160610. lajstromszámú szabadalom • Sokáramkörös szinpadi fényszabályozó vezérlőberendezés

3 160610 4 az átkapcsolás sebessége szempontjából kell csoportosítani. Célunk a fenti berendezések hátrányainak kiküszöbölése, különösen az utóbb említett szín­padi fényszabályozó vezérlő berendezés tovább­fejlesztése útján. Célunk olyan színpadi fényszabályozó beren­dezés kialakítása, amelynek szabályozó poten­ciométeréhez előbeállítópotenciométer tartozik, és mint az ismert berendezésnél is a két po­tenciométer mozgóérintkezőjéről kapott feszült­séget hasonlítjuk össze, azonban e feszültség­különibséggel a tetszőleges jelenetváltási időt biztosító, működtető berendezést vezéreljük. To­vábbi célunk, hogy az egyes Iámpaáramfcörök, kapcsolási sebesség szempontjából, tetszőlegesen kombinálhatók legyenek, és bármely lámpa­áramkör kézi vezérlése a többitől független le­gyen. A találmány tárgya sokáramkörös színpadi fényszabályozó vezérlőberendezés szervomotoros működtetéssel, amelyben áramkörönként egy szabályozó és legalább egy előbeállító potencio­méter van; ezen potenciométerek mozgóérint­kezői összehasonlító áramkör bemenetére csat­lakoznak, míg az összehasonlító áramkör ki­menősarkai a szabályozó potenciométer szervo­motorjának működtető szervéhez csatlakoznak. A találmány abban van, hogy szervomotorként impulzusvezérelt léptetőmotor van alkalmazva, amely impulzusvezérelt léptetőmotor vezérlő­áramkörének bemeneteit ÉS4capuk kimeneteit alkotják, és ezen ÉS-kapuk egy-egy bemenete az összehasonlító áramkör kimeneteihez és to­vábbi egy-egy bemenete változtatható frekven­ciájú impulzusgenerátorhoz vagy állandó frek­venciájú impulzusgenerátorhoz vagy állandó frekvenciájú impulzusgenerátorok egyikének kimenősarkaihoz csatlakoznak. A találmány szerinti megoldás kialakítható oly módon is, hogy az ÉS-kapuk helyett a de Morgan tétel alapján VAGY-kapukat és inver­tereket alkalmazunk úgy, hogy a léptetőmotor vezérIőáramikörének bemeneteit inverterek ki­menetei alkotják, az inverterek bemeneteihez VAGY-kapuk kimenete csatlakozik, a VAGY-kapuk egy-egy bemenete az összehasonlítható arámikor kimeneteihez, továbbá egy-egy be­menete pedig a változtatható frekvenciájú im­pulzusgenerátor kimenetéhez csatlakozik. A találmány szerinti megoldás kialakítható oly módon is* hogy az előbeállító potenciomé­terek egyik sarkai szabályozható feszültségű tápfeszültségforrás sarkaihoz csatlakoznak. A találmány szerinti megoldás egy további kiviteli alakja szerint a berendezés kialakítható úgy is, hogy az összehasonlító áramkör több primertekercsből és egy szekunder tekeresből alkotott transzformátor, ahol az egyes primerte­kercsek sarkai a kapcsolás testpontjához van­nak kötve, másik saiíkai az előbeállító, ill. a szabályozó potenciométerek csúszóérintkezőihez csatlakoznak, míg a transzformátor szekunder­tekercse fázisdiszkriminátor bemenetéhez van kötve. Egy másik lehetséges kiviteli alakja szerint a berendezés kialakítható oly módon is, hogy az előbeállító potenciométer programvezérlő szerv pl. lyukkártya lyukait leképező ellenállásláncált alkotnak. A találmány szerinti áramköri elrendezés egyik nagy előnye abban van, hogy a jelenet­váltás ideje tetszőleges lehet, mert ha az alkal­mazott impulzusgenerátor legkisebb frekven­ciája is kevésnek bizonyulna, úgy frekvencia­elosztót is alkalmazhatunk. Egy további előny abban van, hogy az egyes lámpaáramkörök tetszőlegesen csoportosíthatók egy-egy jelenet­váltási sebességnek megfelelően, ugyanis eltérő­en az ismert berendezésektől a kapcsolószervek nincsenek mechanikus tengelyhez kötve. A ta­lálmány szerinti kapcsolási elrendezés elektro­nikus megoldás. A csoportkiválasztást lényegé­ben úgy végezzük, hogy az egyes lámpaáram­köröket a különböző frekvenciájú impulzusge­nerátorok vezérlőbemeneteihez csatlakoztatjuk. Ezen előnyök mellett változatlanul megmarad­nak az utóbb említett, ismert berendezések ke­zelésének előnyei, pontosabban az, hogy egy­egy lámpaáramkörhöz csak egyetlen szabályozó­potenciométér tartozik, és így a kezelő bizton­sággal avatkozhat be szükség szerint, mert pon­tosan tudja, hogy melyik szabályozó szervhez kell nyúlnia. Ez az előny akkor is jelentkezik, ha a beállítás nem kézi, hanem pl. lyukkártyás programvezérlésű, mert a szervomotor mozgása közben a potenciométer csuszkája szemmel kö­vethetően elmozdul, úgyhogy a programvezér­lés során kézzel is be lehet avatkozni. A találmányszerinti megoldás példakénti ki­viteli alakját a rajzok alapján ismertetjük rész­letesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elren­dezést szemlélteti a kapcsolás elvi vázlata alap­ján, a 2. ábrán az összehasonlító áramkör egy cél­szerű példakénti kiviteli alakját ábrázoljuk, a 3. ábrán a javasolt programvezérlő lyukkár­tya egy részletét látjuk, míg a 4. ábra a lyukkártya lyukkombinációjának kiolvasását szolgáló előbeállító ellenálláslánc kapcsolását szemlélteti. Az 1. ábrán látható áramkör talppontja és egy állandó tápfeszültségű 12 sín között 16 potenciométer és szabályzó 13 potenciométer van kapcsolva. A 16 potenciométer mozgó­érintkezője 17 erősítőn keresztül előbeálló 14 potenciométer pályájának egyik sarkához csat­lakozik, míg ez utóbbinak másik sarka a talp­ponthoz van kötve. Az előbeálló 14 potenciomé­ter és a szabályozó 13 potenciométer mozgó­érintkezői 18 összehasonlító áramkör egy-egy bemenősarkához csatlakoznak. A 18 összehason­lító áramkör kimenősarkai 19/a, ül. 19/b ÉS­-kapuk egy-egy bemenetéhez csatlakoznak. A 19/a és 19/b ÉS-kapuk másik bemenetei közö­iO 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom