160421. lajstromszámú szabadalom • Szakaszoló érintkező rendszer
100421 5 6 erre kell méretezni. A találmány szerinti szakaszolórendszernél az erő hosszabb úton ép fel, de az erőcsúcsok kisebbek. A szakaszoló forgáspont oldali érintkezőrendszerének a kialakítása a 8. ábrán látható. Az érintkezőrendszer felépítése azonos az 1. és 2. ábrán bemutatott elváló oldali érintkezőrendszerrel és az 1—7 alkatrészek is azonosak az ott felsoroltaikkal. A kések forgáspontját az érintkezőn kívül helyezzük el. Az 5 késhez 8 „füT'-et erősítünk, melynek furatában 9 csap foglal helyet. A 9 csap a 2 állóérintkezőben levő furatban van csapágyazva. Az 5 kések a és b érintkező vonalai a szakaszoló nyitott helyzetében (szaggatott vonallal berajzolva) is a 2 állóérintkező párhuzamos felületén maradnak. csupán a c érintési vonal emelkedik ki az állóéiúntfcező 3 tulipánjai közül. Tehát a szakaszoló zárásakor az a és b érintési vonalak alapnyomásához itt is hozzáadódik a c érintési vonal F2 érintkezőnyomásának reakcióereje. A találmány szerinti szakaszoló érintkező rendszer egyik lehetséges megoldásának teljes rajzát a 9. és 10. ábrák mutatják. A találmány szerinti elvek alapján a szakaszoló érintkezőrendszer megvalósítható más profil-alakzattal rendelkező késekkel is. Pl. U-szelvénnyel, körgyűrű cikk, parabola gyűrű cikk, hiperbola gyűrű cikk, elipszisgyűrű-, kosárgörbegyűrű cikk szelvényékkel. Ilyen megoldásokat mutatnak a 11., 12. és 13. ábrák. A felhasználható profil-idom alakzatokat általánosítva (15. ábra) bármely tetszőleges profil alakzat, amelynek két A és B szára van és a két szárat összekötő C palástfelület a szárakat öszszekötő S síkon kívül helyezkedik el. Az így kialakított érintkezőirendszer az elektrodinamikus erőhatásokkal szemben kedvezőbb • tulajdonságokat mutat, mint a hagyományos szakaszoló konstrukciók a következők miatt: — A két egymással szembefordított L-idom (14. ábra), vagy a fentiekben leírt tetszőleges idom egy „csőszerű" vezetőit hoz létre, így a körülötte kialakuló mágnestér közel koncentrikus gyűrű alakban veszi körül a késeket. A mágneses tér által létrehozott erők a vezető minden pontján a mágneses tér irányára merőlegesen hatnak, így olyan erőkomponens is létesül, amely a kés két szárát egymáshoz közelíteni igyekszik. Ezen erőhatás következtében létrejött deformáció az a és b érintési vonalak érintkezőnyomását növeli. — A két egymással szembe fordított L, U, körgyűrűcikk, stb. idom keresztmetszeti tényezője nagy, mivel az idom gerince távol esik a hajlítás síkjától. — Az érintési helyében kialakuló áramsziükületnek dinamikus taszító hatása a c helyen szembe mutat az a és b helyen létrejövő dinamikus taszítóerőnek, tehát az érintési helyek taszító hatása részben kompenzálódik. — Mivel a késekbe a három élen keresztül folyik be az áram, az árameloszlás a keresztmetszetben egyenletes lesz. — A zárlati áram dinamikus hatására a kések rezgésbe jönnek. A rezgés következtében az érintési helyek átmeneti ellenállás változása kevésbé veszélyezteti az érintkezők épségét, mert a három vonal közül egy mindig jó érintkezést ad, ezáltal söntöli a másik két érintkezési helyet, így nem jöhet létre ívképződés, illetve hegedés. A szakaszoló 10 kV-os, 1500 A névleges áramerősségű kísérleti példányát 2 fázisú zárlati vizsgálatnak vetettük alá. Az érintkezőrendszer sikeresen kiállóit 70,5 kAe // termikus áramot (1 mp-ig) és 143 kAcs dinamikus igénybevételt. Ez 10 kV-os feszültségszinten 1200 MVA-es háromfázisú zárlati igénybevételnek felel meg. Számításaink szerint az érintkezőrendszer 100 kAe// termikus igénybevétel elviselésére is alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Szakaszoló érintkezőrendszere, azzal jellemezve, hogy egyetlen kétszárú profilidombó] készült szakaszoló késen (5) legalább három vonalérintkezési felület (a, b, c) van kialakítva, melyek közül kettő (a, b) a profiládom két szárán (A és B) helyezkedik el és az állóérintkező (2) felületével alkot fémes érintkezést, a harmadik érintkező felület (c) a profilidom (5) külső palástján (C) helyezkedik el és az állóérintkező tulipánjával (3) alkot fémes érintkezést, továbbá a rendszerben a tulipán érintkező nyomását biztosító és a tulipánhoz kívülről csatlakozó rugalmas szerv (4) van. 2. Az 1. igénypont szerinti szakaszoló érintkezőrendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szakaszoló kés (5) vcffialérkitkezési felületei (a, b, c) 40—160'°-os szárnyílású L-idomon vannak kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szakaszoló érintkezőrendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állóérintikezők (2) és a kések (5) méretarányai úgy vannak megválasztva, hogy a profilidom (5) két szárán (A és B) levő érintkezési vonalak közül a második érintési vonal (b) érintkezésének pillanatában, az idom (5) külső palástján (C) levő érintési vonal (c) még a tulipán érintkezőkön (3) kívül helyezkedik el. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szakaszoló érintkezőrendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állóérintkező (2) tulipánjainak (3) rugónyomását meredek karakterisztikájú lemezrugó (4) biztosítja. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
