beadagolt lúgimennyiség 140 g nátriumhidroxid 400 ml vízben készült olda­tának feleljen meg, és az adagolás végén a reakcióelegy pH-ja 13 legyen. A reakcióelegyet fázisaira választjuk szét, a rnetilénklarid-oikiar­tot nátriumszulfáton megszárítjuk, és ledesztil­láljuk. Ilyen módon 48 g 100—112 °C/04 Hg­mm forrpontú hexametilén-diizocianátot ka­punk. Az anyag NCO-tartalma 49,5% (számí­tott: 50,0%). Termelés: az elméleti érték 55%-a. 7. példa: 350 ml toluolban —20 °C-ön feloldunk 80 g foszgént. Az oldatot 50 ml koncentrált nátrium­klorid-oldattal keverjük össze, és az elegybe pH-mérőt helyezünk el. A kapott keverékbe —10 — 20 °C között 20 percen belül 15 g me­itilamint vezetünk be; a metilamin-oldat ada­golásával egyidejűleg 90 g nátriumhidroxid 25%-os vizes oldatát úgy csepegtetjük az elegy­hez, hogy az elegy pH-értéke 4—6,5 legyen. Az amin-iadagolás befejeztével további 15 percen belül annyi fenti töménységű nátronlúgot adunk az elegyhez, hogy az oldat pH-ja 10 legyén. A reakcióelegy fázisait külön választjuk, a vizes fázist az elválasztás után toluollal kirázzuk. A kapott metilizocianát toluolos oldatát kal­ciumkloriddal megszárítjuk. Az izocianát-tar­talom meghatározására az oldatot dibutilamin 1 n klórbenzolos oldatával reagáltatjuk, majd a reagálatlan dibutilamin mennyiségét sósavval meghatározzuk. Az így kapott 340 g-nyi toluo­los oldat 34% metilizocianátot tartalmaz; ez 11,5 g metilizocianátnak felel meg (az elmé­leti termelés 49%-a). 6. példa: 150 g foszgént 200 ml metilénkloridban ol­dunk, majd az erősen kevert oldathoz —5 °C- 65 8. példa: Az eljárás megvalósításához két keverőkam­rából álló rendszert alkalmazunk. Az első keve­rőkamrában az adagolószivattyúval betáplált aminoldatot és vizes oldatot keverjük egymás­sal alaposan össze, a második keverőkamrában a kapott kétfázisú elegyet nitrogénáram segít­ségével foszgénoldattal intenzíven összekever­jük és reagáltatjuk. A reakciótermékek a ke­verőkamrából egy ciklonba kerülnek, ahol a folyadék és a gáz szétválik egymástól. A fo­lyadékfázist összegyűjtjük, a szerves fázist a vizestől elválasztjuk, megszárítjuk és — kíván­ság szerint vákuumban — ledesztilláljuk. A reagensek tartózkodási ideje a reakciótérben az ismertetendő példákban 10-2 —10~ 4 . n-Butilamin —20 °C-ra előhűtött, metilén­kloridban levő 1 mólos oldatát és hasonlóképpen 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom