160422. lajstromszámú szabadalom • Textilhálózat csatlakoztatható adatátviteli rendszer

160422 9 10 a bejövő jelsorozat elemeinek polaritását, ezt a jelsorozatot tárolóba beírja, majd ugyanezt ismétli a következő karakter vételénél. A jelek tárolására egyetlen tárolót alkalmaztunk. Ha egy jelsorozat megfelelt a számváltónak, a tároló közvetve multivibrátort billent át, majd a tároló bevételezi a következő karaktert. Ha a számváltót nem WRU karakter követi, a tároló visszabillen alaphelyzetébe, és az eddigiekben leírt folyamat minden további karakternél megismétlődik. Ha a számváltöt egy WRU karakter követi, a számváltó vétele esetén átbillentett multivibrator és a tároló monostabil multivibrátorral létrehozott késleltetéssel megindítja a készülék adóját. E folyamatokban 16 impulzusgenerátornak jelentős szerepe van. Ennek ismétlődési frekvenciája a példakénti kivitelnél 1600 Hz. A karakter kezdetét jelző átbillenés, amely a 15 start jel érzékelő tárolóban végbemegy, 17 VAGY kapun és 18 ÉS kapun át a 16 impulzusgenerátor jeleit start-stop működésű 19 mintavevőjel előállító egységre engedi. Ennek részletes vázlatát a 7. ábra szemlélteti. Az egység bemenete a 19. 1 ponttal azonos, ide kerülnek a 16 impulzusgenerátor jelei. A 19. 2 ponton kapja az egység a nullázó jelet, amely a számláló •alaphelyzetbe állításához szükséges. Figyelembevéve, hogy a 16 impulzusgenerátor jeleinek ismétlődési frekvenciája 1600 Hz, a 19 egység 19. 3 pontján olyan impulzusok jelennek meg, amelyek IGEN szintjének időtartama 5/8 msec, periódusideje pedig 20 msec (amely azonos a karakterek elemi jeleinek időtartamával). Ez a mintavevő impulzussorozat a karakter kezdetétől számított 10 msec múlva kezdődik. A 19. egység másik kimeneti pontján, a 19. 4 ponton megjelenő impulzussorozat kitöltési tényezője 50%, periódusideje 10 msec és a további fokozatok vezérlésénél kerül felhasználásra. A 6. ábra tömbvázlata szerint a mintavevő jelek a 22 és 23 ÉS kapukra kerülve a bejövő jelek elemeinek közepén felváltva 24 soros-párhuzaimos kódátalakítót működtetnek. A 19 egység másik kimenetén adódó 10 msec periódusidejű jelek az elemi jel kijelölő 20 számlálóba kerülnek. A 20 számláló szükségszerűen négy tárolóból áll, mivel a 150 msec-os karakterekbe helyezhető 10 msec-os időtartamok minimálisan négy tagú számlálóval különböztethetők meg egymástól. A 20 számlálót részletesebben a 8. ábra tünteti fel. A 20 számlálóra azért van szükség, hogy 21 elemi jel sorrendi áramkör az öt informatív bit megjelenési időtartamában előállíthassa a 24 kódátalakító beírásának vezérléséhez szükséges 20 msec-os impulzusokat, valamint a stop impulzust, amely egyrészt a karakter végén szükséges nullázásánál, másrészt az adásnál lesz felhasználva. Az elemi jel kijelölő 20 számláló szükségszerűen visszacsatolt áramkör, amint ez a 8. ábrán is látható. A számláló a 15. állapotból némi késleltetéssel a 0. állapotba tér vissza. A 20 számlálóhoz kapcsolt 21 elemi jel sorrendi áramkör két kimenetű egyszerű mátrix. amely a 20 számláló kimenetei által meghatározott időosztásban „6-ból 1" kódban állít elő elemi jel kijelölő impulzusokat. Evégből a 6. ábra c—g pontjain az 1—5. informatív bitek ideális vételének időszakában 20—20 msec-os IGEN szintek jelennek meg, a h ponton viszont a stop impulzus kezdeti része jelenik meg. Ez utóbbi a nyugalmi állapotban levő 29 indító nullázó tároló által érvényesített 33 ÉS kapun és 34 VAGY kapun át 35 késleltető áramkörre jut, majd némi késleltetés után — amelynek 5 msec-nál kisebbnek kell lennie, de meg kell haladnia a tárolók billenési idejét — visszajut a 15 start jel érzékelő tárolóra, a 19 mintavevőjel előállító egységre és a elemi jel kijelölő 20 számlálóra. E visszacsatolásos folyamat eredménye, hogy a karakterek vizsgálata 120 msec plusz legföljebb 5 msec, vagyis maximálisan 125 mséc alatt megtörténik, a 19 mintavevőjel előállító egység mindössze a szükséges hat mintavevő jelét állítja elő. Ujabb karakter vétele ismét a fenti folyamatot fogja létrehozni és a vevő tulajdonképpen minden karakter elején újra indul, végén pedig leáll. A leírt folyamatnál lényeges szerepet játszó jelalakok a 9. ábrán láthatók. A jelalakok mellé írt számok mutatják, hogy a vonatkozó jel melyik egység mely pontján észlelhető. A rajzon bejelölt tfc időtartamok nagyságát a 35 késleltető áramkör szabja meg. A 9. ábrán jól látható, hogy a 20 számláló a 12. állapot után kerül nullázásra, amiből következik, hogy a 8. ábnán szereplő visszacsatolás a vétel során nem működik, mert szerepét a 20. 6 nullázó bemenetre kapcsolt jel veszi át. A beérkező jelből vett minták nagy startstop torzítása esetén is pontosan jellemzik a vett karaktert. Ezek a minták a 24 soros-párhuzamos kódátalakítóba kerülve öt tárolót állítanak be olyan állapotba, hogy a vétel végén a vett karakter értékelhető legyen. A 24 kódátalakító tárolói természetesen csak az informatív biteket rögzítik, mivel a start és stop impulzus minden esetben A illetve Z polaritású. A 24 soros-párhuzamos kódátalakító egyszerű kapcsolását a 10. ábra mutatja. A tárolók beírásának sorrendjét a c—g pontokról a 21 elemi jel sorrendi áramkör határozza meg, a karakterből vett minták viszont a tárolók közösített beíró, illetőleg törlő bemeneteire kerülnek. A 24 soros-párhuzamos kódátalakító tárolóinak kimenetei 25 kód kiválasztó áramkörre csatla-10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 5