160694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonamid származékok előállítására

1 közömbös oldószer jelenlétében, víz jelenlétében vagy távollétében folytatható le. E célra alkalmas oldószerek pl, a következők: szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol, éterszerű folyadékok, mint dietiléter, dioxán vagy tetrahidrofurán, klórozott szénhidrogének, mint metilénklorid, rövidszénláncú ketonok, mint aceton vagy metilketon. Előnyös, ha savlekötőszert is adunk a reakcióelegyhez. Savlekötőszerként pl. szervetlen bázisok vagy sók, pl, az első helyen említett eljárásmóddal kapcsolatban felsorolt ilyen vegyületek alkalmazhatók. Alkalmasak erre a célra továbbá szerves bázisok, mint piridin, trimetilamin, trietilamin, N,N-düzopropil-metilamin vagy koüidin is,, amölyek feleslegben való alkalmazásuk esetén egyúttal oldószerül is szolgálhatnak. Az eljárás kiindulóanyagaiként oly (XI) általános képletű vegyületek kerülhetnek alkalmazásira, amelyek Ri és. Ra helyén az (I) általános képlet alatt megadott helyettesítőket tartalmaznak. Az 1-metil-, 1-ciklphex.il- és l-(2-ciklohexiletil)-2-amino-imidazolidin az irodalomban már ismertetve volt. További ilyen típusú kiindulóanyagok az említett ismert vegyületekhez hasonló módon állíthatók elő. Pl. oly módon járhatunk el, hogy a nitrpgénatomok egyikén az Rí csoporttal helyettesített etilénaminból indulunk ki és ezt széndiszulfiddal reagáltatva a megfelelő 2-imidazolidintiqnná alakítjuk, ebből metiljodiddal a megfelelő 2-metUtio-2-imidazoliniumjodidot kapjuk és ezt ammóniával reagáltatjuk. Egy másik lehetséges eljárás értelmében ugyanezeket a kiindulóanyagokat úgy is előállíthatjuk, hogy az egyik nitrogénatomon az Rt

csoporttal helyettesített etiléndiamint klórciánnal reagáltatjuk; egy harmadik lehetséges eljárás esetében ugyanezt az etiléndiamint egy S-metilizotiokarbamid-sóval reagáltatjuk és a kapott l-(2-amino-etil)-guanidint hevítéssel ciklizáljuk. Egy negyedik előállítási eljárás értelmében 2-imino-imidazolidint egy R^-halogeniddel reagáltatva nyerhetjük a.szóbanforgó kiindulóanyagokat. A (XI) általános képletnek megfelelő kündulóányagok egy további típusát az 1-helyzetben az Rt gyökkel helyettesített 2-amino-4-metil-2-imidazolinok képezik. Ilyen vegyületekhez pl. a következő módon juthatunk: 2-klór-propionilkloridból indulunk ki és ezeket a nitrogénatomon az Rí csoportot hordozó aminokkal reagáltatjuk; az így kapott N-Ri-2-klórpropionamidokból benzilaminnal való reagáltatás útján N-Ri-(2-benzil-amino)-propionamidokat kapunk, amelyeket lítium-alumínium-hidriddel N-R^N'^benzil-l^-propándiaminoikká redukálhatunk; a redukciós termékek palládiumom aktívszén katalizátor jelenlétében történő hidrogénezéssel a megfelelő N-Ri-l,2-propándiaminokká debenzilezhetők és ez utóbbiak brómcián-I00M nal gyűrűzárás közben kondenzálhatok. Homológ l-Ri-2-aroino-4-etil-2-imidazolinok hasonló módon állíthatók elő, 2-klór-butirilklorid kiindulóanyagként való alkalmazásával. 5 A találmány szerinti eljárás hetedik lehetséges változata értelmében az (I) általános képlet szűkebbkörű esetét képező (la) általános képletnek megfelelő vegyületeket — e képletben .: 10 X és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatti adott meghatározás szerintivel, RÍ" 3—4 szénatomom alkilgyököt képvisel — oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XII) általános képletű vegyületet — e képletoen 15 X és Ra jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, Rí' 3—4 szénatomos alkenilcsoportot képvisel —. redukálunk és kívánt esetben a kapott vegyületet valamely savval képezett addíciós sóvá ala-20 kítjuk át. A redukciót előnyösen hidrogénnel végezzük, katalizátor jelenlétében, valamely oldószer alkalmazásával. Katalizátorként pl. nemesfém-ka-25 talizátorok, mint palládium, pl. aktívszénre felvitt állapotban, vagy pedig Raney-nikkel alkalmazhatók. Oldószerként pl. alkanolok, mint metanol vagy etanol, továbbá dioxán kerülhetnek alkalmazásra. Előnyös, ha ezt a redukciót légkö-30 ri nyomás alatt, szobahőmérsékleten folytatjuk le. • -Kiindulóanyagként oly (XII) általános képletű vegyületek alkalmazhatók, amelyekben X, R2 és 5 Ri' helyén az (I) ill. (XII) általános képlet alatt adott meghatározásban szereplő helyettesítők állnak. Az ilyen vegyületek pl. a találmány szerinti eljárás első helyen ismertetett változata szerint állíthatók elő. 0 A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket azután kívánt esetben valamely savval képezett sóvá alakítottuk át. E sók előállítása pl. oly módon történhet, hogy az (I) általános képletű vegyületet va-45 lamely sav egyenértékű mennyiségével reagáltatjuk egy erre alkalmas szerves vagy vizesszerves oldószerben, pl. metanolban, etanolban, dietiléterben, kloroformban vagy metilénkloridban. 50 Gyógyszerként való alkalmazás céljaira az (I) általános képletű szabad vegyületek helyett azok gyógyszerészeti szempontból elfogadható savakkal képezett addíciós sói is alkalmasak. Ilyen 55 célra pl. az alábbi savakkal készíthetünk addíciós sókat:: sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, metáhszulfonsav, etánszulfonsav, béta-hidroxietánszulfonisav, ecetsav, tejsav, oxálsav, borostyánkősav, fumársav, maleinsav, almasav, borkősav, citromsav, szalicílsav, fenilecetsav, mandulasav embonsav; felhasználhatók ilyen célra továbbá a vércukorcsökkentő hatású szulfonilkarbamidokkal, pl. 1-toluol-szulfonil-butilkarbamiddal, -p-klór-benzolszulfonil-propil-65 karbamiddal vagy -p-[2-(2-metoxi-5-klór-benz-4