160416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az YL 704 antibiotikumok előállítására
13 160416 14 3. Fertőzés elleni védelem: Egereklat Staphylococcus aureus Smith baktériumokkal (mucinnal kezelve) oltottunk be intraperitoineáliis úton, majd beadtuk az -állatoknak az antibiotikumot; 1 mg/kg adagokban (i. p.) az egerek teljesen -védettek voltak a fertőzés általi elhullással szemben. Az YL 704 antibiotikumok jellemző fizikaikémiai és biológiai tulajdonságai alapján ezek az új antibiotikumok a bázisos makroMd antibiotikumok osztályába soraihatók. A bázisos makirolid antibiotikumok sorában a szpiramiein [Spiramycin: J. Ami. Chem. Soc., 91, 3401—3404 (1969)], tenciomicin A [Tertiomycin A: J. Antibiotics, 12A, 59—64 (1959)] és B, [Tertiomycin B: J. Antibiotics, 8A, 161—163 (1955)], foromacidin D, [Foromaeidine D: Helv. Chim. Acta, 39, 304—317 (18156)], miamiéin, 446-antibioiti'kum, [446: J. Antibiotics, 8A, 164—167 (1955)], jozamicin, [Josamyicin: J. Antibiotics 20A, 174—180 (1967], valamint a leukomicin A [Leucomycin A: ibid, 6A, 87—-«9 (1953)], és B [Leucomycin B: ibid, 9A 202—206 (1956)], hasonlók a találmány szerinti új YL 704 antibiotikumokhoz a 230—234 miDimikronnál mutatkozó ibolyántúli abszorpciómaximum szempontjából. Az említett antibiotikumok azonban a jozamicin és a leukomicin kivételével eltérnek a találmány szerinti új antibiotiikumoktól 'nitrogéntartalom szempontjából valamint a Molisch-reakció, a tömény kénsavban és tömény sósavban mutatott színeződés stb. szempontjából is. A jozamicin és a leukomicin fizikai-kémiai tulajdonságai hasonlítanak a találmány szerinti új antibiotikumokéira. A jozamicin azonban eltér az utóbbiaktól abban a tekintetben, hogy erős infravörös abszorpciót mutat 1S34 cm-1-értéknél, míg a találmány szerinti új antibiotikumok ilyen abszorpciót nem mutatnak. A leukomicin A több antibio,tikus hatóanyag elegyéből áll, amelyeket a leukomicin Ai [Leucoimyein At : ibid, 16A, 214—216 (1963)], sorbeli és leucomicin A3 sorbeli antibiotikumok csoportjába sorolunk. Az előbbi sorbeli antibiotikumokat az jellemzi, hogy nem mutatnak erős infravörös abszorpdÓHsávot 1220—1260 cm-1 értéknél, míg az utóbbi sorheliek a jozamicinhoz hasonlóan erős abszorpció^sávot mutatnak ebben a tartományban, a molekulában jelenlevő aicetoixifunkició következtében. Így a leufco^ micin A3 sorbeli antibiotikumok könnyen megkülönböztethetők a találmány szerinti új antibiotikumoktól. A leukomicin Ai sorbeli antibiotikumok viszont abban a tekintetben különböznek a találmány szerinti új antibiotikumoktól, hogy kromatográfiai, pl. vékonyrétqgkromatográfiai és papírfaromatográfiai viselkedésük eltérő. Az alumíniumoxid^vékonyrétegen etilacetáttal előhívott kriomatogramimon, vagy pedig a n4>utilaoetáttal telített 1/5 mólos foszfátpufferoldattal (pH = 5,9) előhívott papírkromatogrammotn (Toyo^féle 50. sz. szűrőpapír, előhívás 10 15 30 35 40 45 előtt ugyanezzel a puififaroldíaital mosva) a leukomicin A sorbeli antibiotikumok más R/-értékeket mutatnak, mint a találmány szerinti új YL 704 antibiotikumok (vö. a csatolt rajzok 10. és 11. ábrájával). A leukomicin B is eltér a találmány szerinti új antibiotikumoktól, a benzolban való oldhatóság szempontjából. Az Umezawa-féle „Index of Antibiotics from Actinomyeetes" (1967) katalógusban nem volt oly antibiotikum található, amely megfelelne a találmány szerinti új YL 704 antibiotikumoknak; egyéib irodalomban sem találtunk ilyenre utaló adatot. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait és ezidőszerinti legelőnyösebbnek tekinthető föganatosítási alakijait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A példákban megadott antibioitikus aktivitás-értékeket biológiai 20 módszerrel mértük, az ún. csészés-lemezes módszerrel, Bacillus subtilis mikroorganizmust alkalmazva az antibiotikum iránt érzékeny mikroorganizmusként. Az így mént aktivitásokat egy tiszta YL 704 A antibiotikum mintával ha-25 sonlítottuk össze, ez utóbbit 1000 mcg/mg értékkel számítva. 1. példa: Fermentáció Egy 200 literes fermentorba 1120 liter alábbi összetételű tápközeget töltünk be: Anyag inozit szőj güoarin keményítő élesztőkivonat nátriumklorid ikalciumkarbonát ásványi sóoldat* Súly/tfo/o 2 2 il 1 1 0,1 0,35 0,1 * 0,05% rézszulfát-pentahidráltot, 0,05% magné-50 ziumklorid-heptahidrátot és 0,05% cinkkloridot tartalmazó vizes oldat. A közeg pH-értékét 7,0-ra állítjuk és 120 °C 55 hőmérsékleten 20 percig sterilizáljuk a közeget. Lehűlés után beoltjuk a Straptomyces platensis var. sp. NRRL 3761 inokulum-ikulturájával, amelyeit oly módon nyertünk, hogy a mikroorganizmust 76 óra hosszat tenyésztettük a fen-60 tihez hasonló összetételű, de csak 0j5% élesztőkivanatolt és 0,25% nátriumkloridot tartalmazó táptalajon. A fermentációt 2,7 °C hőmérsékleten folytat-65 juk le, percenkínt 60—70 liter levegővel szel-7
