160574. lajstromszámú szabadalom • 1,2,4-4H-triazol-származékok-at tartalmazó fungicid készítmény
5 ségű házisos katalizátort alkalmaznak. A ciklizálásnál használt katalizátor szervetlen bázis, mint fémhidroxid, fémkarbonát vagy hidrogénkarbonát vagy szerves bázis, mint trietilamin, piridin és N,N-dimetilanilin lehet. A nátrium- 5 .hidroxid pl. .könnyen hozzáférhető katalizátor a ciklizálási reakció lefolytatásához. Mivel a ciklizálás előtt képzett intermedierek rendszerint szilárd termékek, így rendszerint reakcióközeg alkalmazása szükséges. A ciklizálási 10 reakció könnyen lefolytatható tetszés szerinti oldószeres közegben, amely a reakciáfeltételek mellett inersnek tekinthető. Megfelelő oldószerek lehetnek a következők: víz, alkoholok, mint metanol, butamol és propanol, benzol, hexán 15 vagy más megfelelő iners szerves oldószerek, mint dimetilformamid, éter, dimetilszulfoxid stb. A ciklizálási reakció hőmérséklete nem döntő. A —10 °C-tól IDŐ °C-ig terjedő hőmérsékleti 20 tartomány alkalmas, emellett azonban a 25— 75 °C közötti hőmérsékleti intervallumot tekintjük előnyösnek. A VII általaános képletű vegyületek előállításának egyik alternatív módszere azzal jellé- 25 mezhető, hogy az intermedier szemikarbazidot valamely alkálifémalkoxid, mint nátriummetoxid jelenlétében etilformiáttal reagáltatjuk és a reakcióelegyet melegítjük a kívánt VII általános képletű 1,2,4-triazol előállítása céljából. 30 Ezt a reakciót (4) reakcióvázlaton szemléltetjük. Az ilyen típusú reakciók lefolytatásának .általános módszerét ismertetik Pesson, Polrnanss és Dupin szerzőik a „Compt. rend." [248, p. 1677 (1959)] c. folyóiratban. 35 A merkap tagcsoport oxidációval történő eltávolítása az l,i2,4-triazolok esetében salétromsavval vagy hidrogénperoxiddal folytatható le. Ezt a módszert Wohl és Marohwald szerzők ír- 4„ jiák le („Berichte" 22, p. 576, 1889). Az utóbbi módszerrel a VII általános képletű vegyületekből a VI általános képletű vegyületek állíthatók elő. C) Az R1 helyén SH-csoportot és R 3 helyén hidrogéntől vagy karboxil-csoporttól eltérő csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületek szerkezetét a VIII általános képletben mutatjuk be. A VIII általaános képletű vegyületek előállí- .. tására úgy járunk el, hogy l-aeil-4-helyettesített tioszemikaribazidot egy bázisos anyag vagy hő behatására ciklizálunk (vö. „Chemical Reviews" 61, p. 99, 1961). Ezt a reakciót az (5) reakcióvázlat ismerteti. __ 55 A VIII általános képletű vegyület alternatív előállítási módszere az, hogy valamely 4-helyettesített tioszemikarbazidot egy észterezett karbonsavval, pl. karbonsavetilészterrel reagáltatunk .nátriumaikoxid, pl. nátriumetoxid jelenlétében a (6) reakcióvázlaton bemutatott módon. Ha a fenti reakcióban észterezett karbonsavként karbonátot, mint pl. étilkarbonátot alkal- 65 6 mázunk, akkor a képződött IX általános képletű vegyület R3 helyén hidroxil-csoportot tartalmaz. D) Az R1 helyén SH-esoportat és R 3 helyén karboxil-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületek szerkezete közelebbről a X általános képletű vegyületek előállítására dialkiloxalátot, pl. dietiloxalátot hidrazinnal reagáltatunk, az így kapott alkil-oxahl-hidrazidot egy izotiocianáttal (iR^NCS) reagáltatva szemikarbazidot képzünk, ez utóbbit pedig egy bázisos katalizátor, mint nátriumaikoxid vagy trietilamin jelenlétében ciklizáljuk. Ily módon a X általános képletű vegyület karbonsavas észtere állítható elő, ebből pedig savas hidrolízissel a karboxil-csoport felszabadítható. Ezt a reakciót a (7) reakcióvázlaton közelebbről ismertetjük. Az utóbbi reakció lefolytatásánál azt tapasztaltuk, hogy az alkiloxalil-hidrazid intermedier képződését elősegíti, ha a reakcióhőmérsékletet csökkentjük, pl. —ilű és +10 °C között dolgozunk. Az i5-helyzet|ben karboxil-icsoportot tartalmazó ly2,4~triazolok, vagyis R3 helyén karboxilcsoportot tartalmazó vegyületek stabilitását a reakcióhőmérséklet és a tárolási hőmérséklet .befolyásolja. Ha ezeket a vegyületeket pl. kb. 30 percig 130 °C-on tartjuk, vagy kb. 4 óra hosszat 45°C-on tartjuk, akkor könnyen dekarboxileződnek. Savas katalizátor jelenlétében a dekarboxileződés gyakran enyhébb reakciófeltételek mellett is lezajlik. Ennek folytán a X általános képletű vegyületek dekarboxilezése is megfelelő módszer a VII általános képletű vegyületek előállítására. E) A XI általános képletű vegyületek úgy állíthatók elő, hogy a VIII és IX általános képletű vegyületekből a merkapto-csoportot egy oxidálószerrel, mint salétromsavval vagy hidrogénperoxiddal eltávolítjuk. F) A helyettesített 1,'2,4-triazolok sói a szakirodalomból jól ismert módszerekkel állíthatók elő. Ilyen módszerekként az alábbiakat soroljuk fel: 1. a bázisos 1,2,4-triazolok ásványi savval vagy szerves savakkal reagiáltatihatók (pl. v. ö. „J. Med. Pharm. Chem." 5, p. 383, 1962); 2. az R1 helyén SH-csoportot tartalmazó vegyületek bázisokkal, mint alkálifém- és alkáliföldfém-hidroxidokkal, -oxidokkal vagy -karbonátokkal reagáltathatok. Az alkálifémsók közül a nátriumsókat részesítjük előnyben. A viszonylag oldhatatlan .nehézfémsókat úgy készítjük, hogy a nehézfém vízoldható sóját a kívánt 1,2,4-triazol egyik vízoldható sójával reagáltatjuk. 3. Az R3 helyén karboxil-icsoportot tartalmazó vegyületek fémes bázisokkal, mint. alkálifém-és alkáliföldfém-hidroxidokkal, -oxidokkal és -karbonátokkal, ammóniával és kvaterner ammóniumhidroxiddal, továbbá aminokkal reagáltathatok. Néhány só, főként a kvaterner ammónium- és néhézfémsók esetében előnyös, ha a vízoldható kvaterner ammónium- vagy fémsókat az 1,2,4-triazol egyik vízoldható sójával reagáltatjuk. 3
