160474. lajstromszámú szabadalom • Habzásgátló készítmény
3 d) Mód nyílik a fermentorok térfogat-kihasználásának javítására és ezzel a fermentorok gazdaságosabb kihasználására. e) A habzás jelentős csökkenése, illetve teljes megszűnése következtében a fermentálási művelet legmunkaigényesebb része (a habzás nyomonkövetése és szükség szerinti beavatkozások állandó felügyeletet kívánnak a fermentációs folyamán) csökken, illetve szűnik meg. Feleslegessé válik költséges automata habzásgátló adagolók felszerelése. Az irodalomban habzásgátlóként napraforgóolajat, pálmaolajat, lenolajat és disznózsírt javasolnak, továbbá megemlítik, hogy a propilénglikol is rendelkezik habzásgátló hatással. [App. Microbiol. 3, 253 (1955); Chem. Ing. 63, 173 (1956); Rend. M. Suiperiore di Sanitá 17, 149 (1954); Bioohem. and Microbiol. Teobn. and Ing. 2, 81 (1960); J. gen. Microbiol, 8, 265 (1953); dr. Magyar Károly: Fermentációs művelettain (Tankönyvkiadó, 1964, 37—40. old.)]. Az ismert habzásgátlók azonban a fentiekben tárgyalt előnyöket csak részben mutatják és alkalmazásuk során számos hátrány jelentkezik (pl. hatásukat csalk viszonylag nagyobb koncentrációban és nem kellő gyorsasággal fejtik ki, a hatás nem kellőképpen tartós, stb.). Azt találtuk, hogy a fermentációs eljárásoknál fellépő habzás a korábban ismert módszereknél lényegesen előnyösebben gátolható oly módon, hogy a rendszerhez polipropilénglikolt és legalább egy, alkilén- és/vagy alkilénoxi-lántíból álló, adott esetben hidrofil csoportokat tartalmazó polimert, vagy kopolimert adunk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a polipropilénglikolból és legalább egy, alkilénés/vagy alkilénoxilánoból álló, adott esetben hidrofil csoportokat tartalmazó polimerből vagy kopolimerből álló rendszer szinergetikus hatást fejt ki; a polimer vagy kopolimer — mely önmagában habzásgátló hatással nem rendelkezik — a polipropilénglikol hatását fokozza. A találmányunk szerinti szinergetikus hatású keverék á klasszikus habzásgátlók aktivitását nagyságrendekkel múlja felül. A habzásgátló hatásban jelentkező szinergizttius lényege, hogy a határfelületeken feldúsuló habzást elősegítő kapilláraktív anyagok közé beépülő habzásgátló struktúrája hidrofil-hiárofób szekvenciákat tartalmazó, alacsony molekulasúlyú láncpolimerek helyes megválasztásával és megfelelő koncentráció esetén tömörebbé, hidrogénkötések létesítésével stabilabbá válik. Elvileg és gyakorlatilag is a fenti felismerés birtokában tehát lehetőség van arra, hogy minden adott fermentációs diszperz, illetőleg difform rendszerben az arra jellemző habzást elő*segítő anyagok határfelületen történő feldúsulásának csökkentésére, illetve a kialakuló kapilláraktív felületi rétegek rendezett szerkezetének (irányított abszorpció) megbontására megfelelően választott komponensekből optimális habzásgátló hatást érvényesítő elegyeket készítsünk. 4 A gyakorlatban azonban elegendő néhány főbb fermentáció típusra a szinergetikus hatást biztosító elegy-optimumok kikísérletezése (pl. sűrű, tixotrop tulajdonságú, a newtoni rheoló-5 giai viselkedéstől erősen eltérő micéliumos fermentációk, kisebb viszkozitású, hígabb micéliumos fermentációk, valamint közel izodimenziós mikroorganizmusokat tartalmazó baktériumos fermentációk). 10 A találmányunk szerinti habzásgátló készítmények polipropilénglikolt és legalább egy, alkilén- és/vagy alkilénoxi-láncból álló, adott eseioen hidrofil csoportokat tartalmazó poli-15 mert, vagy kopolimert tartalmaznak. A készítmény összetétele tág határokon belül változhat és az adott fermentáció viszonyaitól függ. A polipropilénglikoltartalom általában 10—90%, előnyösen 25—50%, különösen előnyösen 30— 20 35% lehet. A készítmény másik komponenseként szereplő polimer, vagy kopolimer a következő bekezdésben részletezett anyagok legalább egy képviselője lehet. 25 A habzásgátló másik komponense — a polipropilénglikol mellett — előnyösen 2—30 polimerizáció fokú polimer vagy kopolimer lehet. E polimer, illetve kopolimer alkilén- és/vagy alkilénoxi-láncokból áll és adott esetben hidro-30 filcsoportokat tartalmazhat. A hidrofilcsoport előnyösen karboxi-, karbonsavészter-, karbonsavamid-, hidroxi- vagy alkoxi-csoport lehet. A karbonsavésztereikben levő alkil-csoportok egyenes- vagy elágazóláncú, 1—22 szénatomot 35 tartalmazó telített alifás szénhidrogén-csoportok lehetnek, míg az alkoxi-csoportokban levő alkil-csoportok előnyösen poliakrilsavat, poliakrilsavas sókat, poliakrilsavamidot, polietiléngükolt, polietilént vagy poMetüénglikolzsírsiav-40 észtereket alkalmazhatunk. A találmányunk szerinti készítményt bármely fermentációs eljárás esetében felhasználhatjuk. Az alkalmazási területek közül csupán az alábbi fermentációs eljárásokat említjük meg: tetra-45 ciklinek, penicillinek, nystatin, bacitracin, streptomiein, neomicin és fumagilin fermentációja, biooxidációk, enzim-fermentációk, anyarozs-fermentációk, stb. A találmányunk szerinti habzásgátlók a fer-50 mentációs eljárás bármely szakaszában a rendszerhez ladhartijuik. Az új típusú, nagy hatásfokú habzásgátlók, azon túlmenően, hogy a fentebb említett széleskörű technológiai, és gazdaságossági előnyöket az eddig ismert habzásgátlóknál lényegesen nagyobb mértékben teljesítik, a habzásgátlóktó] megkívánt alapvető tulajdonságokkal is maradéktalanul rendelkeznek: a) Egészségre teljesen ártalmatlanok. b) A haszonmikrooirganizmusokra nézve (gombák, baktériumok) teljesen atoxiküsak. c) Egyáltalán nem tűz- és robbanásveszélyesek. 65 d) Nem okoznak korróziót. 2