160721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hang, kép és impulzus regisztrálására szolgáló mágneses szalagok előállítására

160721 5 8 lajdcnságainak megtartása mellett. A szakirodalom a •mágneses részecskék és beszáradt kötőanyag arányát 2:1 és 5:1 közötti intervallumban ajánlja. A szélső értékekhez közelítve, vagy azokat túllépve az elektromos tulajdonságok nem kielégítőek a szalagnál, a másik irányban eltolt arány esetén pedig a mágneses réteg mechanikusan leromlik, töredezik, pereg, kopik. A diszperzió felhordása előtt a közvetítőréteget meg kell szárítani. Vastagsága 0,5—3 mikron között választható a felhordásra kerülő mágnesezhető réteg vastagságának függvényében. Felhordásnál a diszperzió viszkozitäsa, fóliasebessége és a szárítózóna hőfokának olyan értékeit kell választani, melyek mellett a mágneses részecskéket tartalmazó diszperzió oldószerei a közvetítőréteget részben visszaoldják. Ily módon a két réteg között nincs éles határfelület és az alapréteg lágyabb ágj'at képez a mágneses réteg alatt. Általánosan ismert és alkalmazott eljárások szerint a tárolódobról lefutó fólia vízszintes szakasz mentén halad, diszperzió-felhordó henger, illetve kaparókés alatt fut el, mely utóbbinak éle merőleges a szalag haladási irányára és a réteg vastagságát szabályozza. Bevonatot megszilárdulása előtt -mágneses tér hatásának teszik ki, melynek iránya lehetőleg közel merőleges a folyékony réteg síkjára. Előnyös, ha a részecskék mágneses tengelyei párhuzamosan rendeződnek el az üzemelés közbeni irányhoz képest, és automatikusan lánc alakba rendeződve kis ellenállást képeznek a mágneses fluxus számára. Ha a diszperziónak hordozófóliára érintőlegesen történő felöntése után a haladási irányt függőlegesnek választjuk, az előzőekben leírt anyagok felhasználásával készített diszperzióban az elsődleges felszíni erők háttérbe szorulásával a környezetnek a vasoxid-részecskékre gyakorolt hatása oly mértékben csökken, hogy a részecskék önmaguktól, egymásrahatásuk érvényesülésével, szabadon rendeződhetnek. Tűalakú mágneses részecskék alkalmazása esetén a részecskék statisztikus elhelyezkedésekor megvalósul a mágneses anizotrópia, ha a részecskék tengelyei egyirányúak, ha a részecskék • párhuzamos láncokat képeznek és hossztengelyük láncirányú. A fentebb leírt disziperziófelhordás esetén a fólián elhelyezkedő folyékony rétegre részben a függőleges" fal mentén lefelé áramló folyadékokra érvényes törvények hatnak. Ha a részecskék homogenizálás közben nem zúzódtak össze, nem agglomerálódnak és nedvesítésük megfelelő, önkéntesen orientálódnak a szalag mozgási irányában. Az ajánlott anyagokkal készített réteg száradás után nem dezorientálja az elrendeződött mágneses részecskéket. Szárítás után a mágnesezhető réteg még tartalmaz oldószereket kis mennyiségben és a térhálósodás nem fejeződött be. Ebben a viszonylag lágy állapotban történik a réteg kalanderezese, tömörítése és simítása. Az oldószerek maradéktalan eltávozása és a tág térhálósodás befejezése után a hordozófóliához jól (kötött, hajlékony, hő- és kopásálló, sima felületű réteggel képzett, a korszerű követelményeket kielégítő mechanikus ós elektromos tulajdonságokkal rendelkező mágneses szalagot nyerünk. Az eljárás gyakorlati kivitelezésére vonatkozó alábbi példánkban szereplő „részek" súlyrészeket jelentenek. 1. példa 1500 r. gamma vasoxidot (FesOs) — melynek tűkristályai kb. 0,7 mikron hosszúak és 0,2 mikron szélesek, mágneses remanenciájuk 900 Gauss, koercitivitásuk 280—320 Oersted —, továbbá 180 r. poliésztert, mely 3 mól adipinsavból, 2 mol 1,3-butilénglikolból és 2 mol hexántriolból képzett, 30 r. vinilacetát-vinilklorid 8:2 arányú kopolimer, valamint 200 r. metilglikolacetát 200 r. etilacetát és 3300 r. toluol keveréket 20/ perc fordulatú golyósmalomban 25 ezer fordulatig homogenizáljuk. Az így nyert vasoxid-gyanta szuszpenzióhoz 200 r. 1 mol trimeti'lpropánból és 1 mol toluol diizociahátból készült addíciós termék 75%-os oldatát, 1500 r. toluolt, 900 r. butilacetátot, 200 r. etilacetátot, 30 r. sztearinsavat, 30 r. szója lecitint keverünk, majd a diszperziót szűrjük és légtelenítjük. 200 r. vmilacetát-vmilklorid kopolimer, 180 r. toluol, 600 r. butilacetát és 200 r. etilacetát keverékével kb. 1 mikron vastag réteget képzünk a hordozófólián, erre visszük fel az állandó cirkulációval kevert vasoxidos diszperziót. A tangenciális öntésnél fésűs csatorna küszöböli ki az előnytelen örvényképződéseket. A diszperzió áramának iránya ellentétes a fólia haladási irányával. Kb. 40—50 cm-es függőleges szakasz után a megöntöitt fólia vízszintesen halad a szárítózónában. Az ily módon mágnesezhető réteggel ellátott fóliát kalanderén tömörítjük és simítjuk. A felvitt réteg vastagsága 10 mikron. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Az előzőekben felsorolt anyagkeverékek 10 használata esetén a rétegben jól közelíthető, sőt elérhető a vasoxid és kötőanyag 5:1 súlyaránya, a réteg mechanikus tulaj donságainak romlása nélkül. A vasoxid ilyen nagy részaránya mellett is jól köt a réteg a cellulóz-triacetát-, diacetát 15 vagy polivinilklorid fóliához. A tereftálsavon és etilénglikolon alapuló poliészter-fóliákra való megfelelő kötést pedig biztosíthatjuk olyan pigmentmentes, hőre lágyuló, nem térhálós polimerizált gyanta oldatával képzett közvetítőréteg 20 alkalmazásával, mely jól kötődik a poliészterfóliára, s melyhez jól kötődik a vasoxidos diszperzió. E réteg oldószerekben oldott anyagául előnyösen választhatunk a vinilklorid, vinilacetát, akrilnitril, polivinil-izobutil-éterek csoport- 25 jából, illetve kopolimereiből. 3