160684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folytonos üzemű, sorbakötött timföldgyári kikeverő tartályok üzemeltetésére

160684 A zagy továbbítása a? egyik tartályból a másik tartályba a tartályok szimmetria tengelyében elhelyezett keverőcsőből történik. Az első esetben nyitott lejtős csatornákon folyik át az anyag az egyik tartályból a másikba, miközben minden tartály folyadékszintje alacsonyabb, mint a megelőző tartályé, így a tartályok hasznos térfogata a sor vége felé fokozatosan csökken vagy pedig a tartályokat egymáshoz képest lépcsőzetesen kell elhelyezni. Egyik megoldás tartálytérfogat-veszteséggel, a másik többlet beruházási költséggel jár. Technológiai hátrányai a megoldásnak, hogy mindig a felszínhez közel levő legfinomabb szemcsék jutnak tovább a kikeverő soron, a durvább szemcsék viszszamaradnak, és hogy a betáplálásnak vagy az elvételnek hirtelen megnövekedése esetén az aluminátlúg a folyadék felszínén egyik tartályból a másikba jut anélkül, hogy a kikeverés folyamatában részt venne, tehát káros technológiai rövidzár keletkezik. Átemelő berendezés alkalmazása esetén — mely lehet mechanikus, hidraulikus vagy pneumatikus működésű — az átemelő szívócső mélyen lenyúlik a folyadékszint alá, éppen ezért nem fordulhat elő technológiai rövidzár. Hátránya a megoldásnak, hogy nagy az energiaigénye és hogy minden tartálynál automatikával vagy emberi beavatkozással kell a folyadékszintet szabályozni. A keverőcsőből történő anyagtovábbítás a tartályok tengelyében elhelyezett keverőcsőhöz csatolt és a következő tartályba vezető csatornán át történik. Ennél a megoldásnál a zaggyal anynyi energiát kell közölni, hogy az fedezze a továbbítandó zagy-rész energiaszükségletét is. A különböző nagyságú hidrátszemcsék arányos továbbítása itt kielégítően történik, nincsen technológiai rövidzár, de az eljárás önmagában nem oldja meg a szintszabályozás kérdését, ezt e rendszernél ma költséges automatikus szabályozó körökkel valósítják meg. Mivel azonban a kikeverőben túlhűtött folyadékkal dolgozunk, ahol az anyalúgból a timföldhidrát és az áluminátlúgban oldott különböző sók kiválnak a kristálygócokra és ez a kiválás vastag réteget alkothat azokon a felületeken, amelyekről azt az intenzív áramlás le nem mossa, a kivált timföldhidrát és sóréteg olyan mértékben zavarhatja a szabályozókörök érzékelő szerveinek működését, hogy ilyen módon nem lehet kikeverő sort gazdaságosan és megnyugtatóan szabályozni. Jelen találmány célja olyan folytonos kikeverő üzem megvalósítása, amely minimális keverési és anyagtovábbítási energiát igényel, teljesen önszabályozó, tehát feleslegessé teszi szabályozó körök beépítését, kezelési igénye minimális, egyszerű felépítésénél fogva rendkívül üzembiztos, kiküszöböli a technológiai rövidzárat, önszabályozó képességénél fogva kedvezően hat a timföldhidrát szemcse-eloszlására. E cél elérésére az alábbi felismerésekbői indultunk ki. Az időegységben egyik tartályból a másikba átemelt zagynak mindig többnek kell lennie, mint a termelési szinthez tartozó zagy időegységre eső része. A továbbítandó zagyot a keverŐberendezés keverőcsövéből kell elvenni, 5 mert ez lehetővé teszi a durvább szemcsék előresietését a rendszerben. Minden keverőcsőben óránként fel kell szállítani a tartályban levő zagynak legalább a felét. 10 Találmányunk eljárás és berendezés, sorbakötött, keverőcsővel működő kikeverő tartályok üzemeltetésére, melynél minden tartályban a keverőcső peremén túlömlő zagy egy részének továbbítására szolgáló befogadó szelvény, ehhez 15 csatlakozó előre lejtő elvezető csatorna, két-két tartály között egy az elvezető csatornához csatlakozó előrelejtő átvezető csatorna és egy visszafelé lejtő szintszabályozó csatorna, a második tartálytól kezdve minden tartályban beömlő sza-20 bályozótér és az utolsó tartályon túlfolyó kamra van. A befogadószelvény a kör keresztmetszetű ke-> verőcsőre erősített gallér, mely a keverőcsőből körös-körül kiáramló zagy egy, a szelvény ív-25 hosszának megfelelő arányos részét felfogja, hogy azt az elvezetőcsatorna útján a következő tartály felé vezesse. A beömlő szabályozótér a tartályok belsején 30 ben függőleges lemezzel elhatárolt tér. A térelhatároló lemez felső éle a folyadékszint felett van, alsó éle legalább két méterre a folyadékszint alatt. A beömlő szabályozótérbe torkollik be az előző tartályból jövő átvezető csatorna és 3g innen indul ki — visszafelé — a szintszabályozó csatorna. A beömlő szabályozótér alul felül nyitott, csupán az átvezető csatorna irányában van benne egy lényegében vízszintes osztó lemez, de ez az osztóleimez semmiképpen sem terjed a 40

szintszabályozó csatorna torkolatáig. A túlfolyókamra az utolsó tartályba, vagy ahhoz épített zagyszekrény, melyet bukógát oszt két részre. A tartály felöli részbe torkollik a tar-4g tály elvezető csatornája és ez a rész egy visszavezető nyíláson át össze van kötve a tartály terével is. A kamra bukógát utáni része elvezető csonkkal van ellátva. A találmányunk szerinti berendezés példakép-5Q peni kiviteli módját a csatolt ábrák segítségével ismertetjük. Az 1. ábra kikeverő tartálysor felső részének függőleges metszete. A 2. ábra az előző tartálysor vízszintes met-55 szete

A kikeverő sort az 1 első, több 2 közbenső és egy 3 utolsó tartály képezi. Az 1 tartályon van a 4 betápláló csonk, melynek beömlését az 5 alulfelül nyitott beömlőtér választja el a tartály beleo sejétől. Minden tartályban van egy 6 keverőcső, egy 7 befogadó szelvény, amelyhez egy 8 elvezetőcsatorna csatlakozik. Az 1 és 2 tartályoknál az elvezetőcsatorna egy-egy 9 átvezető csatornával folytatódik a következő tartály 10 beömlő 65 szabályozóteréig. A 9 átvezető csatorna torkola-2