160633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4-dioxo-1,3-benzoxazino-tiono-foszfonsavészterek előállítására, valamint az azokat tartalmazó inszekticid és akarcid szerek

100833 3 4 Az eljárás megvalósítása során oldószerként az összes inert szerves oldó-, ill. hígítószer szóba jön. Ide tartoznak az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének, így benzol, toluol, xilol, benzin, metilklorid, kloroform, széntetraklorid, klórbenzol, éterek, pl. dietil-és dibutiléter, dioxán, továbbá a ketonok, így aceton, metiletil-, metilizopropil- és metilizobutilketon, azonkívül a nitrilek, pl. az acetonitril. Savakeeptorként az összes szokásos savmegkötőszert alkalmazhatjuk. Különösen alkalmasak az alkálikarbonátok és -alkoholátok, így a nátrium- és káliumkarbonát, -metilát, ill. -etilát, továbbá az alifás, aromás vagy heterociklusos aminők, pl. trietilamin, dimetilamin, dimetilanilin, dimetilbenzilamin és piridin. A reakcióhőmérsékleteket széles határokon belül változtathatjuk. Általában —10 °C és 60 °C, előnyösen 0 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakciót általában normál nyomáson valósítjuk meg. Az eljárás /megvalósításakor a kiindulási anyagokat általában ekvimoláris arányban adagoljuk. Az egyik vagy másik reakciókomponens feleslege nem okoz jelentős előnyöket. A reakciót valamely alkalmas oldószerben, savakceptor jelenlétében végezzük és a reakcióelegyet néhány órán át keverjük. Ezt követően az elegyet megsavanyított vízbe öntjük és a szokásos módon feldolgozzuk. A találmány szerinti vegyületek általában kristályos alakban válnak ki, az elementár analízis adataival és olvadáspontjaikkal jellemezzük őket. Amint azt a fentiekben már említettük, a találmány szerinti anyagok kitűnő inszekticid és akaricid hatást mutatnak és csak kissé fitotoxikusak. A pesticid hatás gyorsan bekövetkezik és sokáig tart. Ezeknek a tulajdonságoknak az alapján az új anyagok a növényvédelemben és a raktározott készletek védelmében, valamint az egészségvédelem területén használhatók káros szívó és maró rovarok, valamint atkák irtására. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), a fekete répalevéltetű (Doralis fabae), zablevéltetű. (Rhopalcsiphum padi), borsólevéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a riziblilevéltetű (Cryptimyzus korsehelti), almalevéltetű (Sappaphis mali), szilvalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznyefalevéltetű (Myzus cerasi), továbbá a pajzstetvek (Coccina), pl. az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae) és a kehelypajzstetű (Lecanium hesperidum), valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagoslábúak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskafélék (Heteroptera), pl. a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus Intermedius), agyi poloska (Cimex lecturalius), rablópoloska (Ríhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák (Homoptera), így az Euscelis bilobatus és a Nephotettiks bipunctatus. A maró rovarokhoz tartoznak mindenek előtt a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztamoly (Plutella maculipennis), a gyapjaslapke (Lymantria dispar), aranyfaru szövő (Euproctis ehrysorrhoea), gyűrűs szövő i(Malacosoma neustria), továbbá a káposzta bagolylepke (Mamestra (brassicae) és a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimatobia brumata), a tölgyilonca {Tortrix viridana), gyapothernyó (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapothernyó (Prodenia litura), továbbá a pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padella), lisztmoly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleoptera), pl. a gabonazsizsik (Sitop hilus granarius = Calandra granaria), burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), sóska-levélbogár (Gastrophysa viridula), tormalevélbogár (Phaedon coohleariae), repcefénybogár (Meligethes aeneus), kis málnabogár (Byturus tomentosus), babzsizsik (Bruchidius = Acanthoscelides optectus), nyakszegélyes porva (Dermestes frischi), gabonaporva (Trogoderma granarium), vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), kukoricazsizsik (Calandra vagy Sitophilus zeamais), kenyérbogár (Stegobium paniceum), közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és a fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban élő fajták, pl. a drótférgek (Agriotes spec.) és a májusi cserebogár (Melolontha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blatella germanica), amerikai csótány (Periplaneta americana), madeirái csótány (Leucophaea vagy Rhyparobia madeiráé), konyhai csótány (Blattá orientális), óriás csótány (Blaberus giganteus) és a Blaberus fuscus, valamint a Henschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), pl. a házi tücsök (Aöheta domesticus), a termeszek, így a földi termesz (Reticuli termes flavipes) és a hártyaszárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák (Formicidae), pl- a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegében a legyek (Muscidae), így a közönséges muslica (Drosophila malenogaster), földközitenteri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), házilégy (Musca domestica), kis házilégy (Fannia canicularis), kék döglégy (Phornia aegina) és a kék dongólégy (Calliphora erythroceplhala), valamint a szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans), továbbá a szúnyogok (Culicidae), pl. a sárgalázszúnyog (Aedea aegypti), dalos szúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles Stephens!). Az atkákhoz (Acarina) tartoznak különösen a fonóatkák (Tetraniehidae), így a bab- (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2