160619. lajstromszámú szabadalom • Görgős csapágyegység

160611» 3 4 szerinti csapágyhoz csatlakozik és amelynél kenőanyagot lehet a csapágyba bevezetni. A 6. ábra olyan kivitelt ábrázol, amelynél a csapágyon radiális irányban túlnyúló lezáró lemez olyan vállal van ellátva, amely a csapágyat tengelyirányban rögzíti. A 7. ábra vállat képező, radiális irányban nyúló nyelvekkel ellátott lezáró lemezt ábrázol. A 8. ábra olyan csapágyat ábrázol, amelynél a lezáró lemez a csapágyat tengely- és érintő irányban rögzíti. A 9. ábra a 8. ábrán bemutatott csapágy oldalnézetét ábrázolja. A 10. ábra rugalmas érintkező taggal ellátott lezáró lemezzel bíró csapágyat ábrázal. A 11. ábra a 10. ábra szerinti csapágy oldalnézetének egy részét ábrázolja. A 12. ábra olyan csapágyat ábrázol, amelynél a lezáró lemez a csapágy külső futógyűrűjéhez ragasztóanyaggal van hozzáerősítve. A 13. ábra olyan csapágyat ábrázol, amelynél a lezáró lemez külső része különleges módon van kialakítva. A 14. ábra a 13. ábrához hasonló lezáró lemezt ábrázol, azonban kissé módosított formában. A 15. ábra oly módon kialakított lezáró lemezt ábrázol, amely a csapágyat gázok vagy folyadékok behatolásától megvédi. A 16. ábra olyan lezáró lemezt ábrázol, amely a csapágyházzal axiális irányban is kapcsolatban van. Az 1. ábra szerint a csapágyegység egyrészt 1 golyóscsapágyból áll, amelynek külső futógyúrűje annak hengeres felületén külső gyűrű alakú 2 horonnyal van ellátva, amelybe a rugalmas 4 darab segítségével a 3 lezáró lemez van beerősítve. A csapágyegység továbbá olyan 5 csapágyházból áll, amelyben a felfekvést a hengeres 6 furat képezi. Mielőtt a csapágyat összeszerelnénk, a lezárólemez rugalmas 4 darabja a csapágy külső hengeres felületén sugárirányban túlnyúlik. Ha a csapágyat összeszereltük, mint az 1. ábrán látható, a rugalmas 4 darab légmentesen zárja a csapágy felfekvést. Oly módon is ki lehet alakítani, hogy egyidejűleg a 2 horony fenekéhez is kapcsolódjék, és ezzel hatásos, jól záródó elem jön létre a 3 lezáró lemez rögzítése céljából. Abból a célból, hogy a horony kiképzésénél a lehető legnagyobb tűrést lehessen alkalmazni, ez utóbbit úgy méretezzük, hogy a rugalmas rész összeszerelt állapotban ne töltse meg teljes egészében a horonyt. A legnagyobb sugárirányú terhelést viselő futógyűrű központi 7 darabja szoros érintkezésben van az 5 golyóscsapágyházzal, ami a csapágy hűtését megkönnyíti. A 3 lezárólemez lágyacélból vagy hasonló anyagból álló, 9 merevítő lemezt tartalmaz, amelyet a kívülről rugalmas anyag fed be, amely a 4 darabot és egyúttal a 11 lezáró ajkakat képezi, amelyek a csapágy belső futógyűrűjén csúsznak. A merevítő lemez a külső futógyűrű hengeres 10 felületén központosán helyezkedik el, és ezzel a lezárólemezt sugárirányban biztonságosan rögzíti. Ha a csapágy még szabadon van (vagyis összeszerelés előtt), a lezáró lemezt a külső futógyűrűbe könnyen be lehet illeszteni. Mivel összeszerelt helyzetben a lemez 4 darabját a csapágyház teljesen vagy részben befedi, a 3 lezárólemez még jobban rögzítődik helyzetében, ha a csapágyat a csapágyházba beszereljük és ennek következtében a lezáró lemez könnyen kiszerelhető, ha a csapágy szabad. A csapágyat a csapágyházban tengelyirányban a 8 biztosítógyűrű rögzíti. Ez az összeszerelési mód pl. elektromotorok esetében nagyon célszerű. A találmány szerinti 3 lezáró lemezzel a csapágyat és a motor belső részét a környezettől tökéletesen el lehet zárni. Az ily módon kialakított lezárólemezeket véglapokként lehet kialakítani, és tengelyirányban csúsztatható csapágyaknál is lehet alkalmazni. A 4 darabhoz hasonló rugalmas tagok a rezgést csökkentik, és a csapágygyűrű érintő irányában való rögzítése szempontjából is hatásosak még abban az esetben is, ha azt laza illesztéssel szerelték be. Ilyen esetekben a külső futógyűrűt megvédi az elmozdulástól, ha a külső futógyűrűhöz képest forgató kis sugárirányú terhelésnek van alávetve. Abból a célból, hogy a csapágyházba való beszereléskor a lezárólemezt tengelyirányban erősebben rögzítsük, a lemezt a 2. ábrának megfelelően lehet kialakítani. Ebben az esetben a lezárólemez 12 fémlemezből és külön 13 rugalmas gyűrűből áll, amelynek olyan 16 és 19 részei vannak, amelyek a lemez szélét fogják meg és a csapágy külső 15 futógyűrűjének 14 felületével kapcsolódnak. Ha a csapágyat olyan 17 házba illesztjük be, amelynek a 3. ábra szerinti hengeres felfekvése van, úgy a 12 lemez a külső futógyűrű 18 oldalfalához nyomódik neki abból a célból, hogy.a 14 felületen a nyomást megnöveljük. Ez vagy annak a következménye, hogy mint azt a 2. és 3. ábra mutatja, a 19 rész a 14 részre nyomódik, vagy annak, hogy a csapágygyűrűben a 20 horonynak kúpos 21 érintkező felülete van, amely a 4. ábra szerint a 22 résszel kapcsolódik. A 2. ábrán a 12 lemez és a 13 rugalmas gyűrű két különálló részből áll, ugyanakkor a 4. ábra szerinti 12 lemez és rugalmas gyűrű egymáshoz van vulkanizálva abból a célból, hogy azok egy egységet képezzenek. A 4. ábra szerinti kiviteli alak olyan esetekben alkalmazható, ha egy másik tag pl. a lezáró ajak csúsztathatóan kapcsolódik a lemez egyik részéhez. A lemez mindkét oldalfelülete minden további előkészítés nélkül jó csúszófelületet képez a lezáróajkak vagy egyéb érintkező részek számára. A lemez felületeit, amelyekhez egyéb anyagot, pl. gumit ragasztással vagy vulkanizációval rögzítünk, a szokásnak megfelelően meg kell érdesíteni, vagy be kell vonni, és ennek megfelelően finomító eljárásnak kell alávetni, ha pl. a lezáró ajaknak a felületen kell csúsznia. 10 15 20 25 S0 35 40 <!5 50 55 60 2