160638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,4-oxidiazol-származékok előállítására
169638 anélkül, hogy kiindulása ill. közbenső termékként akár a-alkoxi-4ä-oxo-acetamid<ss£ta©fcra, akár imidazolon-származékokra szükség lenne. Azt találtuk, hgy az (I) általános képletű 1,2,4--oxadiazol-3-.karbonsavamidokat egyszerű módon és az esetek .többségében jó hozammal állíthatjuk eíö, ha a könnyen hozzáférhető (II) általános képletű N-acilamino-aoetonitrileket .wütrozálószerekkel reagáltatjuk; e képletben R egy adott esetben szubsztituált alkil-, aralkil-, ariigyököt, vagy pedig egy heterociklusos :gyököt jelent. Az eközben lejátszódó reakció az (A) képletsorral szemléltethető. Amíg az N-alkil-, N-<arik vagy N-tozil-helyettesítésű aminoacetonitril-jszármazékok [H. U. Daeniker és J. Druey, Helv. Chiim. Acta, 45, 2426 (1962), W. Kirmse és L. Horner, Chem. Ber. 89, 1674 (1956)], viagy akár egyéb, R— —CH2—NH—GO—-R 'típusú acilamino-vegyületek, mint pl. az acilaminosav-észterek [H. Reimlinger, Angew. Chem. 72, 33 (I960)] nitrozálószerekkel összehozva a megfelelő N-nitrozovegyületeket szolgáltatják, addig a (II) képletű N-acilaminoMacetonitrilék 'nitrozálása esetén, nem várt módon, a (III) képletű C-Mdroximino-vegyületek képződnek, amelyek könnyen alakulnak át az (I) képletű l,2,4-oxadiazol-3-karbonsavamidokká. Maga a nitrozálás az ismert módon, szerves oldószerekben, pl. , jégecetben, alkilnitrit vagy nitrozus g^izok és ' hfarö^éMloríid segítségévéi történik. Ha oldószerként alkoholokat álkabnazuink és egyidejűleg hidrogénklorid van, jelen, az (I) kép'létű vegyületek nem, vagy csak csekély menynyisegben állnak/elő. A'(II) Képletű vegyületek áíkilnítrites nitrozálása' kőiben 'képződő alkohol viszont az (I)' képletű vegyületek'• hozamát csak jelentéktelenül "befolyásolja, ha a •műveletet "megfelelő hígítás álkahnázáiávár hajtjuk végre. A ""jfH) képletű acilamiilo^acéionitrilek egyszerű módon, például az olcsó kttrídülási anyajókból — ammómum^doridból, kálium-ciairtidíból és formaldehidből — előállítható amino-acetonitril acilezése útján, a metilénamino-^acetonitril-képzés fokozatán keresztül állítha-5 tők elő. A jelen találmány szerint előállítható vegyületek értékes kiindulóanyagok gyógyszerek előállítására, n&réayvéaőszerek gyártására vagy 10 további szerves vegyületek szintéziséhez. iWß. ;példa: Valamely. (II a. -. í) képletű (1. az alábbi táblázatot) "Tl-atílanlino-acetonitfil 80 ml jégecet és 30 ml abszolút éter elegyében képzett 10 •millimólos oldatába 5 percen át száraz hidrogénkloridot vezetünk, s ezt követően kb. 30 ml abszolút éterben oldott 15 millimól izopropilnitritet csepegtetünk keverés közben, 30 perc leforgása alatt. Három óra elteltével ismét hidrogénklorid-bevezetés következik, ami 15 percig tart, majd a reakcióelegyet a szobahőmérsékletre való lassú felmelegedés után 16—20 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután az adott esetben képződött csapadékot szűréssel eltávolítjuk, a szürletet szárazra; pároljuk (e műveletet vákuum alatt fejezve be) és az így kapott maradékot etanolból átkristályosítjuk. Az (I a... f) képletű vegyületek esetében elért hozam százalékokat, az olvadáspont-értékeket és az elemzési eredményeket az I. táblázatban foglaltuk össze. 15 20 35 40 45 (I), (II) i-R a b c d e f CdH.5 o—Cl—C6 H 4 m—CH3O—C6 H 4 p-4N.02 -«C 6 H4 -CH3 CH2GI I. táblázat TPéída•sorsz. Vegyület öp-CpE) Hozam Összegképlet (mólsúly) • Elemzési eredmények •számított,: talált :C H N 1. la '1S0-Í162 89 C9H7 N 3 0 2 57,13 3,73 .22,21 1(189.2) 57,30 "3,76 ,21,93 2. Ib 169—170,5 82 C9HdClN3 02 *48,32 "2,70 18,:79 (223,7) *48;23 '2,66 * 19,17 3. 'le '139—140 "82 CioH9 N 3 03 . 54,77 4,14 19,17 (219,2) 54,81 3,95 19,43 4. "íd 230-^31 86 CgHiiNÄ 46,15 2,58 23,93 (234,2) '46,45 2,81 24,29 <s
