160694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonamid származékok előállítására

.3 l-(p-acetil-fenil-szulfonil)-2-^imino-3-allil-imid­azolidin és l-(p-tolil-szulfonil)-2-imino-3-n-propil-5-etil-imi­dazolidin; az új vegyületek e tulajdonságaik alapján jól alkalmazhatók a cukorbaj gyógyke^­zelésére. Az említett vegyületek e hatása meleg­vérű állatokon, pl. patkányokon végzett szoká­sos farmakológiai kísérletekkel mutatható ki. Az (I) általános képletű vegyületek a talál­mány értelmében pl. oly módon állíthatók elő, hogy valiamely (II) általános képletű vegyületet — e képletben X, Rí és R^ jelentése megegyezik az (I) általá­nos képlet alatt adott meghatározás szerin­tivel, R3 hidrogénatomot képvisel — valamely brómciánnal kondenzálunk gyűrűzárás közben és kívánt esetben a kapott vegyületet valamely savval képezett addíciós sóvá alakít­juk át. A (II) általános képletű vegyület brómciánnal való reagáltatását célszerűen valamely vízzel elegyedő vagy nem elegyedő, a reakció szem­pontjából közömbös oldószerben, víz jelenlété­ben vagy távollétében folytathatjuk le. Szerves oldószerként pl. szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol, rövidszénláncú alkanolok, mint metanol vagy etanol, éfcerszerű folyadékok, mint éter. dioxán vagy tetrahidrofurán, klórozott szénhidrogének, mint metilénklorid, rövidszén­láncú ketonok, mint aceton vagy metiletilketon­karbonsavészterek, mint etilacetát, karbonsav­nitrilek, mint acetonitril, vagy pedig szulfonok, mint tétrahidro-tiofén-l,í-dioxid alkalmazhatók előnyösen. A reakció valamely savlekötőszer je­lenlétében vagy enélkül folytatható le. Savlekö­tőszerként különösen szervetlen bázisok vagy sók, pl. alkálifémhidroxidok, alkálihidrogén­karbonátok, alkálikarbonátok, vagy alkáli­fémfoszfátok, pl. a megfelelő nátrium- vagy ká­liumvegyületek alkalmasak. Használhatók azon­ban erre a célra kalciumkarbonátok, valamint kalciumfoszfátok vagy magnéziumkarbonát is. (II) általános képletű kiindulóanyagokként oly vegyületek kerülhetnek alkalmazásra, amelyek képletében X, Rí , R2 és R 3 helyén az (I) ill. (II) általános képlet alatt adott meghatározásban szereplő helyettesítők állnak. A felhasználható kiindulóanyagok egy ilyen csoportját képviselik az oly N-(2-amino-etil)-benzolszulfonamidok, amelyekben a benzolgyűrű para-helyzetben az X csoporttal van adott esetben helyettesítve. Az ilyen vegyületek, pl. oly módon állíthatók elő, hogy valamely 1-fenilszulfonil-aziridmből indu­lunk ki, amely az X helyén adott esetben álló he­lyettesítőt tartalmazza, majd ezt egy az R;! és Rt osoportot tartalmazó aminnal reagáltatjuk. Az e célra alkalmas aziridinek képviselői az irodalom­ból ismeretesek, pl. a 4'-(aziridín-l-il-szulfonil)­acetanilidet R. Lehmann és mtsai (Bull. Soc. Chim. Beiges 55, 52—97 (1946); C. A. 41, 5475f (1947) írták le. További ilyen típusú aziridinek 4 a fent említetthez hasonló módon állíthatók elő. Az alkalmas kiindulóanyagok egy másik cso­portját az előbb említett csoportnak megfelelő oly vegyületek képezik, amelyekben az etilén-5 csoport egy R2 rövidszénláncú alkilgyökkel van helyettesítve. Az ilyen vegyületek az alábbi .mó­don állíthatók elő: A p-helyzetben az X helyettesítőt tartalmazó 10 benzolszulfonilkloridból indulunk ki és ezeket valamely 2-alkil-aziridinnel reagáltatjuk (vö. A. Weissbe'rger, Herocyclic Compounds with Three and Four- Membered Ring, I. rész, John Wiley & Sonc Inc., London (1964) híg nátronlúg jelen-16 létében, amikor is a megfelelő l-fenil-szulfonil-2-alkil-aziridinakhez jutunk, ezeket azután a megfelelő 1-fenil-szulfonil-aziridinek esetében említett módon az R3 és Rj gyököket tartalma­zó aminnal reagáltatjuk. 20 A találmány szerinti eljárás egy másik válto­zata értelmében oly módon állíthatók elő az (I) általános képletű oly vegyületek, amelyekben R2 az 5-helyzetben áll, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet — e képletben X és R2 jelen-0 tése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy (IV) általános . képletű vegyülettel — ahol Rj jelentése meg­egyezik az (I) általános képlet alatt adott meg­határozás szerintivel — vagy egy ilyen vegyület 3 alkálifém- vagy alkálif öldfém-«zármazékával kondenzálunk ós ciklizálunk, és adott esetben a kapott vegyületet valamely szervetlen vagy szer­ves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. 35 A (IV) általános képletű vegyületek alkálifém­vagy alkáliföldfém-származékaiként a nátrium-, kálium-, lítium- ill. kalciumszármazékok alkal­mazhatók. A kondenzációt előnyösen valamely éterszerű folyadék, pl. éter, tetrahidrofurán, dio­xán, anizol vagy etilénglikol-dimetiléter reakció­közegként való alkalmazásával folytathatjuk le. (III) általános képletű kiindulóanyagokként 5 pl. oly vegyületeket alkalmazhatunk, amelyek R2 és X helyén az (I) általános képlet alatt adott meghatározásban szereplő helyettesítőket tartal­maznak. Az ilyen vegyületek előállítási módját már az elsőnek említett eljárás-változat eseté­,. ben ismertettük. 50 A találmány szerinti eljárás egy harmadik változata értelmében az (I) általános képletű ve­gyületek oly módon is előállíthatók, hogy vala­mely (V) általános képletű vegyületet — ahol X jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy (VI) általános kéoletű hidroxil-vegyület — ahol Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) általános kép­let alatt adott meghatározás szerintivel — reak­ciókénes észterével célszerűen kloridjával vagy bromidjával kondenzálunk és ciklizálunk, és kí­vánt esetben a kapott vegyületet -valamely szer­vetlen vagy szerves savval képezett addíciós só­eS vá alakítjuk át. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom