160438. lajstromszámú szabadalom • 0,0-Dialkil-S-(1,2,2-triklóretil)-tionofiolfoszfor- ill. 0-alkil-S-(1,2,2,- triklóretil)-alkán-tionotiolfoszfonsavésztereket tartalmazó inszekticidek

5 umszultfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a termék mint színtelen vagy halvány sárga színű olajszerű anyag marad vissza. Az észter a legtöbb szokásos oldószerben oldódik. A termékeket legnagyobbrészt desztillációval 5 tisztíthatjuk. Amint a fentiekben már említettük, a termé­kek kitűnő inszektieid tulajdonságokkal rendel­keznek, egyidejűleg csak csekély fitotoxicitással 10 rendelkeznek. Ezért a találmány szerinti eljá­rással előállítható vegyületeket jó eredménnyel alkalmazhatjuk a növényvédelemben és a raktá­rak állományának védelmében, valamint az egészségvédelemben káros szívó és maró róva- ;$ rak és dipterák irtására. Ezenkívül »észben je­lentős fungitoxikus és nemafcodicid hatással is rendelkeznek. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphádae), így .az őszibarackfa levél- 20 tetű (Myzus persicae), a fekete répalevéltetű (Doralis fabae), zablevéltetű '(CRhopalosiphum padi), borsólevéltetű (Maarosiphum pisi) és a burgonyalevélt etű {Macrosiphum solanifolii), to­vábbá a ribizlilevéltetű i(Cryptomyzus korsehel- 2 s ti), almalevéltetű {Sappaphis mali), szilvalevél­tetű (Hyalopterus arundinis) és fekete cseresz­nyéi alevéltetű (Myzus cerasi), ezenkívül a pajzs­tetvek í(Coccina), például az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae) és a kehelypajzstetű (Le­canium hesperidem), valamint a Pseudocoiccus maritimus, a hólyagoslábúak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskafélék, például a répa poloska {Piesma quadrata), gya­potpoloska (Dysdereus intermedius), ágyipoloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Éhodnius pro­lixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabó­cák, így az Euseelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. 40 A maró rovarokhoz tartoznak mindenek előtt a lepkehemyók (Lepidoptera), így a káposzta­moly i(Plutella maculipennis), a gyapjaslepke (Lymiantráa diispar), az aranyfaru szövőlepke (Euproctás ohrysorrhoea) és a gyűrűsszövőpille (Malocosoma neustria), továbbá a káposztaba­goly lepke (Mamestra brassicae) és a vetési ba­golylepke '(Agrotis segetum), a nagy káposzta­lepke (Pieris brassicae), a téli araszoló lepke (Cheimatobia brumata), a tölgyilonca (Tortrix viridana), a gyapothernyó i(Laphygíma frugiper­da) és az egyiptomi gyapothernyó i(Prodenia li­tura), továbbá a pókhálós szilvamoly (Hypono­meuta padella), a lisztanoly i(Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). 55 A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bo­garak í(Coleoptera), például a gabonazsizsik (Si­tophilus granarius = Calandra granaria), bur­gonyabogár )(LLeptinotarsa decemlineata), sósfca­levélbogár (Gastrophysa viridula), torma-levél- 60 bogár (Phaedon coehleariae), repce-fénybogár (Meligethes aeneus), kis málnabogár (Byturus tomentosus), hafozsizsik (Bruchidius = Acant­hoscelides optectus), nyakszegélyes porva (Der- g5 6 mestes frischi), gabona porva »(Trogoderma granarium), vörösesbarna rizslisztbogár (Tribo­lium castaneum), kukoocazsiizsáfc j(Caüiandra vagy Sitophilus zeamais), kenyérbogár (Stegobium paniceum), lisztbogár (Tenebrio molitor), és a fogasnyakú gabonabogár (Oxyzaephilus surina­xnensis), valamiint a talajban élő fajták, pl. a drótférgek (Agriotes spec.) és a májusi csere­bogár (Melolontha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blatella germanica), amerikai csótány (Periplaneta americana), a Laucophaea vagy Rhyparoboia madeiráé, a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriás csótány (Blaberus giganteus) és a fekete óriás csótány Blaberus fuscus), valamint a Henscbouitedenia flexivdtta, továbbá az egyenesszárnyúak .(Orthoptera), pél­dául a házi tücsök (Kryllus domestieus), a ter­meszek, így a Reticulitermes flavipes és a toár­tyásszámyúak i(Hymenoptera), így a hangyák, pl. a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lénye­gében a legyek, így a közönséges muslica (Dro­sophila melanogaster), a földközitengeri gyü­mölcslégy i(iCeratitis capitata), a házi légy (Mus­ca domestica), kis házi légy (Fannia canucula­ris), a kék döglégy (Pho-rmia raegiina) és a kék dongólégy (Calliphora eryímocephala), valamint a szuronyos istállólégy i(Stomoxys calcitrans), továbbá a szúnyogok, például a sárgaláz szú­nyog (Aedes aegypti), a dalos szúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles step­hensi). A hatóanyagokat a felhasználás célja szerint a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így ol­datokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal és adott esetben fe­lületaktív szerekkel, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószerekkel összekeverjük. Ha vivő­anyagként vizet használunk, adott esetben se­gédoldószerként alkalmazhatunk pl. szerves ol­dószereket. Folyékony oldószerként szóba jönnek lényegében az aromás szénihidrogének, pl. a xilol, és benzol, a klórozott aromás szénhidrogének, pl. a klórbenzolok, paraffinok, pl. ásványolaj frak­ciók, alkoholok, pl. metanol és butanol, az erő­sen •poláris oldószerek, így a dámetiKormaniid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hor­dozóanyagként a természetes kőlisztek, pl. a kaolin, agyagföld,- talkum és kréta, a szinteti­kus kőlisztek, pl. a finomra diszpergált kovasav és a szilikátok; emulgeálószerként a nem ionos és anionos emulgeátorok, így a polioxietilénzsír­savészterefc, poKoxietilénzsíralkoholéterek, pl. az alkilarüpoliglikolétenek, alkilszulfonáitok és aril­szulfonátok; diszpergálószeirkánt pl. a lignin, szulifitszennylúgok és metilcellulóz. A hatóanyagok a készítményekben előfordul­hatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összeke­verve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő­nyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaz­nak. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom