160618. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmények

11 zék lassan, külső behatás nélkül is hidrolitiku­san le fog bomlani és etilént eredményez. Ezen okoknál fogva, bár a találmányt nem kívánjuk semmilyen elméleti megfontolással korlátozni, meggyőződésünk, hogy a találmány szerinti foszfonsav-származékok a növény-nö­vekedést szabályozó tulajdonságaikat a növé­nyekben valószínűleg a legtöbb esetben az eti­lén hatására reagáló mechanizmus útján gya­korolják. Nem lehet teljesen kizárni, hogy a foszfon­sav-származékok vizes oldataikban való alkal­mazásuk során néha lebomlanak a növényen kívül, sőt még a vizes oldatban is, amelyben alkalmazzuk őket és az így felszabadult etilént a növény gázformájában asszimilálja — de ez nagyon valószínűtlennek tűnik, mert még ha stabilizáljuk is a találmány szerinti foszfonsav­-származékokat a hidrplitikus lebomlás ellen, nagyobb vagy kisebb mértékben kifejtik a nö­vénynövekedést szabályozó hatásukat, ha kezel­jük velük a növényeket, amint azt például a paradicsomnövényeken végzett epinasztia vizs­gálatok mutatják. Ezért az a meggyőződésünk, hogy a talál­mány szerinti foszfonsav-származékok a növény anyagcsere rendszerébe történő asszimiláció ré­vén fejtik ki a növekedést szabályozó hatásu­kat, legalább is az esetek nagy többségében. Az analitikai vizsgalataink ténylegesen kimu­tatták, hogy a növénynél való alkalmazást kö­vetően azonnal megtalálhatók a növényi szö­vetékben ezeknek a foszfonsav-származékoknak a maradványai egy korlátozott időtartamig. Az analitikai vizsgálataink azt is kimutatták, hogy a foszfonsav-származékok alkalmazása után egy ideig a növényi szövetek sok növény esetében tartalmaznak kimutatható mennyisé­gű etilént. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a foszfonsav származékok a növényi szö­vetekben bontódnak le és etilén szabadul fel, valamint, hogy az így felszabadított etilén fejti ki a normális hatásait. Ezért fel lehetne téte­lezni, hogy ez készteti mesterségesen a növényt arra, hogy az életciklusának egyik fázisából a másikba menjen át. Ez azonban nincs így, mert nemcsak megtörténik egy növény-növekedést szabályozó hatás, hanem ez a legtöbb esetben nagyobb mértékben következik be, mint a természetben. Az analitikai vizsgálataink, leg­inkább is bizonyos növényfajtákra legkedve­zőbb foszfonsav származékokkal, igen megle­pően azt jelezték, hogy a növényi szövetekben jelenlevő etilén mennyisége nagyobb, mint ami a foszfonsav-származékoknak tulajdonítható. Bárhol mutattuk ki ezt a jelenséget úgy lát­szik, hogy a növényi szövetekben felszabadult etilén mennyisége megközelítőleg kétszerese an­nak, amely azok által a szövetek által asszi­milált faszfonsav-származékok mennyiségéből származtatható. Ha ez így van, világos, hogy a növényi szövetek által történő foszfonsav-szár­mazékoknak az asszimilációja meg kell indítsa 12 az enzimatikus, vagy más rendszerek műkö­dését a növényben, amelyek azután már ön­maguk hozzák létre az etilént. 8 A találmány értelmében használt (a III álta­lános képlet szerinti) haloetil- és foszfonoetil­foszfonsav-származékoknak általában a legjobb­nak bizonyult növény-növekedést szabályozó hatását így, ennek az elméletnek az alapján az 10 alábbiak szerint lehetne magyarázni. Az I ál­talános képlet szerinti összes foszfonsav szárma­zékról feltehető, hogy képesek megindítani a növény belső enzimatikus rendszereinek mű­ködését nagyobb vagy kisebb mértékben, hogy 15 a növények saját forrásaikból hozzanak létre etilént. A III általános képlet szerinti előnyö­sebb halo/foszfono-etil foszfonsav származékok használata azonban vagy megnöveli a növény saját forrásait, vagy csupán a foszfonsav-szár-20 mazékok lebontódását eredményezi, hogy több­let mennyiségű etilén keletkezzen a növényi szövetekben. Mint már jeleztük, annak ellenére, hogy igen beható kutatást végeztünk a mechaniz­es musra vonatkozóan, amely által a találmány szerinti foszfonsav-származékok a növény-nö­vekedést szabályozó tulajdonságaikat kifejtik, mégsem vagyunk képesek megmondani, hogy vajon helyes-e a hatásmódjukra vonatkozóan a 30 fentebbiekben feltételezett elmélet. Jelenleg azonban úgy gondoljuk, hogy ez a hatásmód a legvalószínűbb magyarázata ezen foszfonsav­-származékok növény-növekedést szabályozó ha­tásának. 35 Ebben a meggyőződésünkben tehát úgy te­kintjük a találmányunkat, hogy egy eljárást nyújt a növénynövekedésnek a szabályozására, amely eljárásnál az előzőekben ismertetett fosz­fonsav-származékok egy-egyjének vagy többjé-4Ű nek olyan mennyiségét alkalmazzuk amely ele­gendő, hogy megindítsa a növényben az etilént fejlesztő mechanizmust, A találmány szerint használt foszfonsav-szár­mazékok jelentős előnye összehasonlítva az is-45 mert növény-növekedést szabályozók túlnyomó többségével, hogy olcsóbbaknak bizonyulnak egyre inkább, amely csökkenti a kezdeti gyár­tási árukat, továbbá csaknem valamennyi víz­oldható, amely pedig a kezelési és alkalmazási 50 árat csökkenti Bármelyik származék, amely nem vízoldható, természetesen oldatba vihető szerves közegben, vagy szerves oldószert is tartalmazó vizes kö­zegben, vagy diszpergálható olyan vizes közeg­ben, amely felületaktív anyagokat és/vagy disz­pergáló szereket és/vagy emülzióképző szereket tartalmaz. A foszfonsav-származékok porállo­mányú vivőanyagokiban vagy vivőanyagokon, így vermiculiton, diatomaföldön, talkumon és hasonlókon is lehetnek diszpergálva. A folyékony közegben levő készítmények rendszerint vízszerű konzisztenciájúak és a szo­kásos mezőgazdasági permetezők bármelyikével, 65 vagy hasonló készülékkel alkalmazhatók. A szi-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom