160404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás delta-piperidino-2-amin-butirofenon-származékok előállítására
közben. 16 °G alatti hőmérsékleten 1,0 g krómsavanhidrid 1 ml vízzel készített oldatát adjuk. Az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 80 ml vízbe öntjük, 10%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, 5 50 ml kloroformmal elegyítjük és szűrjük, A szűrletet kloroformmal extraháljuk. A kloroformos oldatot telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk és bepároljük. Kristályos y-pitperidino-2- io -acetainino-ibutirofenont kapunk. A termék infravörös abszorpciós spektrum alapján azonos az 1. példában előállított vegyülettel. A terméket éteres oldatiban sósavval kezeljük. 147—148 °C-on olvadó hidroklorid-sót kapunk. 15 3. példa: a) 10,0 g fenillhidrazm 100 ml 30%-os vizes 20 ecetsavval készített oldatához 27,3 g l-(y-acetil-butiril)-4-fenil-piperidino adunk, és a kapott elegyet 30 peréig szobahőmérsékleten keverjük. A csapadékot kiszűrjük és vízzel mossuk. A csapadékot 180 ml 5%^os etanolos só- 25 savoldathoz adjuk, és az elegyet 4 órán át viszszafölyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, és a maradékhoz 100 ml vizet adunk. A kapott szilárd terméket etanolból átkristályosítjuk. 121—122 °C-on ol- 30 vad ó 1 -§ß-4ß -met^3-indolil)-propionil] -4-fenil-piperidint kapunk. Hasonló módon állítjuk elő az alábbi vegyületeket: 35 lHC/S-(2-metil-S^fluor-í3-Jindolil)-propionil]-4--fenil-piperidin, op.: 156,5—íli57,0 °C, l-p/?-i(I2-metil-l5-fluor-i3^indolil)-pnqpionil]-4--iiidroxi-4-fenil-piperidin, op.: 157—158 °C, l-C/?-^(| 2-metil-f5^fluor-3^indolil)-proipionil]-4- 40 jhidroxi^4-jp-klór-jfemlpiperidin, 1 H[^np-metil-i5-fluor-3-4nidolil)-prop.ioml] -4--hidroxi-4-p~tohl-piperidin, op.: 177—178 °C, l-|j^(2-'metil-(5-fluor-i3-inidolil)-propiionill-4--ihidroxi-4-m-triífluormetil^fenil-piperidin. 45 b) Az a) bekezdés szerint kapott vegyületeket az 1. példa fo) bekezdésélben leírt eljárással a következő vegyületekké alakítjuk: 50 2Hmetíl-3-[y-(4^fenil-piperidino)-propil]-indol, op.: 119,5—121,0 °C, 2-metil-i3-i[yj(4-ífenil-piperidino)-prqpil]-i5-fluor-indol, op.: 153—4154 °C, 2-metil-3-[yn(:4^hidroxi-j4Hfenil^piperidino)g5 -propü^-fluor-indol, op.: 161—162 °C, 2-nnietil-H3-l[y-i(|4-ihidroxi-4-p-klórfenil-piperidino)-propil]-S-fluor-indol, 2jmetiP3-i[yH(4-Möjroxi-4jp-tolil^piperidiino)-propil]-í5-fluor-indol, op.: 183—I1Ö4 °C, M 2-metil-3-i[y-j(4-hidroxi-4-m-trifluormetil-fenil-piperidino)-propil]-5-fluor-indol. c) 7,6 g 2-metil-3-i[y-i(4-'fenil-piperidino)-propil]-indol 100 ml ecetsavval készített oldatába 65 8 körülbelül 2 órán át 15—20 °C-on 3% ózont tartalmazó oxigént vezetünk. A gázbevezetés sonán az oldat színe sárgából lassan vörösbe megy át, majd ismét sárgává válik. A kapott sárga oldatot 50%TOS vizes nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk és kloroformmal extraháljük. A kloroformos oldatot vízzel mossuk, káliumfcarbonát fölött szárítjuk és bepároljuk. A kapott olajos y^-fenil-piperidino^-iacetaniino-butirofanont alkoholban sósavval kezeljük. 237—230 °C-on olvadó hidroklorid-sót kapunk. Hasonló módon állítjuk elő az alábbi vegyületeket: y-i(4-feniljpiperidino)^2-aoetami:no-i5-Kfluor-butirofenon, op.: 13i0'—131 °C, és hidrokloridja. op.: 248 °C (Pxtmlás), y-í (4-ihidroxi-4-fenil-piperidino)-i2-acetamino-'5--tfluornbutirofenon, op.: 12Í0—^1211 °C, y-(4-p-iklórtfenil^4-lhidroxi-piperidino)-2-aoet-amino-5-íluor-íbutiro:fenon, y- (4-hidroxi-4-p-tolil-pipeiidino)-!2-iacet amino-J5-ifluor-butirofenon, y-i(!4-Mdroxi-4-m-triflu!ormetil-l fenil-piperidino)-i2-acetamino-j5^fluor-butirofenon. d) 3,5 g yH(4-fenil-piperidino)-.2-.acetamino-butirofenon-hidroklorid és 6 ml tömény sósavoldat 70 ml etanollal készített oldatát 3 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, 100 ml vízzel hígítjuk és 50"/o-os vizes nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A kapott olajos terméket etilacetáttal kivonjuk. Az etilaeetátos oldatot vízzel mossuk, bepároljuk, és a maradékot vizes etanollból átkristályosítjuk. 61—61,5 °C-on olvadó y-(4-fenil-piperidmoJ-OHamino-butiirofenont kapunk. A fenti eljárással a következő vegyületeket állítjuk elő: y-(4-fenil-piperidino)-2-amino-<5-tfluor-<butirofenon, op.: 89,0—90,0 °C, y-t(44iidroxi-4-fenilpiperidino)-2-amino-5--fluor^butirofenon, op.: 102,0—103,0 °C, és hiidrokloridja, op.: 142,0 °C, (bomlás), y-(4-(hidroxi-4-p-klórfenil-piperidino)-2-amino-5-fluor-|benzafenon, y-i(4-!hidroxi-4-p-tolil-piperidino)-2-naimiino-5--fluor-ibutirotfenon, y-(4-íhidroxi-4-m-trifluormetil-fenil-piperidino)-2^amino-5-ífluor-butirofenon. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képietű y-piperidino-2-amino-ibutirofenon-,származékok — ahol R1 jelentése amino-., acilamino-, (1—4 szénatomos) alkil-amino- vagy N-acilj(l—4 szénatomos) alkil-amino-csoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, R3 jelentése hidrogénatom, vagy helyettesítetlen 4
