160689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantával kezelt réteges lapok előállítására
1606S9 folyásképességű és gyorsabban keményedő külső réteg között préselés közben feszültség lép fel, amely a lemez lehűtése után „nyugtalan" felületet eredményez, vagyis az un. „narancsos" effektus tapasztalható, ugyanakkor a felület repedezési hajlama is fokozott; A találmány célkitűzése a vázolt hátrányok és nehézségek kiküszöbölése. A találmány szerinti eljárás azzal jellemezhető, 'hogy a kétfürdős impregnálási eljárásnál az első fürdőben a préselésnél gyorsabban keményedő és gyengébb folyásképességű aminoplaszt-előkondenzátumot használunk, mint a második impregnáló fürdőbén használt aininoplaszt-előkóndenzátum esetén. Azt találtuk, hogy egy gyorsabban keményedő belső rétegből és egy lassabban keményedő külső rétegből álló bevonat sokkal könnyebben, főként kisebb nyomáson préselhető fel idomtestekre, mint pl. rostlemezekre, forgáeslemezekre és hasonló termékekre, mint az ismert eljárásokkal előállítható bevonat esetében. A legnagyobb előny abban mutatkozik, hogy a találmány szerinti eljárással mindenkor jól zárt és kis repedezési hajlamú felület állítható elő. Ha a bevonat külső rétegének képzésére használt második impregnáló fürdőben kisebb mennyiségben megfelelő nehezen kikeményíthető gyantákat használunk, akkor olyan réteges termékekhez jutunk, amelyek mind 10 kp/cm2 nyomásnál fogácslemezek esetén, mind 100 kp/cm2 nyomáshatárig terjedően réteges anyagokra felpréselhető. Ennek oka a réteges lemez gyorsabban keményedő belső rétegének záróhatásából ered. Az első és második fürdőben használt aminoplaszt-előkondenzátum különböző folyásképessége különböző keményítőszerek vagy különr böző mennyiségű keményítőszerek adagolásával szabályozható. Az első impregnáló fürdőben előnyösen a préselési hőmérsékleten illékony, illetve a gyantamolekulába beépülő keményítőszert használunk. A találmány szerinti eljárás egyik lehetséges foganatosítási módja szerint csak az első impregnáló fürdőben használunk keményítőszert, míg a bevonat külső rétegéneik képzéséhez alkalmazott második impregnáló fürdőhöz keményítőszereket nem adagolunk. Bizonyos esetekben célszerűnek bizonyult, hogyha a második impregnáló fürdőbe a folyásképességet növelő és a préselési hőmérsékleten termoplasztikus állapotban megmaradó adalékanyagokat adunk. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példákban ismertetjük: 1. példa 1 :1,5 és 1 : 2,0 melamin-formaldehid mólarány felhasználásával melamin-előkondenzátumot készítünk és ehhez 0,1—5,0, előnyösen 0,5—1,0% keményítőszert adunk. Az alkalmas keményítőszerek erős, közepesen erős vagy közepesen gyenge szervetlen vagy szerves savak, szervetlen vagy szerves valódi bázisokkal képzett sói lehetnek, emellett azonban egyéb, a térhálósítást, illetve a kikeményedést erősen gyorsító adalékanyagokat is felhasználhatunk. 5 Az így előkészített gyantával adott esetben térhálósító anyagok hozzáadása után egy hordozóanyagpályát impregnálunk, a felesleges gyantát letöröljük és a pályát előszárítjuk. A hozzáadott keményítőszer a gyanta előzetes kikemé-10 nyítését végzi el. Ezt a kikeményítést úgy szabályozzuk, hogy egyrészt kielégítő záróhatást érjünk el a felületen a gyanta (leválása ellen, amely a forgácslemezekké, rostleimezekké és hasonló lemezekké történő préselésnél bekövetkezhet, más-15 részt a kikeményítést úgy szabályozzuk, hogy még kielégítő kötés alakuljon ki a könnyen folyós és lassabban keményedő, második impregnáláshoz használt műgyantához. A második impregnáláshoz gyantaként egy 20 könnyen folyós gyantatípust alkalmazunk. Ehhez pl. kis formaldehidtartalmú, keményítőszer mentes vagy keményítőszer tartalmú módosítatlan melamingyantát vagy a folyásképességet növelő, azonban a préselési folyamatnál termo-25 plasztikus állapotban megmaradó módosítószereket tartalmazó melamingyanták alkalmasak. Ha a második impregnáló fürdőben keményítőszert használunk, akkor olyan típust választunk, amelynek keményítő hatása igen gyenge. Erre a {0 célra megfelelnek pl. gyanta savak valódi bázisokkal képzett sói, egy- vagy több bázisú savaknak egy- vagy több értékű alkoholokkal képzett észterek, m,erkaptánok stb. Ä síkszerű hordozóanyag szárítása a második 35 impregnálás után ismert módon történik, a préselési hőmérsékletnél 10—50 C°-kal alacsonyabb hőmérsékleten. A könnyen folyós gyanták külső rétegként való alkalmazása a síkszerű hordozóanyagon le.. hetővé teszi a gyanta erősebb előkondenzálását anélkül, hogy a préselésnél a felület záróképes^ sége romlana vagy a hordozóra történő tapadási erő csökkenne. Ez teszi lehetővé azt is, hogy a préselésnél magasabb hőmérsékleteket alkalmazhatunk és ezáltal a préselési időket lerövidíthet-45 60 jük. 2. példa Űn. gyors-présmasszák előállításához karbamid- és melamingyanták kombinációját használjuk. Lehetséges azonban melaminnal' erősített karbaimidgyanták alkalmazása is. A síkszerű hordozóanyagot egy karbamid elő-55 kondenzátummal impregnáljuk, valamely ismert karbajnid enyvkeményítő adalékanyag hozzáadása köziben. Az utóbbi erős vagy közepesen erős savak bázisokkal alkotott sóiból áll, amelyek formaldehiddel sav felszabadulása közben 60 reagálnak. Az impregnált hordozóanyagot előszárítjuk és előkeményítését addig végezzük, hogy a rákövetkező második impregnáláshoz csak egy vékony keverési zóna képződjön. Külső rétegként ismét könnyen folyós melamin kon-65 denzátumokat használunk gyenge keményítősze-3
