160649. lajstromszámú szabadalom • Fonalvágó és fonalféknyitó vezérlőszerkezet átlépőfonal nélküli gombfelvarrógéphez

MAGTAR AÉPKÖZTÁitóASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI Li ÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 196®. XII. 02. (CE—7.15) Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1973. X. 31. 160649 Nemzetközi osztályozás: D 05 b 3/14 Feltalálók: Kovács József gépészmérnök, Schiller János gépszerk., szakmérnök, Sarlós Ágoston gépésztechnikus, Budapest Tulajdonos: Csepeli Kerékpár-és Varrógépgyár, Budapest Fonalvágó és fonalféknyitó vezérlőszerkezet átlépőfonal nélküli gombfelvarrógéphez A találmány tárgya fonalvágó és fonalfék­nyitó vezérlőszerkezet átlépőfonal nélküli gomb­felvarrógéphez amely egymástól független var­ratok — öltéscsoportok — a gép egy munka­ciklusa alatti előállítására alkalmas. A négylyukas gombok gépi felvarrásakor az első és második lyukpár között egyenes, vagy ferde helyzetben összekötőfonal un. „átlépőfo­nal" keletkezik. Ez az átlépőfonal elárulja, hogy a gombot géppel varrták fel, amely a fi­nomkonfekció árunál nem kívánatos. Ennek megszüntetésére hozzák létre a különféle átlé­pőfonal nélküli gombfelvarrógépeket. Először csak lyukpáronként külön öltéscso­portokat képeztek és a gombfelvarrógép min­den öltéscsoport után megállt, Ekkor a kezelő a gombbefogó taposójának lenyomásával a gombbefogót felemelte és így a hurokfogón le­vő hurkot — egyenletes fonal esetén — az el­csomózásnál elszakította és a fonalkiemelő szer­kezet az elszakított véget kihúzta a munkada­rabból. Ezzel egyidejűleg megtörtént a követ­kező varratkezdéshez szükséges fonal előhúzása is. Ezután a dolgozó a bekapcsolókar taposójá­nak lenyomásával ismét megindította a gépet, amely most már a következő lyukpárba helyez­te az öltéscsoportot. E módszer időszükséglete jelentősen nagyobb, mint a normál felvarrásé és a gépet kiszolgáló 10 15 20 25 30 személyt is nagyon igénybe veszi, hiszen egy gombfelvarráshoz mindkét taposót kétszer kell lenyomni. Mivel a két öltéscsoport között a gombbefogó szerkezetet is meg kell emelni, így fennáll a gomb elmozdulásának veszélye, amely tűtöréshez vezethet- Az elektromágneses, pneu­matikus, ill. mechanikus gombbefogóemelő szer­kezettel ellátott gépeknél ez a művelet annyi­ban egyszerűsödik, hogy csak egy taposó van, így csak azt kell öltéscsoportonként működ­tetni. Ismert olyan vezérlőberendezés is, amely az egy taposó öltéscsoportonkénti kapcsolását meg­oldja úgy, hogy az első öltéscsoport elvégzése után a gép ismételt bekapcsolása — késleltetőn keresztül, amely meghatározott időtartományon belül állítható — önműködően történik. Ezek általában elektromos és elektronikus szerke­zetek. Ismeretes olyan gép is, amely a kikapcsoló­szerkezet oldalirányú mozgását használja fel egyszerű láncöltés esetén a fonal elvágására. Ennél a gépnél is csak egy taposót kell kétszer működtetni, mivel a gombbefogó emelés rend­szerint elektromágneses kivitelű. Az eddig ismertetett módszerek hátránya, hogy a gép öltéscsoportonként leáll. Ez idővesz­teséget jelent, esetleg a gombbefogó szerkezetet is felemeli és a fonalat elszakítja, a szakadás 160649

Next

/
Oldalképek
Tartalom