160722. lajstromszámú szabadalom • Felszini levegőztető szerkezet folyadékok áramoltatására és szellőztetésére, főleg szennyvíztisztító berendezésekhez

16Ö7S2 8 csekély, kb. 5°--os hajlásszöggel bírnak. A külső meghajlított 10 'gyűrűalakú fal egy 13 egyenes körkúpfelülettel van lefedve, és a 10 fal és 13 körkúpfelület közötti üregbe habanyag van be­töltve. A rotor 8 felső fedőlemezétől meghatáro­zott távolságban egy, a rotortengelyre merőle­gesén fekvő 20 gyűrűalaikú fal van beépítve, -amely belül a 7 aggyal, kívül pedig a 9 vezető­lesatorna-fallai van szilárdan összekötve. A 20 fel, 'a 7 agy és a 9 vezetőesatornafal külső része között, a 8 fedőlap alatt ily módoö a 21 gyű­íűalakú tér képződik. A 8 fedőlemezben en­nél a példaként! kiviteli alaknál öt 22 nyílás *aa kialakítva, asntelyek a 21 gyűrű­alakú teret a külső légtérrel összekötik. A 9 vezetőesatoma-falfaan, amely a 21 gyűrűalakú teret kifelé lezárja, minden 12 vezetőcsatorná­ban egy hosszúkás, keskeny 23 nyílás van kiké­pezve, amely a radiális irányban kissé meghajlí­tott 11 lapátok konkáv oldala mentén húzódik. Minden 12 vezetőcsatorna ilytoódon a 23 nyílá­son a 21 gyűrűalakú téren és a 22 nyílásokon ke­resztül összeköttetésben áll a külső levegővel. A levegőztető -medence üzemi állapotában a rotor mindkét forgási értelemben forgatható, amint azt a 4. ábrán adése nyilak mutatják. Amikor a rotor a d nyíl irányában forog, a 11 lapátok hajlása a vezetőcsatornáknak a kilépési helyén a forgásiránnyal ellentétes. Ezt a forgásirányt „húzó" forgásiránynak nevezzük. A rotornak az e nyíl irányában való forgatása esetén a 11 la­pátoknak a hajlása a vezetőcsatornák kilépési helyén a forgásiránnyal azonos értelmű. Ezt a forgásirányt „nyomó" forgásiránynak nevezzük. A d nyíl értelme szerinti húzó forgásnál a lapá­tok végélei relatíve csekély turbulenciát okoz­nak a vezetőcsatornákból kilépő folyadékban. A folyadék a vezetőcsatornák belsejében a ro­tor ilyen értelmű forgásiránya mellett főleg a lapátok konvex oldalai felé duzzad és a konvex oldalak mentén hagyja el a csatornákat, míg a lapátoknak a konkáv oldala mentén nem áram­lik, vagy csak nagyon kevés folyadék áramlik. A rotor e húzó forgásirányánál a levegő, illet­ve oxigénbevitel a folyadékba korlátozott. Az e nyíl iránya szerinti nyomó forgásirány esetén ellenben a folyadékban a turbulencia a csatornák kilépési helyén megnövekszik, mivel á kilépő folyadékot a forgásirányban meghaj­lított lapátoknak a végélei mintegy szétszór­ják, az Oxigénbevitel a folyadékba az erősebb turbulencia révén megnövekszik. Ezenkívül a rotor e nyíl szerinti forgásiránya esetén a veze­tőcsatornákon átáramló folyadék a 11 lapátok konkáv oldalaira van duzzasztva és a 9 veze­tőfalban levő, a külső levegővel kapcsolatban álló 23 nyílásokon áramlik át. Annak a nagy sebességnek a következtében, amellyel a folya­dék a 23 nyílások mentén áramlik, szívóhatást gyakorol a 21 gyűrűalakú térre. A levegő a 8 fedőlemezben levő 22 nyílásokon át, amely fedő­lemez a medencében levő folyadékszint felett helyezkedik el, a 21 gyűrűalakú térbe behatol, és minden vezetőcsatorna 23 nyílásain át az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 65 áramló folyadékból a vízsugár-szivattyú elve alapján a folyadékot magával ragadja és a fo­lyadékkal keveredve hagyja el a vezetőcsator­nák kilépő-nyílásait. A rotor nyomó üzeme esetén, azaz az e nyíl értelmében való forgásnál a folyadékba való oxigénbevitel (kg/óra) jelentősen nagyobb, mint húzó üzem esetén, a d nyíl értelmének megfelelő forgásiránynál, mivel a 11 nyomóla­pátok által a medencében levő folyadékfelszín erősebben felborzolódik, és a 23 nyílásokon át járulékos levegő keveredik a vezetőcsatornákon át áramló folyadékkal. Az oxigénbevitel nyo­mó üzem esetén a rotor fordulatszámától füg­gően kétszerese lehet a húzó üzemkor bevitt oxigénmennyiségnek. A rotor üzemeltetésének a módja ezért a legkülönbözőbb üzemi követel­ményekhez egyszerűen alkalmazható. Az ener­giaszükséglet természetesen a nyomó üzemnél valamivel nagyobb, mint húzó üzem esetén. A 6., 7. és 8. ábrákon bemutatott kiviteli példák a 3.—5. ábrákon szereplő rotorkialakítá­sának felelnek meg azzal az eltéréssel, hogy a 8 és 20 vízszintes irotorfalak közötti 21 gyűrű­alakú tér tartományában nem szerepelnek a 9 vezetőcsatorna-falak. A 9 meghajlított fal a 17 belépési helytől csak a 2Q falig terjed, úgyhogy a 21 gyűrűalakú tér kifelé tökéletesen nyi­tott és a 11, belső lapátéleken a 12 vezetőosa­tornáknak külső részébe torkollik. E kiviteli példa szerinti rotor ugyancsak mindkét, d és e irányban, tehát húzó és nyomó értelemben forgatható. Mivel a 21 gyűrűalakú tér teljes ke­rülete mentén összeköttetésben van a 12 veze­tőcsatornákkal, a rotor egyik vagy másik értel­mű forgatásánál a 12 vezetőcsatornákba áramló folyadék nagy sebessége révén a 21 gyűrűalakú térből levegőt szív be, ami a folyadékkal köz­vetlenül annak a rotorból való kilépésekor ke­veredik. Szabadalmi igénypontok: 1. Felszíni levegőztetőszierkezet folyadék me­dencékben való áramoltatására és levegőztetésé­re, főleg szennyvíztisztító berendezésekhez, amelynek függőleges tengely körül forgatható levegőzte tőro törj a van, amely zárt, vízszintes metszetben radiálisán futó, függőleges síkban folytonos görbülettel kialakított vezetőcsator­nákkal rendelkezik, amelyek mindenkor a víz­szintes síkban fekvő, a folyadékba bemerülő be­bocsátónyílástól kiindulva a függőleges síkban fekvő, a folyadéktükör magasságában elhelyez­kedő kilépőnyílásba mennek át, azzal jellemez­ve, hogy a levegőztetőrotornak (3) a vezető­csatornákat (12) körülvevő külső határolófalát (13), amely a beboosátónyílástól (17) a kibocsá­tónyílásig (16) terjed, egyenes körkúpfelület al­kotja, és a külső határolófal (13) a vezetőcsa­tornák (12) külső vezetőfalával (10) folyadékbe­hatolással szemben zárt, gyűrűalakú teret képez. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom