160582. lajstromszámú szabadalom • Egyenirányító szerkezet

160562 3 4 vagy rápréseléssel rögzített szigetelő segédtest szolgál. Az említett kiviteli alaknál a szigetelő­test legalább egy konvex felülettel rendelkezik, miáltal az csuklóként működik. Szigetelőként a rugalmas lemezre felvitt szi­getelőréteg is megfelelő. A tárcsa alakú félvezető elem befogásait elő­nyösen úgy oldjuk meg, hogy a félvezető elem felfekvő felületét egyenletes nyomás hatásiának tesszük ki. Ebből a célból a tárcsa alakú fél­vezető elem érintkezőfelületeit sík alakúra, és az erre az érintkezőfelületre felfekvő feszítőlap felületét a félvezető felől nézve konvex alakúra képezzük ki, vagy az utóbb említett, felületet képezzük ki sík alakúvá és a tárcsa alakú fél­vezető elem érintkező felülete konvex alakú a feszítőlap felől nézve. Mindkét esetben ügyelni kell arra, hogy a feszítőlappal érintkező tárcsa alakú félvezető elem fedőlapja kielégítő merev­ségű és szilárdságú legyen, mert csak ebben az esetben lehet a félvezető elemnek egyenle­tes nyomásterhelést biztosítani. Az érintikezőfelületók védelmére a tárcsa ala­kú félvezető elemet övező rugalmas szigetelő­anyagból készített köpenyt helyezhetünk el, melynek méreteit úgy választjuk meg, hogy az kis nyomás hatására a gyűjtősín és a rugalmas lap közé, vagy pedig a megfelelően kialakított szigetelőtest peremiére fekszik fel. Az érintkezőfelületek járulékos védelmét ön­magában ismeirt „érintkező zsírral" javíthatjuk. Annak érdekében, hogy a rugalmas lap ki­oldódását megakadályozzuk, a gyűjtősín és/vagy a rugalmas lemez végeinek vállait retelszeléssel látjuk el, úgyhogy a rugalmas lap reteszelt heyzetéből csak utólagos hajlítással emelhető ki. A reteszelés helyét a rugalmas lemez alakját és rugóerejét az egyenirányító szerkezet többi szerkezeti elemeinek figyelembevételével oly módon választjuk meg, hogy az érintkező felü­leteken legalább 1 kp/mm2 felületi nyomás, lép­jen fel. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra három tárcsa alakú félvezető elemből alkotott egyenirányító szerkezet nézete, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonal mentén, vett keresztmetszetét mutatja, a 3. ábra az 1. ábrának a III—III vonal mentén vett keresztmetszetét szemlélteti, a 4. ábra a 3. ábra szerinti keresztmetszetnek egy további lehetséges kiviteli alakját ábrázolja, A pl. alumíniumból kialakított 1 gyűjtősínnek mindkét szélén két, .azonos irányban, a gyűjtő­síntől derékszögben elálló 11 és 12 peremei van­nak, úgyhogy a gyűjtősínnek U profil kereszt­metszete van. A kiviteli példán a gyűjtősín alapja körgyűrű-szelet, amely pl. mélyhúzott lemezből állítható elő. A 11 és 12 peremeikben 111 és 121 tárnok vannak benyomva, amelyeken 5 rugalmas lap végei támaszkodnak. Ennek a pl. rugóacélból készült lapnak középső részén mélyedése van, amelyen keresztül a gyűjtősín irányában 4 szi­getelőtest vége hatol be. Ez a szigetelőtest for­gástest, kúp alakú és a gyűjtősín irányában lej­tős 41 vállal rendelkezik. Annak érdekében, 5 hogy a szigetelőtest az 5 rugalmas lap mélyedé­sében csuklószerüen mozoghasson, a rugalmas lap is konvex alákúan van kiképezve a szige­telőlappal átellenes oldalról nézve, föfekvési helyén a váll körül. A váll és a rugalmas lap 10 közötti érintkezés környezetében a görbületi sugarak körülbelül azonos nagyságúak. A 4 szigetelőtestnek központi furata van, amelyen keresztül a 3 villamos csatlakozó 32 *' feszítőlappal kapcsolódó 31 szára hatol át. A 2 tárcsa alakú félvezető elem 21 és 22 érintkező­felületei az 1 gyűjtősín 13 fészke és a 32 feszí­tőlap közé van befogva. A 13 fészeknek a gyűjitősíniben való kialakítása a tárcsa alakú 20 félvezető elem befogására s egyidejűleg helyze­tének biztosítására is szolgál, valamint a gyűj­tősín érintkezőfelületének sík kiképzését is biz­tosítja. A tárcsa alakú félvezető elem befogására az 25 5 rugalmas lapot először az 1. ábrán ábrázolt helyzethez képest a 31 szár körül elfordítva a 4 szigetelőtestre úgy helyezzük, hogy a rugal­mas lap végei nyomóerő hatásának vannak ki­téve, ezután ezeket a végeket a rugalmas lap 30 megfordításával a 111 és 121 tárnok alá illeszt­jük. A rugalmas lapnak ebben a helyzetben való rögzítésére a tárnok a gyűjtősín felől nézve konvex alakúak és az 5 rugalmas lemez végei az ellenkező irányból szemlélve kiegészítőén 35 konkávok (3. ábra). A két-két egymáson levő érdntkezőfjelület anyagát a villamos feszültségi sorban egymás­hoz közelálló anyagból készítjük. A gyakorfa.fr -40 ban horganyzott, nikkelezett és ezüstözött felü­letek váltak be. A fent leírt kiviteli példa különösen három­fázisú villamosgépek csapágypajzsára való fel­szerelés céljára alkalmas. Ebben az esetben a 45 2 tárcsa alakú félvezető elemeket úgy kell be­helyezni, hogy vagy azok anódjai vagy katódjai vannak a gyűjtősínnel összekötve. Az 1. ábrán ábrázolt szerkezet háromfázisú villamoshíd fe­lét ábrázolja, amelynél a gyűjtősín vagy a po-50 zitív vagy a negatív pólushoz csatlakozik és a 32 feszítőlapok 31 szárai a váltakozó áramú csatlakozást biztosítják. Két, 1. ábra szerinti szerkezettel — aholis a tárcsa alakú félvezető elemek a két gyűjtősínre ellentétes polaritással 55 vannak helyezve — egyszerű eszközökkel komp^ lett háromfázisú hidat alkothatunk. Csupán arra van szükség, hogy a csapágypajzsra egymás mellé szerelt fél villamoshidakra a hat szár részére átvezető hüvelyekikel rendelkező szige-60 telőlapot erősítsünlk fel és ezeket a hüvelyeket nyomtatott, sajtolt, vagy pedig szokásos veze­tékekkel kössük össze. A vázolt kiviteli példánál a tárnok és a ru­galmas lapok úgy vannak kialalkítva, hogy a 65 rugalmas lapok elfordulás után reteszelődnek. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom