160574. lajstromszámú szabadalom • 1,2,4-4H-triazol-származékok-at tartalmazó fungicid készítmény

160574 34 Néhány esetben a kationos jellegű 1,2,4-triazolsók nem férnék össze az anionos felületaktív anyagokkal, míg az anionos jellegű 1,2,4-triazolsók nem férnek össze a kationos felületaktív szerekkel. 5 Ha a felhasznált 1,2,4-triazol-származék vízoldható, akkor azt közvetlenül vízben oldjuk fel és vizes oldat alakjában használjuk. A találmány szerinti hatóanyagok hasonlóképpen fel- jo oldhatók vízzel elegyedő folyadékokban, mint a metanol, etanol, izopropanol, aceton, dimetilformamid vagy dimetilszulfoxid, továbbá ezek vízzel képzett elegye, vagy az elkészített oldatok vizes hígításai. Az oldat koncentrációja 2— 15 98%, előnyösen pedig 2,5—7'5% között ingadozhat. Emulgeálható koncentrátumok előállítása céljából a kérdéses vegyületet szerves oldószerek- 20 iben, mint a xilol, fenyőolaj, ortodiklórbenzoi, metiloleát vagy a felsorolt oldószerek keveréke, feloldjuk, az oldathoz emulgálószert adunk, amely a kártevőirtószer hatóanyagának vízben való diszpergálódását lehetővé teszi. Az emulziós 2

5 koncentrátumok hatóanyag-tartalma rendszerint 10—2S°/a

között van, a még folyékony emulziós koncentrátumoknál a hatóanyag-tartalom 75%ra is növelhető. 30 A permetezésre alkalmas nedvesíthető porokat úgy állíthatjuk elő, hogy a vegyületet valamely finomeloszlású szilárd anyaggal, mint agyaggal, szervetlen szilikátokkal és karbonátokkal elkeverjük, a keverékekbe pedig nedvesítő anya- ,. gokat, tapadást fokozó szereket és/vagy diszpergálószereket adagolunk. Az utóbbi készítmények hatóanyag-tartalma rendszerint 20— 98% között ingadozik, előnyösen 40—75% között van. An 40 A tporozószereket úgy készítjük, hogy a kívánt 1,2,4-triazolokat valamely finomeloszlású, szerves vagy szervetlen eredetű iners szilárd anyaggal elkeverjük. Erre a célra alkalmas anyagok a növényekből készült lisztek, szilikátok, sziliciumddoxidok, karbonátok és agyagok. A porozószerek előállításának egyik előnyös módja, hogy a nedvesíthető porkészítményt valamely finomeloszlású viivőanyaggal felhígítjuk. A porozószer-koncentrátumok hatóanyag-tartalma 20—80% között van, amelyet utólagosan 1—10% közötti koncentrációra hígítanak. Az 1,2,4-triazolokat fungicid hatású permetek alakjában a szokásos módszerekkel alkalmazhatjuk. Ilyenek a nagy térfogatú (kis koncentrációjú) hidraulikus permetlevek, a Ms térfogatú (nagy koncentrációjú) permetlevek, a légiúvásos permetlevek, a repülőgépről szórható permetlevek és a porozószerek. A hígítás mér- 60 teke és az adagolási sebesség a felhasznált berendezés fajtától, az alkalmazási módszertől és a leküzdendő növényi betegség fajtájától függ, a szokásos mennyiség 0,4 hektárra számítva gs 50 0,045 kg—ill,2 kg (0,1—25 lbs/acre) között ingadozik. A vetőmagvak védőanyagaként a bevonat hatóanyagtartalma rendszerint 45 kg magra számítva 2$ g—56,0 g között van. Talajfungicidként történő felhasználás esetén a vegyszert vagy a talajba bekeverjük, vagy a talajfelszínre adagoljuk 0,4 hektárra számítva 0,045 kg—ll,a kg közötti adagiban. A növények leveleire permetezhető permetlevek hatóanyag-tartalma növekedésben levő növények esetén 0,4 hektárra számítva 0,11—4,5 kg között van. A találmány szerinti helyettesített 1,2,4-triazolok műtrágyával és műtrágya hatású anyagokkal is elkeverhetők. A műtrágyával képzett keverékek számos módszerrel állíthatók elő. A folyékony hatóanyag készítményeket pl. a már elkevert műtrágya komponensek részecskéire permetezzük, vagy a műtrágya egyik alkotórészére. Műtrágyaként pedig ammóniumszulfátot, ammóniumnitrátot, ammóniurnfoszfátot, káliuimkloridot vagy szulfátot, kalciumfoszfátot vagy karbamidot használunk külön-külön, vagy egymással keverve. A fungicdd hatású szerek és a szilárd műtrágyák elkeverését keverő berendezésekben is elvégezhetjük. Eljárhatunk akként is, hogy a hatóanyagok illékony oldószerben képzett oldatát a műtrágya részecskékre vagy a műtrágya egyik komponensére permetezzük. Különösen célszerű kiviteli alak ilyen esetben, ha a hatóanyagot szemcsés készítmény alakjában keverjük a műtrágyába. Az ilyen típusű szilárd készítmények felhasználási célja kettős, egyrészt a műtrágya lehetővé teszi a kívánt növény gyors fejlődését, ezzel egyidejűleg, másrészt lehetővé teszi a gombás megbetegedés leküzdését egyetlen műveletben anélkül, hogy a műtrágyát vagy a hatóanyagot különkülön kellene kiszórni. A találmány szerinti vegyületeket a növények levélzetére permetezhető permetté alakjában búza-vörösrozsda (Puccinia recondita) kipusztítására próbáltuk ki. A kísérletekben vizes permetleveleket adagoltunk kb. 1 hetes búzapalántákra, majd a növényeket megszáradni hagytuk. Megszáradás után a növényeket foúza-Viörösrozsda szabványos spóra-szuszpenziójával kezeltük, amely 1 ml szuszpenzióban mintegy 25 000 spórát tartalmazott. A növényeket ezután szabvány feltételek mellett tároltuk, lehetővé téve a betegség kifejlődését. Kb. 7—9 nap eltelte után a károsodott helyeket megszámoltuk a növényeken és összehasonlítottuk a kezeletlen növényekkel. Ebből kiszámítottuk a betegség leküzdésének százalékos mértékét. Párhuzamos kísérletben meghatároztuk a permetlevek tartósságát is akként, hogy a kezelt növényeket különböző ideig szabványos esőztető berendezésben víz hatásának tettük ki. A szabványos esőztető berendezésben 6 perc kezelési idő kb. 25 ml csapadék hatásának felel meg. Az eredményeket a III. táblázatban foglaljuk össze.