160506. lajstromszámú szabadalom • Üvegolvasztó kemencéhez tartozó, olvad anyagfürdőt tartalmazó medence

160506 8 Ha a tűzálló darabokat teljes felületükön bevonjuk borítással, akkor az előbb .említett előnyök tovább növekednek. •Ezzel a megoldással teljes mértékben elkerülhető, hogy a darabok külső felületén nagy hőmérsékleten folyékony 5 vagy gáznemű termiékek keletkezzenek. A találmány szerinti kemence adott esetben olyan tűzálló darabokkal lehet felszerelve, amelyek a hőszabályozásra alkalmas járatokkal van- io nak ellátva, .például olyan csövekkel, amelyekben elektromos ellenállások vámnak, vagy valamely hőszabályozásra szánt folyadék kering. Az említett csövek szolgálhatnak továbbá a tűzálló darabok összekötésére és rögzítésére. 15 A 'találmány szerinti kemence fenekét és/vagy falait a kemence belseje felé eső felületeken teljesen vagy részben megmunkálhatjuk. 20 Az említett felületeket 'különösen akkor ajánlatos megmunkálni, ha a felületek szénalapú borítással vannak ellátva. A megm.unMl.as

következtében a kemence felső felülete sík és sima lesz, s így iminimálisra csökken az a veszély, 25 hogy az olvadt anyagok a kemence fenékéhez vagy falához tapadnak. A megmunkálás további előnye például az, hogy a sima és sík kemencefenék felett az olvadt ón vagy a fürdőben alkalmazott bármely más anyag sokkal szabadab- 30 ban, örvénylés nélkül tud keringeni. A fürdő örvényimentességének nagy jelentősége van a jó minőségű úsztatott üveg előállítása szempontjából. Úgyszintén .hasznos, ha a kemence belső felületét az úszó üvegszalag szintjén is meg- „g munkáljuk: ilyen 'módon .csökkentend lehet annak veszélyét, hogy az üvegszalag a kemencefalaikhoz ragadjon. A belső megmunkálás segítségével igen pontos belső méretekkel rendelkező kemencét készíthetünk. A pontos méretű tűzálló blokkok segítségével bármilyen méretű kemencét felépíthetünk. A leírásiban tűzálló bevonat készítésére részletesen szén alkalmazását ismertetjük, bevonatként azonban más anyagokat is használhatunk, így volfrámot továbbá sziliciumkarbidot vagy bórnitridet. E vegyületek nemcsak jó hővezetőképességgel rendelkeznek, hanem az; az előnyük is megvan, hogy nem tapadnak az olvadt vagy képlékeny állapotban levő üveghez. 45 50 Kötőanyagként olyan termékeket is alkalmazhatunk, amelyek hő hatására, keményednek. Az ilyen kötőanyagokkal készített bevonatok a S5 tűzálló bevonat létesítése során nedveseik maradhatnak és csak a kemence üzemeltetése során keményednek meg. Az így kapott tűzállóanyagkomplexumot egyszerűen lehet javítani, mivel a bevonat a felvitel során képlékeny. Ezzel a 60 módszerrel a csatlakozásokban habarcs alkalmazása nélkül is kiváló tömítés biztosítható, s így a kemence építésénél jelentős időmegtakarítás érhető el. A találmány ezen kiviteli forrná- 65 jánál kötőanyagként, kátrányszerű termékek alkalmazhatóak. Bizonyos esetekben a borítást szórással vihetjük fel a tűzálló darabra. Ez a felhordási módszer különösen olvadt (fémekből készült borítások létesítésénél alkalmazható. A bevonat vastagságát ennél a módszernél egyszerűen változtathatjuk meg a szórási idő és/vagy a szórási teljesítmény megváltoztatásaival. Ha porózus kerámiából vagy más tűzálló anyagból készült darabra valamely folyékony bevonó kompozíciót szórunk fel, akkor a folyadék benyomul a darabbá, s így a felvitt réteg igen jól fog tapadni, s az anyag felülete összefüggő lesz. Kötőanyagot tartalmazó bevonat létesítése céljából a bevonandó darabot — a kívánt bevonási fok szerint —- célszerű teljesen vagy részben a bevonó folyadékba .bemeríteni. A bevonat vastagságát befolyásoló tényezőik a következők: a kötőanyag és a diszpergált fázis aránya, a kötőanyag természete és az a sebesség, amelylyel a darab a bevonófolyadékot elhagyja. A bevonat létesítésének egy másik lehetőségé az, hogy a bevonatot ráöntjük a tűzálló darabra. A 'módszart különösen ajánlatos önthető kötőanyagban szuszpandált szónszálak felvitelénél alkalmazni. Az öntési technika segítségével mindenfajta utólagos kezelés nélkül megfelelően síik és sima felületet lehet biztosítani. A találmány szerinti kemence építésénél alkalmazott tűzálló darabokat adott esetben gáztalaníthatj.uk, s így elkerülhetjük, vagy csökkenthetjük annak veszélyét, hogy a kemence beindítása során a gázfejlődés következtében üzemzavarok lépjenek fel. Ha a tűzálló darabokat nagy hőmérsékletre hevítjük fel, akkor a tűzálló anyagok belsejében vagy a nem tűzálló kötőanyagókban olyan .fázisok keletkezhetnek, amelyek illó termékeket tartalmazhatnak. Az illó anyagok keletkezéséhez ennek a hőmérsékletnek legalább olyan nagynak kell lenni, mint amilyennek a tűzállóanyagok a kemence üzemeltetése során ki vannak téve. A gáztalanítást megvalósíthatjuk atmoszférikus nyomáson is, azonban a folyamat gyorsabban lezajlik, Iha a testeket vákuumban hevítjük. A vákuumban történő •hevítéssel igen tökéletes gáztalanítást tudunk elérni. A gáztalanítandó testeket előnyösen fokozatosan hevítjük fel, s a hevítés sebességét úgy választjuk meg, hogy a különböző hőmérsékleten fejlődő gázokat el tudjuk szívatni. A gáztalanítás különböző fázisaiban keletkezett gáz mennyiségét a gáztalanító ténben uralkodó vákuum szabályozásaival közvetlenül meg tudjuk határozni. A tűzálló darabokat a bevonás művelete előtt és/vagy e művelet után gáztalaníthatjuk. A gáztalanítást akkor célszerű a bevonási művelet után végezni, ha a felvitt 'borítás maga is jelentős mennyiségben tartalmaz olyan anyagot, amely a kemence fürdőjének üzemi hőmérsékletén gázt bocsát ki. A bevonat ugyanakkor bi-