160700. lajstromszámú szabadalom • Berendezés impulzusok és felsorozatok digitális előállítására
160700 6 bináló egység ezen kívül az egyes időpontokhoz különböző feszültség, vagy áram-szinteket is rendelhet. De szükség esetén több azonos vagy különböző felépítésű kombináló egység is csatlakoztatható a konjunktív eszközök és az ütem- 5 adó kimeneteire. A jelsorozatok periódusidejét és a jellegzetes időpontokat 10„ felbontással lehet beállítani. A D választó észköz felhasználásával egy-egy idő- ie pont vagy időszakasz a perióduson belül 10"H felbontással, finomabban adható meg. Pl. 1 mikrosec. időalap esetén a periódusidőt 1 mikrosec, lépéseikben, a jelidőket pedig 100 nanosec. lépésekben állíthatjuk be. Ugyanis a K kombináló 15 egység szokásos jelkéoző áramkörét valamely &oo állapotkor megszólaló konjunktív kapu jelével indítjuk és egy másik, szintén á00 referens állapotkor megszólaló konjunktív kapu megszólalása utáni valamely más á0; - állapotkor állít- 20 juk le, akkor felbontásuk az ütemadó felbontóképességével megnőtt. Tehát ily módon a rendszer időbeli felbontó- 25 képességét sikerült egyszerű eszközökkel kiterjeszteni, aminek fontos gyakorlati jelentősége van. Ugyanis a felbontás, vagyis a szekvenciális rendszer állapotai számának növelésében határt szab az áramkör egyes fokozatainak fizikai idő- 30 késése, ha az időalapot már megválasztottuk. Ezenkívül a kezelés könnyítése érdekében dekádokba célszerű szervezni a szekvenciális rendszert, ami a késéseket tovább növeli. Az időalap nem lehet kisebb, mint az összes időkésés, vala- sö mint a szekvenciális áramkörök visszaállításához szükséges idő összege. Ez a tény adott sebességű logikai eszközök használatánál abszolút korlátot szab tehát a legkisebb megválasztható időalapra és közvetve a szekvenciális áramkör 40 terjedelmére is. Vagyis nagyobb terjedelem — nagyobb felbontókéoesség csak nagvobb (lassúbb) időalap érték mellett realizálható. A találmányi megoldás viszont adott sebességű loo'ikai eszközökkel is lehetővé teszi az időbeli felbontás növelését. 45 Jól látható, hogy az ütemadó szekvenciális áramkör szerepe kettős: egyrészt megoldja a tel- 50 jes szekvenciális rendszer valamennyi belső késleltetési és időzítési problémáját, másrészt lehetővé teszi az időtartományban történő nagyobb felbontású időmegkülönböztetést. 55 A 2. ábrán példát láthatunk erre. A B két stabil állapotú elem egyik vezérlő bemenete közvetlenül programozható vagy nem programozható T konjuktív eszköz kimenetéhez csatlakozik, míg másik vezérlő bemenete egy másik, 60 T; konjunktív eszköz megszólalását követően a D választó eszköz által kiválasztott ütemfáziskor megszólaló G áramkör kimenetéhez csatlakozik. Mivel a konjunktív eszközöket az ütemadó önkényesen választott á00 alaphelyzetekor szó- 65 lalnak meg, a B bistabil elem egyik állapotában ezen á00 alapfáziskor billen, míg másik állapotába később, a D választóeszköz (amely lehet egyszerű sorrendkapcsoló is) által kiválasztott ütexnf áziskor billen. Ezzel a B két stabil állapotú elem kapcsolási idejét finomabban, At lépésekben tudjuk beállítani. Szélső esetben, ha mindkét vezérlő konjunktív eszközt ugyanarra az állapotra kódoljuk (állítjuk), akkor a bistabil elem az ütemadó két fázisa közötti időtartamú impulzust adhat ki. A 3. ábrán látható elrendezés jellemzője, hogy az eredetileg az Ü ütemadó á00 alapállapotakor megszólaló konjunktív eszközök az ütemadó több1 , egymást követő, és az alapállapotot is magukba foglaló ütemfázis-szakasz alatt szólalnak meg. Ennek gyakorlati jelentősége a K kombinációs egység logikai áramköreinek késéskompenzálásában van. Mivel a kombinációs egység különböző bonyolultsággal, több-kevesebb logikai szinten keresztül variálja a bejövő jeleket, azok késése a kimenetig különböző lehet. Ezért a konjunktív eszközöket már korábban aktivizáljuk és az alapállapotot követően zárjuk le. így a referenciajelként a kombinációs egységbe vezetett á00 alapfázis vezérli (ellenőrzi) a kombinációs egység-kimenő jeleinek a képzését. Az eredeti berendezés (lásd 1. ábra) többi kötése természetesen változatlan. E funkciót a H áramkör realizálja, amely egymásután következő több ütemfázis alatt szólal meg. A H áramkör megvalósító egyszerű ún. R—S tároló elem segítségével is, amikor az ütemadó egyik kimenetét az R, míg a másikat az S bemenetre kötjük. Az Sí... Sn szekvenciális lánc X bemenete csatlakozhat a H áramkör kimenetére is, ugyanis utóbbi jelének megszűnése után áll rendelkezésre a leghosszabb időtartam a szekvenciális lánc léptetésére és működtetésére. A 4. ábrán látható elrendezés az időtartomány /kiterjesztését szolgálja. Ugyanis a V külső vagy belső jellel hajtott vezérlő fokozat láncba kapcsolt frekvenciaosztókat tartalmaz, amelvek bemenetére, kimenetére, vagy közbenső fokozataira csatoljuk C választó eszköz közbeiktatásával az Ü ütemadó bemenetét. A találmány szerinti berendezés további kiviteli példáit az jellemzi, hogy a kombináló egység a bejövő jelsorozatok segítségével uniformizált kódolt imoulzussorozatokát képez. Ezek kódját kézi vezérléssel, távvezérléssel külső forrásból, vagy álvéletlenszerű (preudo random) vezérléssel lehet meghatározni. Isimét más kiviteli példákra jellemző, hogy egy vagv több, rendeltetésszerűen programozható eszközük távvezérelhető. így a találmány szerinti berendezés szolgáltatásai részben vagy egészben távvezérelnetők. A találmány előnyeit összefoglalva: 3
