160738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfamil-benzoesav-származékok előállítására
160738 szulfinsav lebet. Az A helyen —N Rí — 'R2 A íaláímány szerinti eljárást az oltalmi kör •korlátozása nélkül az alábbi példákban részkép- letesen ismertetjük. tetű csoportot tartalmazó A—J3 általános képletű vegyületeket a szabad amin formájában adjuk a reakcióelegyhez, míg az A helyén R2—0—, R2—S— vagy R2 :—0 2 S— képletű csoportot tartalmazó vegyületeket olyan körülmények között reagáltatjuk a (III) általános képletű vegyületekkel, amikor az A csoport ionos formában van jelen, vagy az A csoport alkoholát, tioalkoholát, fanolát, tiofenolát, ill. szulfinát-csoportot jelent. A reakciót kívánt esetben víz, etanol, vizes alkoholok, R2—OH általános képletű alkoholok, vagy egyéb megfelelő oldószerek jelenlétében hajthatjuk végre. A reakció hőmérséklete a reagensektől függően változik. / Az A helyén —-N Rí Rj csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket — ahol az A csoport megegyezik az R3RßN-csoporttal — egyetlen lépésben is előállíthatjuk a (II) képletű vegyületekből, A reakció során legalább 2 ekvivalens RsRgNH képletű amint használunk fel. Az A helyén R2—S— képletű csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket oxidációval a megfelelő szulfinil- vagy szulfonil-származékokká alakíthatjuk. Az oxidációt pl. peroxidokkal vagy hidrogénperoxiddal végezhetjük, és a reakcióelegyhez az előállítani kívánt termék oxidációs fokának megfelelő mennyiségű oxidálószert adunk. A kapott termékekből a korábbiakban ismertetett módon állíthatjuk elő az i(I) általános képletű vegyületeket. Egy további eljárásváltozat szerint az A helyén R2—OS— vagy R2—O2S—. képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket a megfelelő, A helyén R2—S— csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek oxidálásával is előállíthatjuk. Az oxidációt pl. hidrogénperoxiddal végezhetjük. A reakciókörülményektől és a felhasznált hidrogénperoxid mennyiségétől függően a reakció során szulfinil- vagy szulfonil-származékokat kapunk. Kiindulási anyagként mind a szabad karbonsavakat, mind a karbonsavak sóit, észtereit vagy amidjait felhasználhatjuk. Ha a reakció során karbansav-származékot kapunk, a karboxil-csoportot kívánt esetben önmagában ismert módon felszabadíthatjuk. A telítetlen kötést tartalmazó szubsztituenseket hordozó (I) általános képletű vegyületeket hidrogénezhetjük, vagy addíciós reakcióval egyéb (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk; az R2 és R* szubsztituenseket bármely reakciólépésben kialakíthatjuk vagy eltávolíthatjuk. 1. példa: 3-Amino-4-fenoxi-5-seulfaaiiil-benaoesav 10 A. lépés: 3-Nmtro-4-fmoxi-5>«zuMamü-besnzoesav 140 g 4-klór-3-initro-5-szulfamil-benzoesav, 100 g fenol* 170 g nátriumhidrogénkairbanát és 15 1000 ml víz elegyét keverés közben 85 °C-ra melegítjük, és 16 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A reakcióelagyet ezután 4 °C-ra hűtjük, a kivált 3-nitro-4-fenoxi-5-«2ulfaniil-benzoesav-nátriumsót kiszűrjük és jeges vízzel 20 mossuk. A kapott nátriumsót 3000 ml forrásban levő vízben oldjuk, az oldathoz 4 n sósavoldatot adunk, és a 3-Hnitro-4-fenoxi-5-szulfamil-benzoesavat kicsapjuk. Az elegyet lehűtjük, a savat szűréssel elkülönítjük és szárítjuk. 25 255—256 °C-on olvadó terméket kapunk. B. lépés: 3-Ammo-4-fenoxi-5-<sizulfamil-bemzoesav 30 20 g 3-nitro-4-feriOXi-5-szulfamU-benzoesav 100 ml vízzel készített szuszpenziójának pH-ját 1 <n lítiumhidroxid-oldattal 8-ra állítjuk. A kapott oldatot 0,6 g 10% palládiumot tartalmazó „5 palládium/csontszén katalizátor jelenlétében, szobahőmérsékleten, 1,1 atmoszféra hidrogénnyomásom hidrogénezzük. Amikor az elegy már csak csekély mennyiségű hidrogént vesz fel, a katalizátort kiszűrjük, és a szűrlet pH-ját 4 n sósavoldattal 2,5-re állítjuk. A 85%-os termeléssel kapott 3-amino-4-fenoxi-5-szulfamil-benzoesavat vizes etanolból átkristályosítjuk és szárítjuk. 255—256 0 C-on olvadó terméket kapunk. (Teran.: 78%.) 40 45 2. példa: 3-Amino-5-metikzulfaiml-4-fen)Oxi-beiniaoesav 90 A. lépés: 5-MetEszulfamil-3-nitro-4-fenoxi-bemzoesav 55 Az 1. példa A. lépésében leírt eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy 4-klér-3-nitro-5-szulfamil-benzoesav helyett 147 g 4--klór-5-^metilszuUaniil-3-ni'tro-benzoesavból indulunk ki. 219—222 °C-on olvadó terméket kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált új vegyületet a következőképpen állíthatjuk elő: 60 ml 1 aa nátriumhidroxid-oldat és 3,43 g vizes, 1,2 g imetilamint tartalmazó oldat eless gyéhez részletekben, keverés közben, 0—3 °C-4
