160636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos ellennyomásos sterilezéshez

160636 3 4 termékekkel épp úgy folytatható, mint dobozos termékekkel. Ezek a berendezések egyszerű szerkezetűek, ezért beruházásuk nem jelent nagy kiadást. Ezekben az üvegeket vagy palackokat folyamatosan szállító pálya viszi át előbb egy felmelegítő-, majd egy hőntartó-szakaszon és végül egy hűtőzuhany alatt vagy merítőfürdőn. A hőforgalmat általában víz közvetíti, amit szivatytyúk tartanak körforgásban. Ismeretes továbbá olyan megoldás, amelynél a konzerválandó anyagot atmoszférikus nyomáson megfőzik és megfőzött állapotban forrón egy vákuum alatt zárható edénybe helyezik. Ezt az edényt zárás után megfordítják úgy, hogy a maradék levegőt a konzerválandó anyag maga nyomja ki és egyidejűen sterilizálja. (331 797 sz. német szabadalom). Ez az eljárás azonban a korszerű tömegfeldolgozás során, ahol naponta üvegek ezreit kell kezelni nem jöhet tekintetbe és a gyakorlatban éppen ezért nem is terjedt el. Az említett eljáráshoz egy egyszerű, majd később továbbfejlesztett megoldás (891179 sz. német szabadalom) szerinti szivattyú-berendezés is tartozik, amely azonban az említett hátrányok miatt általános bevezetésre ugyancsak nem került. A jelen találmány célja az ellennyomásos sterilezést visszavezetni légköri nyomáson végezhető műveletre, amihez a meglévő vagy alacsony költséggel beszerezhető folyamatos pasztőröző berendezések használhatók. Ehhez a folyamatos pasztőröző berendezések fűtőszakaszaiban víz helyett hőközvetítőként 100 °C feletti hőmérsékletű folyadékot, célszerűen olajat keringtetünk, az üveges termékeket pedig egyenként olyan zárt edényekben ún. „minikláv"-okban zárjuk, amelyekbe záráskor az üveget ellepő vízréteg fölé, túlnyomás alatt levegőt zárunk. Az edény zárásának olyan tökéletesnek kell lenni, hogy az előre bezárt túlnyomás a hűtőszakaszban megfelelő ellentartást nyújtsan az üvegek belsejében keletkező gőznyomással szemben. A találmány szerinti berendezést kiviteli példaként a rajz kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra a minikláv két félmetszete, behelyezett sterilezendő üveggel, zárt, illetve nyitott állapotban, az l/a ábra rész-metszet az 1. ábra I—I vonalmentén, a 2—9 ábrák a minikláv záráséra szolgáló gépfej különböző működési helyzeteit mutatják nézetben, részleges fél- vagy egész metszetekkel, a 10—17. ábrák pedig a nyitást végző fej félmetszetei, részleges nézetekkél. A minikláv két önálló darabbői áll: a szerelt 1 hüvelyből és a szerelt 2 fenékből. Az 1 hüvely a jó hővezetés és korrózióállóság érdekében célszerűen eloxált felületű alumíniumból készült, nyomásálló szilárdságban. Készítésekor — a rajz szerint — peremezéssel rögzítjük benne a keményacélból készült 36 kúposgyűrűt, amire a fenék körmei záráskor felfekszenek. A 2 fenék három darabból van összeállítva: a rugósacélból készült 2/a fazékból, amelynek palástján — az l/a részmetszet szerint — vannak kivágva a befelé hajlított 2/b kúpos körmök, a keményacél 12 zárógyűrűből és a 37 formagumitömítésből. E kialakítás lehetővé teszi, hogy az edényt egyetlen összeszorító mozdulattal zárjuk vagy nyissuk. Erre annál inkább szükség van, mert a zárást túlnyomás alatt kell végezni, zárt térben, ahol összetettebb mozdulatot csak komplikált berendezéssel lehetne megvalósítani. A záráskor kell ugyanis biztosítani, hogy mielőbb a domború fedelű hengeres 1 hüvely zárószoknyája a 2/a fazék 37 formagumitömítésébe mélyedne, az üveg és a minikláv palástja közötti tér úgy teljen meg hőközvetítő folyadékkal — célszerűen vízzel, — hogy maga előtt bezárja és összenyomja a hőtágulások rugalmas felvételére szolgáló légpárnát, de az üveg a jó hőkezelés érdekében teljesen borítva legyen folyadékkal. Mind a záró-, mind a nyitógépek kéziadagolású, félautomata és automata üzemre készíthetők. A 2—9 ábrák nyitó-, a 10—17 ábrák zárófejet mutatnak be, különböző helyzetekben. A találmány szerint az ellennyomásos hősterilezé elvégezhető kívülről, csak hőközléssel befolyásolt nyomásviszonyok mellett is, ha az alkalmazott túlnyomás értékét a hűtés sebességének megfelelően választjuk meg. A töltött és lezárt üveg ugyanis a többszörösét elviseli a sterilezésnél használt túlnyomásnak, ha az külsőnyomás formájában terheli. Eljárásunk szerint a minikláv zárásakor bezáródó túlnyomás — ami a felfűtéskor még növekszik — a sterilezés folyamán mindig nagyobb, mint az üveg belsejében kialakuló gőznyomás. A hőntartási időszakban az üveg belsejében és a miniklávon belül az üveget körülvevő vízben gyakorlatilag azonos hőmérsékletek alakulnak ki. Minthogy a hűtés az üvegből kifelé történő hőáramlást jelent és a kialakuló hőfoklépcső meredeksége a hűtés sebességétől függ előfordulhatna, hogy az üveg belsejében még magasabb a telített gőz nyomása, mint a miniklávba előre bezárt nyomás. Ilyenkor az üveg belső túlnyomás alá kerülne, aminek sokkal kevésbé áll ellen. Ezért az alkalmazandó túlnyomást a hűtés sebessége, illetve ennek hatására kialakuló hőfoklépcső alapján kell megválasztani. Az a felismerés, hogy sterílezés közben nem szükséges a sterilezőtér nyomásviszonyait közvetlenül változtatni, eljárásunkat leegyszerűsítő 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2