160729. lajstromszámú szabadalom • Szórószerkezet különösen istállótrágyához
160729' 8 nál nagyobb, minél nagyobb a csuklóstengelyek és a hordozó forgástengelye közötti a szög értéke. A kiröpített szórandó anyagrészecskék ennek következtében ívalakúan felfelé és a 2 járműhöz képest egyidejűleg oldalirányban mozgást végezve, hátrafelé repülnek. Megállapítható volt, hogy minden további nélkül olyan szórási szélességek érhetők el, amelyek a 14 hordozó tengelyhosszának kétszerese vagy ennél még nagyobbak is lehetnek. Továbbá istállótrágya esetében meglepő módon az is [megállapítható volt, hogy a csoportokon belül axiálisan mindig kifelé irányuló hajítóösszetevőt a szórandó anyagra a 23—28 csuklóstengelyek szögbeállításával elérjük, ahogy az 1. ábra ezt a 19 szórószerkezetek felül levő sorára szemléletesen ábrázolja. Ennél a szögbeállításnál a 19 szórószerkezetek visszalengés során kifelé irányuló összetevővel rendelkező tengelyirányú mozgást végeznek. A 19 szórószerkezetek keresztezésével, azaz a szórószerkezet csúcstartományának a bázistartományhoz képest történő elforgatásával a szórószerkezeteknek a szórandó anyaggal való érintkezési hosszúk tartományában az érintkező felületeik megváltozott felületbeállítását biztosíthatjuk. Különösen kedvező eredményeket állapítottunk meg a szórószerkezetek olyan keresztezésénél, amelynél a 19 szórószerkezet érintkező felületei mindenkor egy, a 14 hordozó végei felé mutató, összetevővel rendelkező felületbeállítással bírnak. Ahogy az 1. ábra mutatja, a hordozó végeinek és a hordozó közepének tartományában levő, szögben hajló csuklóstengelyekkel rendelkező 19 szórószerkezeteken kívül pótlólagos 19' szórószerkezetek lehetnek elhelyezve, amelyek csuklóstengelyei, mint látható, hagyományos módon a 14 hordozó 15 forgástengelyével párhuzamosan futnak. A 19' pótlólagos szórószerkezetek arra szolgálnak, hogy ezek a szórandó anyagban olyan részekkel kerüljenek érintkezésbe, amelyeket a 19 szórótüskék nem érintenek. Ahogy a 3. ábra közelebbről szemlélteti, a 19 szórószerkezetek működési tartománya felett egy 29 terelőrostély lehet elhelyezve, amelynek terelőpálcái, -lemezei vagy hasonló ilyen alkotói valamely kívánt szórási iránnyal körülbelül egyező irányba irányulhatnak. Ennek a terelőrostélynak a segítségével az elröpített kiszórt anyagrészecskéknek pótlólagos, ill. megerősített tengelyirányú összetevőt biztosítunk. A 4. és 5. ábrán feltüntetett szóróeszköz meszszemenően megfelel az 1—3 ábrák szerinti szóróeszköznek. Ennélfogva, a hasonló vagy megfelelő szerkezeti elemek azonos hivatkozási számokkal vannak ellátva. Eltérően az 1—3 ábrák szerint előnyös kiviteli alaktól, a 4. és 5. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a 119 szórószerkezetek a 121 csuklóscsapok és a hozzájuk tartozó hevederek útján vannak a 14 hordozóval összekapcsolva, amelyek valamennyi, a 14 hordozó 15 forgástengelyét a térben derékszögben metsző, 124— 128 csuklóstengelyeket definiálják. Ezt szemlélteti a bejelölt eti3o-al jelezett szög. Ahogy azt a 4. és 5. ábrák közelebbről szemléltetik, a 119 S szórószerkezetek önmagukban záródnak és a bemutatott példánál egy, a hordozó közepe felé mutató, hajító- vagy az anyagba bemerülő felülettel rendelkeznek. A 14 hordozó körbemozgásánál a iu9 szórószerkezetek ismét először sugárirá-10 nyúan kiegyenesednek és a 4 szórandó anyagba való bemerülés során tengelyirányban eltolódást szenvednek, anélkül azonban, hogy a szórószerkezetek csúcsai és ezek bázistartománya között sietés vagy késés lépne fel. Ha a 119 szó-15 rószerkezetek a szórandó anyagmennyiségből kikerülnek, akkor ismét arra törekszenek, hogy kiegyenesedett sugárirányú helyzetükbe visszalendüljenek és egy tengelyirányú ingamozgás során magukkal vitt anyagrészeket kiröpítsék. 20 A bemutatott példánál az elröpített anyagrészek elméleti hajítási iránya egy, a hordozó közepe felé irányuló tengelyirányú összetevővel rendelkezik. Ez a szórandó anyag fajtája szerint 25 a kiszórt anyag mennyiségének egy keskeny felületsávon való koncentrálásánál lehet kívánatos. Más esetekben vagy más olyan anyagfajtáknál is, amelyek pl. hajlamosak arra, hogy fennakadjanak a szórószerkezeteken, a szórószerkezet ha-3Q jítófelületeinek állítása ellenére adott esetben és meglepő módon széles szórás is felléphet. A felületbeállítás megfordítása útján, amelyet a tüskék keresztezése útján végzünk, a tengelyirányú összetevő irányának megfelelő megfordulá_ sa idézhető elő. Még arra kívánunk rámutatni, hogy a 119 szórótüskék ha jítófelületeinek felületbeállítási szöge a 22 függőleges középsíktól kiindulva a 14 hordozó végei felé szórószerkftzettől szórószerkezetig emelkedhet. 40 A 6. és 7. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a 219 szórószerkezetek 223—228 csuklóstengelyei a 14 hordozó 15 forgástengelyével nem a térben metszik egymást, hanem egy — a hordozó forgástengelye által meghatározott — képzelt ten-45 gelysíkban és a 15 forgástengellyel mindenkor «323—#228 hegyesszöget zárnak be, ahogy ezt a felső kuimináeiós pontban a szórószerkezetek 8. ábrán szemléltetett sora mutatja. A szórószerkezetek CS223—«225 szögei a II csoportban és ugyan-50 úgy az I csoport 0220—0228 megfelelő szögei fokozatosan emelkedő szögértékekkel rendelkeznek. Amennyiben a 219 szórószerkezetek a 4 szórandó anyagba történő bemerülés következtében a kiegyenesedett sugárirányú helyzetükből kitérnek, a fecskefarkú fogak a csuklóstengelyek szögállása által meghatározott mértékben tengelyirányban ugyancsak elmozdulnak, amíg a kitérésnél a fogakat a mindenkori bázistartományaikhoz viszonyítva ismét egy késlekedő helyzetbe visszük. A szórószerkezetek ennél a kivitelnél is a csuklóstengelyeik körüli ingamozgásnál a kiröpítendő szórandó anyagnak hátrafe-65 lé egy axiálisan oldalra irányuló összetevővel 55 60 4
