160450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloalifás imidazolidin-2-on-1-karbonsavamidok előállítására, valamint az azokat tartalmazó herbicidek
3 0*0480 4 előnyösen az alkálifém- és alkáhföMfémhidT-oxidok, így káliumhidroxid és fcalciumhidroxid, alkálifém- és alkáüföldfémikaanbomátok, így nátriumlkarlbonát és kalciumkarbanát, tercier .aminők, így piridiin, valamint a reakcióban alkalmazott amin feleslege :is. Különösein előnyösnek bizonyult a nátriumhidroxid. A reakcióíh'őmérséklétet széles tartományban változtathatjuk. Általiábain 0 °C és 80 °C közötti, előnyösein 20 °'C és 50 °C iközötti hőmérsékleten dolgozunk. Az eljárás megvalósítása során 1 mól imidazolidin-2-«n-lnkar;boni]lkloridk>t jól keverihető szuszpenzió eléréséhez szükséges mennyiségű vízzel összekeverünk. Ezután hűtés közben egyidejűleg hozzáfolyatunk 1—1,2 mól amint és 1 mól iniátiúumhidroxidot oly módon, hogy az amin minidig feleslagben legyen. Az adagolás befejeződése után a reakcióelegyet lehűléséig keverjük. A ikivláló reakciótsrméfcet leszűrjük és vízzel mossuk. A tenmék megfelelő tisztaságú és általában inam kell külön tisztítani. A hatóanyagok erős harbieid hatással rendelkeznék és ezért gyomirtószerékként alkalmazhatók. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben az összes olyan növényt érteni kell, amely olya« helyen nő ahol nam káváraiatos. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyagok, totális vagy szelektív herbiciid szerekként hatnak-e, az .alkalmazott hatóanyagmiennyiségelktől függ. így metanol és butamol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulíoxid, valamiht a víz; szilárd hordozóanyagokként a természetes 'kőlisztek, így kaolin, agyag, talkum éz kréta és a szintetikus kőlisztek, így nagy diszparzitású kovasav és szilikátok; emulgeálószerként a nem ionos és anionos emulgeátorok, így poBoxietilénzsáirsavésztarek, polioxietilénzsírsavalkoholéterek, pl. alkilarilpoüglikoléterek, alMlszulfonátak és arilszulfonátok, diszpergálószerként pl. a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményékben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A hatóanyagokat önmagukban, itószítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, •emulziók, szuszpenziók, porak, (paszták és szemcsék alakjában használhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módom itörtémik, pl. porozással, porlasztással, permetezéssel, öntözéssel és beszúrással. A hatóanyagokat a növények kikelése előtt vagy után alkalmazhatjuk. Az alkalmazott hatóanyagmennyiséget széles határok között változtathatjuk, lényegében a kívánt hatástól függ. A felhasznált mennyiségek általában 0,5 és 15 kg hatóanyag/ha, előnyösen 1,0 és 10 kg/ha közé esnek. A hatóanyagkoncentnáció a szokásos vizes készítmények esetén (általában 0,005 és 0; 5 súly %, előnyösen 0,01 és 0,3 súly%, közé esik. A találmány szerinti hatóanyagok hatásának szemléltetésére az alábbi példákat adijuik meg. A. példa: Kikelés előtti próba Oldószer: 5 súlyrész aoeton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilairilpoliglákoléter Célszerű hatóanyaigfcészítaiény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott (mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort iés a fconcentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A vizsgálandó növények magvait normál talajba vetjük, és 24 óra anűlva megöntözzük a hatóanya gkészítniénnyel. Eközben a felületegység.re eső vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagboncentrációja nem játszik szerepet, csak a felülete egységre eső felhasznált hatóanyagmennyiség a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a növények károsadási fokát és 0—5 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy 'késleltetett növekedés, A hatóanyagokat pl. az alábbi növények esetén alkalmazhatjuik: kétszikűek, így mustár .(Sinapis), zsázsa (Liepidium), ragadós galaj (Galium), tyúkhúr (Steliairia), széfcfű {Matricaria}, ,5 gomibviráig (Galinsoga), libatop (Chenopodkim). csalán ifUntiea), aggófű ;(Senecio), gyapot :(Gossypiuim), répa (Beta), murok .(Dauous), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Ooffea), egyszikűek, így komócsin (jFhleum), per je >(Poa), . csenkesz (.Festuca), aszályfű !(Eleusdne), muhar (Setaria), vadóc :(Lolium), rozsnolk .(Bromus), kakaslábfű i(Eehinoehloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab A vena), árpa i(Hordeum), búza (Tritiicum), köles (Panáeum), cukornád (Saccharum). "* A hatóanyagok előnyösen alkalmazhatók szelektív herbiddekként. Különösen jó szelektivitást mutatnak, ha répában, kukoricában és gabonában, különösen búzában alkalmazzuk őket. A találmiány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakítjuk, így oldatokká. emulziókká, szuszpenziőkká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, pl. úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal. g5 tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló- és/ /vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, szerves oldó- ^ szereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerként szóba jönnek az aromás szénhidrogének, így a xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolaj frakciók, alkoholok, eb 10 15 20 25 K0 25 40 •15 5ü 55 60 o
