160631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás l-oxo-3-hidroxi- 1,3-dihidro- furo[3,4-b] kinoxalin-4,9-dioxid előállítására

160631 savak, ill. tömény szervetlen savak jelenlété­ben végezzük — legalább 2 mól vizet haszná­lunk fel. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példában ismer­tetjük. A reakciót a következőképpen hajtjuk végre: 5 Példa: 1 mól I általános képletű kinoxalin-l,4-di­oxid-vegyületet valamely, fent ismertetett ol­dószerben oldunk, ill. szuszpendálunk, az elegy­hez 1—2 mól savat és adott esetben 2 mól vizet adunk, majd a reakciőelegyet kb. 0—50 °C-on, előnyösen kb. 20—30 °C-on keverjük. A II kép­letű végtermék rövid időn belül kristályos forT mában kiválik. Ha a kiindulási anyagként 2-dimetoximetil-3--dimetil-amino-karbonil-kinoxalin-l,4-dioxidot és savként sósavat használunk fel, az 1. reak­cióegyenletben vázolt folyamat megy végbe. A találmány szerint előállított új vegyület antibakteriális hatással rendelkezik, és egyes gyógyászati hatóanyagok, elsősorban antibak­teriális hatású szerek előállításának értékes közbenső terméke. Az új vegyületet növény­védőszerek előállításához is felhasználhatjuk közbenső termékként. A vegyület antibakteriális hatását — amely a vegyület ember- és állatgyógyászati felhasz­nálhatóságát biztosítja — az 1. táblázat adatai­val számszerűen igazoljuk. 1. táblázat Agar-tenyészeten meghatározott minimális gátló koncentráció (MGK). Tenyésztés hőmér­séklete: 37 °C. Meghatározás ideje: a tenyésztés 24, ill. 48 órája. Baktérium MGK y/ml Klebisella pneumonia 8085 150 Streptococcus pyogenes W 100 Escherichia coli B 150 A felhasznált táptalaj összetétele a következő: Proteóz-pepton 10,0 g/l Borjúhúskivonat (száraz anyag) 10,0 g/1 Dextróz 2,0 g/l Konyhasó 3,0 g/l Dinátriumfoszfát 2,0 g/l Nátriumacetát 1,0 g/1 Adeninszulfát 0,01 g/l Guaninhidroklorid 0,01 g/l Uracil 0,01 g/l Xantin 0,01 g/l Semleges agar 12,0 g/l 316 g (1 mól) 2-diklórmetil-'3-dimetilamino­karbonil-kinoxalin-l,4-dioxidot 880 ml metanol­ban szuszpendálunk és lassan hozzáadjuk 57,5 g 10 (2,5 mól) nátrium 500 ml metanolos oldatát. A reakcióhőmérsékletet enyhe hűtéssel 28—30 °C között tartjuk. A hozzáadás után még 3 órát • keverjük a reakciőelegyet, majd lehűtjük kb. 5 °C-ra és leszívatjuk a kivált csapadékot. 308 15 g 2-dimetoximetilén-3-dimetilaminokarbonil-ki­noxalin-l,4-dioxidot kapunk, amely kb. 58 g (1 mól) nátriumkloridot tartalmaz. Termelés: 81%. Op. 188—190 °C. Acetonos átkristályosítás után a tiszta vegyü-20 let op.-ja 194 °C. Elemzés: C14H17N3O5 (M=307) Számított %: C—54,8 H=5,6 N = 13,7 0=26,0 25 Talált %: C = 54,6 H = 6,0 N = 13,7 O = 26,0 100 ml 10%-os vizes sósavoldatban 30,7 g (0,1 mól) 2-dimetoximetilén-3-dimetilaminokarbonil­-kinoxalin-l,4-dioxidot mérünk be. Átlátszó ol­dat képződik, és rövid idő elteltével sárga csa­padék alakjában kiválik a végtermék. A kivált csapadékot 6 óra elteltével kiszűrjük. 17 g (72,6%) sárga, kristályos l-oxo-3-hidroxi-l,3--dihidro-furoI3,4-b]kinoxalin-4,9-dioxidot ka­punk. A kapott terméket nátriumhídrogénkarbo­nát-oldatban oldjuk, az oldatot szűrjük és meg­savanyítjuk. 156—159 °C-on felhabzás közben olvadó, tiszta terméket kapunk. Elemzés: CioH6 N 2 05 képletre (M = 235) 30 35 40 45 55 Számított %: C=51,3 H—2,6 N=12,0 Talált %: C=52,0 H=2,8 N = 12,6 Szabadalmi igénypont: Eljárás l-oxo-3-fhidroxi-l,3-dihidro-furo[3,4-b] kinoxalin-4,9-dioxid előállítására, azzal jelle­mezve, hogy valamely (I) általános képletű ki­noxalin-l,4-dioxidot — ahol R1 , R 2 , R 3 és R 4 jelentése egymástól függetle­nül 1—4 szénatomos alkil­-csoport — hígítószerben, legalább sztöchiometrikus meny­nyiségű víz jelenlétében, 0—50 °C-on legalább az elméletileg szükséges mennyiségű szervetlen vagy szerves savval reagáltatjuk. 1 rajz, 4 képlet A kiadásért felél: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7307429. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom