160438. lajstromszámú szabadalom • 0,0-Dialkil-S-(1,2,2-triklóretil)-tionofiolfoszfor- ill. 0-alkil-S-(1,2,2,- triklóretil)-alkán-tionotiolfoszfonsavésztereket tartalmazó inszekticidek
5 umszultfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a termék mint színtelen vagy halvány sárga színű olajszerű anyag marad vissza. Az észter a legtöbb szokásos oldószerben oldódik. A termékeket legnagyobbrészt desztillációval 5 tisztíthatjuk. Amint a fentiekben már említettük, a termékek kitűnő inszektieid tulajdonságokkal rendelkeznek, egyidejűleg csak csekély fitotoxicitással 10 rendelkeznek. Ezért a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket jó eredménnyel alkalmazhatjuk a növényvédelemben és a raktárak állományának védelmében, valamint az egészségvédelemben káros szívó és maró róva- ;$ rak és dipterák irtására. Ezenkívül »észben jelentős fungitoxikus és nemafcodicid hatással is rendelkeznek. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphádae), így .az őszibarackfa levél- 20 tetű (Myzus persicae), a fekete répalevéltetű (Doralis fabae), zablevéltetű '(CRhopalosiphum padi), borsólevéltetű (Maarosiphum pisi) és a burgonyalevélt etű {Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű i(Cryptomyzus korsehel- 2 s ti), almalevéltetű {Sappaphis mali), szilvalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és fekete cseresznyéi alevéltetű (Myzus cerasi), ezenkívül a pajzstetvek í(Coccina), például az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae) és a kehelypajzstetű (Lecanium hesperidem), valamint a Pseudocoiccus maritimus, a hólyagoslábúak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskafélék, például a répa poloska {Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdereus intermedius), ágyipoloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Éhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euseelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. 40 A maró rovarokhoz tartoznak mindenek előtt a lepkehemyók (Lepidoptera), így a káposztamoly i(Plutella maculipennis), a gyapjaslepke (Lymiantráa diispar), az aranyfaru szövőlepke (Euproctás ohrysorrhoea) és a gyűrűsszövőpille (Malocosoma neustria), továbbá a káposztabagoly lepke (Mamestra brassicae) és a vetési bagolylepke '(Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a téli araszoló lepke (Cheimatobia brumata), a tölgyilonca (Tortrix viridana), a gyapothernyó i(Laphygíma frugiperda) és az egyiptomi gyapothernyó i(Prodenia litura), továbbá a pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padella), a lisztanoly i(Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). 55 A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak í(Coleoptera), például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius = Calandra granaria), burgonyabogár )(LLeptinotarsa decemlineata), sósfcalevélbogár (Gastrophysa viridula), torma-levél- 60 bogár (Phaedon coehleariae), repce-fénybogár (Meligethes aeneus), kis málnabogár (Byturus tomentosus), hafozsizsik (Bruchidius = Acanthoscelides optectus), nyakszegélyes porva (Der- g5 6 mestes frischi), gabona porva »(Trogoderma granarium), vörösesbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), kukoocazsiizsáfc j(Caüiandra vagy Sitophilus zeamais), kenyérbogár (Stegobium paniceum), lisztbogár (Tenebrio molitor), és a fogasnyakú gabonabogár (Oxyzaephilus surinaxnensis), valamiint a talajban élő fajták, pl. a drótférgek (Agriotes spec.) és a májusi cserebogár (Melolontha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blatella germanica), amerikai csótány (Periplaneta americana), a Laucophaea vagy Rhyparoboia madeiráé, a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriás csótány (Blaberus giganteus) és a fekete óriás csótány Blaberus fuscus), valamint a Henscbouitedenia flexivdtta, továbbá az egyenesszárnyúak .(Orthoptera), például a házi tücsök (Kryllus domestieus), a termeszek, így a Reticulitermes flavipes és a toártyásszámyúak i(Hymenoptera), így a hangyák, pl. a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegében a legyek, így a közönséges muslica (Drosophila melanogaster), a földközitengeri gyümölcslégy i(iCeratitis capitata), a házi légy (Musca domestica), kis házi légy (Fannia canucularis), a kék döglégy (Pho-rmia raegiina) és a kék dongólégy (Calliphora eryímocephala), valamint a szuronyos istállólégy i(Stomoxys calcitrans), továbbá a szúnyogok, például a sárgaláz szúnyog (Aedes aegypti), a dalos szúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). A hatóanyagokat a felhasználás célja szerint a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív szerekkel, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószerekkel összekeverjük. Ha vivőanyagként vizet használunk, adott esetben segédoldószerként alkalmazhatunk pl. szerves oldószereket. Folyékony oldószerként szóba jönnek lényegében az aromás szénihidrogének, pl. a xilol, és benzol, a klórozott aromás szénhidrogének, pl. a klórbenzolok, paraffinok, pl. ásványolaj frakciók, alkoholok, pl. metanol és butanol, az erősen •poláris oldószerek, így a dámetiKormaniid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, pl. a kaolin, agyagföld,- talkum és kréta, a szintetikus kőlisztek, pl. a finomra diszpergált kovasav és a szilikátok; emulgeálószerként a nem ionos és anionos emulgeátorok, így a polioxietilénzsírsavészterefc, poKoxietilénzsíralkoholéterek, pl. az alkilarüpoliglikolétenek, alkilszulfonáitok és arilszulfonátok; diszpergálószeirkánt pl. a lignin, szulifitszennylúgok és metilcellulóz. A hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. 3
