160584. lajstromszámú szabadalom • Állatok elriasztására alkalmas szer

1&0584 4 ellen? Elméletileg ezeket a riasztószereket más mezőgazdasági vegyszerekhez hasonlóan könynyen lehetne alkalmazni és megakadályozni általuk a kárt a madarak elpusztítása nélkül. Néhány évvel ezelőtt timsót, kvassziát és keserű aloét ajánlottak madarak elriasztására, feltehetően azért, mert ízük az ember számára kellemetlen, azoniban ezek az anyagok a kísérleteit során hatástalannak bizonyultak. Egy közlemény („Preventing Bird Damage to Fruit Tree Buds", Agriculture, 60, 426—429) szerint nagyszámú más vegyszert kipróbáltak már rügyeknek pusztai süvöltők ellen való megvédésére, jelentős eredményt azonban egyikkel sem értek el." A Journals of Royal Horticultural Society c. folyóiratban [82. kötet, 256—1257 (1967)] az alábbiakat olvashatjuk: „Igen sok vegyszert, közöttük a sokszor ajánlott timsót kipróbálták a madár kártevés megakadályozásána a gabonatermelésben, azonban egyik vegyszer sem mutatott lényeges állatriasztó hatást." J. F. Eades egy előadásában (Conference of Vegetable Crops for Processing, Dublin, 1969. február 25. és 26.) a következőképpen nyilatkozott: „A madarak szaglása és ízlése gyengén fejlett. A repellens hatású vegyszerekkel folytatott kísérletek eredménye nem bíztató és egyelőre még nem áll rendelkezésiünkre kielégítő vegyszer (J. F. Eads, proceedings of the second Irish Crop Protection Conference, Dublin, 1966, 210 old. 1967)". A Grower c. lapban (1967. március, 469) megjelent cikkben .az író szerint a Thiram permetezőszer, amely állítólag képes elriasztani a pusztai süvöltőt, nem mutatta az említett hatást, és a szerző érdeklődésére nem kapott kielégítő bizonyítékot arra nézve, hogy a Thiram permetezőszer valóban jelentős repellens hatást fejt ki a pusztai süvöltőre. E. N. Wright az N. F. U. madárkártevési konferencián 1968. május 29^én tartott előadásában az alábbiakat hangsúlyozza: „A kémiai repellensek vizsgálata a madarak ízlésének és szaglásának fundamentális kutatásától repellens készítmények előállításán és kísérleti kipróbálásán keresztül a megfelelő anyagokkal végzett mezőgazdasági kísérletekig terjed. A kísérletek jelenlegi állása csekély reménnyel bíztat és nincs olyan megbízható madárriasztószer, amely praktikusan és gazdaságosan használható a mezőgazdaságban." A Farmer's Weekly c. folyóiratban (1969. június 20.) az olvasható, hogy több más anyag között repellensként kipróbálták az aldrint (oktalen, l,2,3,4,10,10-ihexaklór-l,4,4a,!5,8,8aJhexahidro-endo-hexo-flL,4:5,'8-dimetano-naftalin), a timsót, a BHC bordeaux keveréket, a kámfort, a dieldrint (oktalox, l,!2,3,4,li0,10-hexakIór-6,7--epoxi-1,4,4a,5,6,7,8,8a-oktaíhidro-endo^hexo-l ,4: :5,<8-dimetano-naftalin), valamint a mészhidrátot, a paraffint, a naftalin kátrány olaj emulziót, a szegfűszegolajat, a bitrexet és az antrakinont pintyek elriasztására. Azokat az anyagokat, amelyek az ember számára rendkívül 10 15 20 25 30 S5 40 45 50 55 60 <i5 undorító ízűek, a pintyek habozás nélkül megették. Azt találtuk, hogy az olyan kompozíciók, amelyek valamely állatok elriasztására alkalmas alumíniumivegyületet, így alumiíniumammóniumszulfátot és az alábbi vegyületek közül egy vagy több anyagot tartalmaznak, különösen hatásosak számos állatfajta ellen, hatásuk pedig igen különböző körülmények között is érvényesül : ibenzil-dietil- (2,!6-xililHkariba:moil-metil-)-ammónium-benzoát, 9,10-dioxo-antracén, dimetil-f tálát, N,N-Jdietil-m-toluamid, butopirenoxil, meliantriol, a melia azedaraoh L és melia azadirachta L növények nyers extraktumai, továbbá a margóza-olaj. Az ilyen kompozíciók sokkal nagyobb hatásterületen biztosítanak megbízható és reprodukálható eredményeket, sokkal több állatosztály ellen és többféle feltétel között használhatók, hatásuk pedig sokkal nagyobb, mint az egyszerű keverék várt hatása, azaz a kompozíció két vagy több hatóanyaga között szinergizmus áll fenn. A találmány tárgya tehát állatok elriasztására alkalmas kompozíció, amely valamely állatok elriasztására alkalmas alumíniumvegyületet, — célszerűen valamely alumínium- és szulfátiont tartalmazó alumíniumvegyületet, előnyösen alumíniumammóniumszulfátot — és az alábbi állatok elriasztására alkalmas szerek közül legalább egyet tartalmaz: ;benzil-dietil-:(2,6-xilil-karbamoil-metil)-ammónium-bienzoát, továbbá 9,10-dioxoantracén, dimetüf.talát, N^N-dietil-m-toluamid, butopirenoxil, meliantriol, a melia azedaraoh L. és melia azadiradhta L. növények részeinek — különösen a növények összezúzott és megőrölt gyümölcsének — nyers extraktumai, margóza-olaj. A találmány egy kiviteli alakja szerint a találmány szerinti kompozíció állatok elriasztására alkalmas komponense szukróz-okta-aeetátot is tartalmazhat. Az állatok elriasztására alkalmas alumíniumvegyületet előnyösen finoman elporított formában alkalmazzuk, bár a vegyület bizonyos állatosztályokkal szemben, bizonyos körülmények között és a megfelelő alakban elkészítve nagyobb szemcseméretben is hatásos lehet. Az alumíniumvegyületek részecskenagysága előnyösen legfeljebb 75 mikron, előnyösen legfeljebb 10 mikron. Előnyös, ha a többi hatóanyagot is finoman elporított formában alkalmazzuk, szemcseméretük például az alumíniumvegyületéhez lehet hasonló. Az alumíniumvegyület aranya a többi hatóanyaghoz viszonyítva tág határok közt változhat. Az alumíniumvegyület súlyaránya azonban előnyösen nagyobb, mint az összes többi hatóanyagé; így például a többi hatóanyagok — a kompozíció természetétől és felhasználásától függően — egyéniként '0,005—;25 súly% mennyiségben, előnyösen legfeljebb 25 súly%-nyi mennyiségiben fordulhatnak elő a kompozícióiban. Általában az alurmíniumvegyülettől különböző hatóanyag vagy hatóanyagok