160681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok, különösen turbó-üzemanyagok viszkozitásának és sűrűségének egyidejű folyamatos mérésére

3 ißomi 4 egy 'olyan metes, illetve berendezés, amelynél egy folyadék geometriailag (állandó ínyomómagasság következtében, amely két túlfolyó útján van biztosítva,, légy hosszú mérők a,pillárison, majd azt követően közvetlenül egy kis mérőperemen nyomódik át. A folyadéknyomás, amely a kapilláris és a mérőperem között kialakul, a viszkozitás természetes mérőjeleként érvényesül. Hátrányos itt is. a készülék karbantartása, továbbá, hogy az eredeti mérési jel távolról történő mérés esetén hidraulikus formában távadók segítségével, nem pedig közvetlenül ipneumatikus úton nyerhető, úgy hogy az alkalmazott távadó közvetlen érintkezésbe kerül a mérőfolyadékkal. A találmány célja a viszkozitásimérés szakiaszosságának, azaz nem folytonos voltának megszüntetése. Ezen kívül a találmány ahhoz is hozzájárul, hogy egy eleve robbanásmentes eljárást tegyen lehetővé, amelynél a viszkozitásskála a készülék-állandókból kiszámítható. A nagy mérési pontosság és nullpont-állandóság ellenére az adagoló szivattyúk, speciális átfolyásszabályozók és mágnesszelepek is elhagyhatók, A találmány alapját azon feladat képezi, hogy létesítsünk egy berendezést, amelynek segítségével egy folyamatos természetes lüktető viszkozitás-jelet lehet közvetlenül nyerni és egy előre megadott viszkozitási-skálából egy mérőkapillárist, vagy fordítva, egy adott mérőkapillárisból egy viszkozitás-skálát le lehessen vezetni úgy, hogy a sűrűségi befolyások kiküszöbölése mellett egy előzetes számítás a viszkozitás abszolút méréséhez vezet, és egy karbantartás szempontjából igénytelen, hosszú ideig üzembiztos mérés válik lehetővé kis viszkozitás változások .esetében. Emellett a vizsgálajndó folyadék sűrűségét egyidejűleg pneumatikusan mérni kell. Á létesítendő berendezésnél tehát nem áll fenn annak a szükségessége, hogy a vizsgálandó folyadékot közvetlenül érintkezésbe kelljen hozni egy nyomáskülönbség- vagy egyszerű nyomástávadóval. Azt találtuk, hogy a viszkozitás és sűrűség megbízható üzemi ellenőrző méréséhez azáltal juthatunk, ha egy hidraulikus, viszkozitástól függő nyomást, amely a vizsgálandó folyadéknak egy mérőkapillárison és egy mérőperemen keresztül való áramlásakor ezen utóbbiak között elhelyezett manométerosőbön ala'kul ki, közvetlenül egy pneumatikus nyomással kompenzáljuk. Ebből a célból a folyadék — amidőn egy mérőszakaszon át egy felső szívóedényből függőlegesen lefelé a mérőkapillárison és ezt követően a mérőperemen keresztül felfelé egy alsó túlfolyóhoz áramlik — keresztülhalad útjában a kapilláris és a perem között egy, a függőlegeshez 45°-jra hajló buborékoltató csődarabon. Erre merőlegesen, tehát egyúttal ugyancsak 45°-ra a függőlegeshez képest egy buborékoltató karmantyú van elhelyezve, amelyen keresztül igen kis levegőáram — mintegy egyetlen körülbelül 2 mm átmérőjű légbuborék másodpercenként — vezetődik bele a hidraulikus viszkozitástól függő mérőnyomás hatására áramló folyadékba. A buborékoltató cső, valamint az Sfahoz merőlegesen el-5 helyezett buborékoltató karmantyú 45°-os hajlása révén elérhetjük, hogy valamennyi bevitt levegőbuborék a folyadékárammal együtt a mérőperemen át kényelmesen eltávozik fölfelé, úgy, hogy a 45°-os csődarabban nem képződik légzsák. A légbuborékok a mérőperemen való áthaladásuk irévén előnyös módon tisztító hatást is kifejtenek árpa, úgy, hogy a vizsgálandó folyadék inhomogenitásai, mint például a benzinben szilárd részecskék és vízcseppek, amelyek a jó szűrés és a vízáitbukás dacára, ami a felső túlfolyón — amely.egy kifolyócsappal rendelkezik — a mérőkapilláris előtt, a 45°-os buborékoltató cső, valamint a kapilláris közötti legmélyebb helyen található, az átáramló folyadék révén elszállítódnak, s nem tudnak megülni a mérőperem előtt és/vagy abban, a mérési eredményeket meghamisító módon. Analóg módon előnyös a mérendő folyadék kis tisztátalanságainak hatástalanítása vonatkozásában az, hogy a folyadék függőlegesen lefelé áramlik át a mérőkapillárison, úgy, hogy például kis vízcseppek, ha azok a kapillárisból kilépnek, a legalsó vízátbukóban összegyűlnek. A mérési levegőnek a vizsgálandó termékbe való belebuborókoltátása alapján, amely a 45°-os buborékoltató csőben alulról fel-3 felé, a két túlfolyó, a mérőkapilláris és a mérőperem által létesített hidraulikus mérőnyomás hatásaira áramlik, a légvezetékben — amely a hozzá tartozó buborékoltató karmantyúhoz csatlakozik — egy, a hidraulikus mérőnyomással 35 egyenértékű, ugyanolyan módon, mint ez, a viszkozitástól függő pneumatikus mérőnyomás található, amely egy finom-nyomáskülönbség távadó egyik mérőkamrájára hat. Ennek másik mérőkamrájára egy, a mérendő termék sűrűségével 40 arányos mérőjel hat, amelyet a mérőfolyadékban a felső túlfolyásban keltünk egy buborékoltató cső révén, úgy, hogy az említett távadó kimenetén egy lineáris viszkozitási jelet kapunk. A sűrűséggel arányos pneumatikus jelet ezen kí-45 vül még egy második finom-nyomáskülönbség távadó egyik mérőkamrájára is ráadjuk, amelynek másik mérőkamrájára egy összehasonlító levegőnyomás hat, amelyet egy állandó mérőhőmérsékletű vízzel töltött termosztátesőben levő 50 buborékoltató csőben állítottunk elő. Ez a termosztátedény egy túlfolyócső révén állandó nívójú és az egész mérőszakasszal együtt egy hőszigetelt szekrény kamrájában van elhelyezve és ilyen módon,mind a termék, mind a mérősza-55 kasa hőfokszabályozásának funkcióján kívül kihatásai van még az összehasonlító levegőnyomás állandóan tartására is a sűrűség-differenciálnyomástávadó második mérőkamrája részéi re, melynek kimenete egy lineáris sűrűségi jelet 6(' ad. A három említett pneumatikus nyomás mindegyikét — amelyek az ismertetett úton és módon hatnak a két, a viszkozitáshoz és sűrűséghez szolgáló f inom-nyomáskülönbség-távadó-65 rá — egy tömegvezérléses buborékfojtó útján 2