160755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárgyak korrózió elleni védelmére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. II. 09. (NA—893) 160755 Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1973. X. 31. Nemzetközi osztályozás: C 23 f 15/00 Feltalálók: Dr. Lábody Imre vegyészmérnök, 70%, Dr. Rónay Dezső vegyészmérnök, 30°/o, Budapest Tulajdonos: Nagynyomású Kísérleti Intézet, Budapest Eljárás fémtárgyak korrózió elleni védelmére A találmány tárgya eljárás fémtárgyak, kiváltképpen földbe fektetett fémtárgyak korrózióvédelmére. Ismeretes, hogy a földbe fektetett fémtárgyak korrózióvédelmére jelenleg különböző bevonatrendszereket alkalmaznak. Ezek az általában bitumen- vagy műanyagbázisú bevonatok jó védőhatást biztosítanak mindaddig, amíg a felületet összefüggően befedik, amint azonban a bevonat megsérül, a fémtárgy a sérülés helyén ko>rrodeálódni kezd. A sérülés helye az elektrokémiai korróziós folyamatban anódként szerepel. A korróziós áram viszonylag kis területre összpontosul, az anódon nagy áramsűrűség lép fel, ami az esetek többségében lyukkorróziót eredményez [Cikerman, L. J.—Sturman, Ja. P.: Zascsita Metallov 3, 2 (1967)]. Fenti okokból a földbe fektetett fémtárgyaknál a passzív védőbevonatot katódos védelemmel szokták kombinálni, melynek segítségével a sérült helyek katóddá polarizálhatok és a korrózió bizonyos mértékig megakadályozható. Az ismert módszerek között ez a korrózióvédelmi eljárás a leghatásosabb, azonban ez sem tökéletes. A bevonat sérült részein ugyanis, a katódos védelem hatására is folyik áram, amely a korróziós árammal ellentétes irányú, és erőssége 250—300 mA/om2

is lehet. A katódos elektródfolyamat reakció valamint ezek termékei a már meglevő sérülési helyeket tovább növelik és abban az esetben, ha a katódos védelem bármely okból, pl. áramszünet vagy a katódállomás üzemzavara miatt nem működik, a korrózió a sérülési helyeken még fokozott mértékben indul meg [Vrable, J. B.: Materials Protection 9 (1967); Applegate, L. M. Power III. k. 4 (1967)]. Ismeretesek továbbá eljárások, amelyek a fémtárgyak korrózióvédelmét ioncserével próbálják megoldani. Ezek azonban vízrendszerekre, tehát olyan rendszerekre vonatkoznak, ahol a víz valamely hozzáférhető helyen, így pl. tartályban vagy vezetékben foglal helyet. Ezek az eljárások lényegében ioncserén alapuló vízlágyító eljárásoknak tekinthetők (909 218 sz. angol és 1192 024 sz. NSZK szabadalmi leírás). Fémtárgyak korrózióvédelmére vonatkozik a 79 205 sz. NDK szabadalmi leírás, amely szerint pernyét, Thomas-salakot és kalciumarzenátot kevernek össze, s ezekből a komponensekből olyan korrózióvédő ágyat alakítunk ki, amelynek vezetőképessége a környezeténél nagyobb és ezért a katódos védőáram szükséglete kisebb. A technika jelenlegi állása szerint nem áll rendelkezésünkre olyan eljárás, amelynek segítségével a földbe fektetett fémtárgyak korróziója akkor is megakadályozható, amikor a bevonat megsérül vagy katódos védelem nem 30 működik. 10 15 20 25 160755