160827. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szer

3 160827 4 A a fentiekben megadott jelentésűek — III ál­talános képletű izocianátokkal reagáltatunk — ahol R3 a fenti jelentésű — előnyösen 10 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten, oldószerek je­lenlétében vagy távollétében. Oldószerként szóba jönnek a toluol, nitroben­zol, klórbenzol, dioxán, acetonitril, aceton, N-metil-pirrolidon, dimetilszulfoxid, piridin, tetra­metilénszulfon vagy ezeknek az oldószereknek az elegyei (P 19 02 933.5 alapszámú nyugat­német szabadalmi bejelentés). A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példákat adjuk meg. A. példa N-CMohexenn-N-fen.il-N'-metil-4caíbaniid elő­állítása 240 g (4,20 mól) metilizocianátba 20—30 C°-on 688 g (4,0 mól) ciklohexilidéniminobenzolt cse­pegtetünk és az oldatot addig keverjük, amíg a gyengén exoterm reakció meg nem szűnik. Ezt követően felmelegítjük és a hőmérsékletet a me­tilizocianát forrásban tartására 60—80 C°-ra emeljük. Kb. 2 óra múlva a reakció befejeződik és a reakcióelegyet még forrón felvesszük kb. 900 cm3 acetonitrillel. Lehűlés után 805 g (81%) ciklohexenil-karbamidot kapunk színtelen polié­derek alakjában 147—150 C° olvadásponttal. Acetonitrilből néhányszor átkristályosítva az ol­vadáspont 151—152 C°. Elemzési eredmények Ci4Hi8 N 2 0-ra (230,3) számított: C% 73.0, H% 7.9, N% 11,2, talált: C% 72,7, H% 7,7, N% 12,5. B. példa N-CiklohexeniI-N-(4-klór-fenil)-N'-metil-kar­bamid előállítása 83 g 4-ciklohexilidéniminoklórbenzol 100 cm3 acetonitrillel készített oldatába 10—15 C°-on 23 g metilizocianátot cseDe<?tetünk. A reakcióelegyet 5 órán keresztül 60 C°-on keverjük. A karba­mid lehűléskor színtelen poliéderek alakjában kristályosodik ki 155—162 C° olvadásponttal. Kitermelés 69 g. Acetonitrilből többször átkris­tályosítva tiszta terméket kapunk 168—170 C° olvadásponttal. Elemzési eredmények CuH^ClJ^O-ra (264,8) számított: C% 63.5, H% 6.5, 3ST°/0 10,6, talált: C% 63,2, H% 6,6, N% 10,7. A találmány szerinti hatóanyagok erős herbi­cid tulajdonságokkal rendelkeznek és ezért gyomnövények irtására használhatók. Gyomnö­vényen a legtágabb értelemben az összes olyan növényt értjük, amely olyan helyen nő, ahol nem kívánatos. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyag totális vagy szelektív herbicidként hat-e, lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti hatóanyagokat például 5 az alábbi növények esetében alkalmazhatjuk: kétszikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepi­dium), galaj (Galium), csillaghúr (Stellária), ka­milla (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), liba­top (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Se-10 necio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), karotta (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea); egyszikűek, így komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszály­fű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lolium), 15 rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinochloa), ku­kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), köles (Panicum), cukornád (Saccarum). Különösen jól alkalmazhatók a hatóanyagok 20 gabonában, így kukoricában és gyapotban való szelektív gyomirtásra. A találmány szerinti hatóanyagokat a szoká­sos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, paszták-25 ká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekever­jük és adott esetben felületaktív szereket is, te-S0 hát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószere­ket is alkalmazunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, segédoldószerként alkalmazhatunk szerves oldószereket is. 35 Folyékony oldószerként lényegében szóba jön­nek az aromás szénhidrogének, így xilol és ben­zol, klórozott aromás szénhidrogének, így klór­benzolok, paraffinok, így ásványolaj frakciók, alkoholok, így metanol és butanol, erősen polá-40 ros oldószerek, így dimetilformamid és dimetil­szulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanya­gokként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyag, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így a nagy diszperzitású kovasav és szilikátok; 45 emulgálószerként a nem ionos és anionos emul­geátorok, így polioxietilénzsírsavészterek, poli­oxietilénzsíralkoholéterek, pl. alkilarilpoliglikol­éterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok, disz­pergálószerként pl. a lignin, szulfitszennylugok 5„ és metilcellulóz: A találmány szerinti hatóanyagok a készítmé­nyekben előfordulhatnak egyéb ismert ható­anyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő­nyösen 0,5—95 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználá­si formák, így alkalmazásra kész oldatok, emul­ziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában használhatjuk. Az alkalmazás a szo­kásos módon történik, pl. öntözéssel, permete­zéssel, ködösítéssel, porozással és szórással. A találmány szerinti hatóanyagokat mind a növények kikelése előtt, mind a növények kike-65 lése után alkalmazhatjuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom