160604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-amino-5-nitrotiazolok előállítására

5 6 Vegyület 2^(lnMetü-2-imidazolitdiniliidén)-amino]-5^nitrotiazol 2-l[l(l»3-Diime1al-2-iinida2»lidÍ!nilidén)--am.mol-5-*rotrotiazol 2^K!l,3,4-TrimetE^24Tni4as»ll<üiiaMéii^ -nitrotiazol 2^[i(il-E1il42-imidazoMidimKdén)-a!rmno]-S-nitroitiazol 24P-3^Propü-2-lmddazoliá»nlliééö)-amdno]-<5-, -nitrotiazol 2-iÍl ,4-Dimetil-i2r4mida2ölidinili(feny-^má'no]-5--nitrotiazol 24(l,i5-Dimetü^2-imMazoliiddnalií^n>-airiino]^-nitrotiazol A következő példák a találmány részletesebb megvilágítására szolgálnak. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa: 2-[(l-MetiW2-imidazoHdimlidén)-amjino]-5'~ -nitrotiazol 10 g (0,04 mól) 2-{i(biszmetilmerkapto-metilén)-amdno]-i5-nitrotiazolt 300 ml etanolban szuszpendálunk, hozzáadunk 3 g (0,04 mól) N-metil-etiléndiamint, és a szuszpenziót 10 percig visszafolyatás közben forraljuk. Az anyag merkaptánfejlődés közben feloldódik. A reakciókeveréket 5 óra hosszat szofoahőimérsékleten állni hagyjuk, majd lehűtés után a kivált tkristályolkat leszívatjuk, kevés etanollal mossuk, és 40°-on megszárítjuk. Elég az is, ha a keveréket 10 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd azonos módon feldolgozzuk. Olvadáspontja 204—,2016° (bomlik). A hozam 9 g (az elméletinek 99%na). 2. példa: 2-f(l-Metil-S-imidazolidiniHdén)-amino]-5--nitrotiazol 9J9 g (ßß& mól) 2-i[)(l,3-ditianCÍklopentilidén-/2/>-ami'no]-S-nitr0tiazolt és 13,5 g éloHü(II)oxidot 500 ml etanolban szuszpendálunk. Hozzáadunk 3 g (0,04 mól) N-meÖl-etiléndiamint, és 3 óra hosszat keverés és visszafolyatás közben forraljuk. A forró reafecióoldaitot az ólom-Túlélő állsttik száma Adag 28 nap után, 6 állatiból á#ó LD50 mg/kg csoportoknál, pereráljs mg/kg alkalmazással 50 ® 750© 75 6 1000 100 6 50 6 -4O0O 100 6 >40O0 50 6 >4600 50 5 ~40©0 komplexről leszívatj.Tik, és fléRfogatának felére bepároljuk. A további feldolgozást az 1. példa szerint végezzük. Olvadáspontja 204—206° (bomlik). Hozam 6,3 g (az elméletinek 61,51%-a). 35 3. példa: 2-[(ll-Metil-2-imidazolidiníHdén)-aminol-5--nitrotiazol 40 2,05 g (0,01 mól> 2^[i(klór-metilimerkapto-m€!^ tilén)-amino]-i5*iiitrotiazolt SO ml dioxánbas (vízmentes) oldunk, és- az ©Mathöz 20°-on keverés közben 1,5 g {0,i8Sä wól) N-metiletiléndiamint csepegtetünk. A reak#6keiverék enyhém» 45 kb. 40°-ra felmelegszik. Még Z ótia hosszat 20°on beverjük, és még néhásijf 6fa hosszat állai hagyjuk. A kivált kristály«*»* leszívatjuk, és etilaoetátból egyszer átkristályosítjuk. Olvadáspontja 204—206° (bomlik). A hozam 0,4 g (az 50 elméletinek 17,i6%-a). 4. példa: 55 24i(l-Metil-S-imMazoMdJftrIiééít)-amino]-i5--nitrotiazol 10 g (0,04 mól) 2HÉP>ász«B«*ili«erkapto-metilén)-aminop5-nitr<rtiazöÍ szmzpeffi&öba, 20°-OH 60 keverés közben klórt vezetüiÄ. A keletikezetf oldatba forralás és -msszaáéfyMás közben még kb. V2 óra hosszat klóit vestetíMt. A reakei&keveréket vékuumlban csaknem: szárazra bepároljuk, és 5í0 ml száraz étert adunk hozzá. es A melléktermékként kefctfcező 2r-fi(klór-meti^a