160403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenocikarbonsav-származékok előállítására

11 160403 12 A 9. példában leírt eljárással az alábbi ter­mékeiket alítjuk elő: 10. példa: Etil-o^(2-<áklohexenil)-cEenoxi-izobutiirát, n22 n: 1,51:10. Elemzés: ; ' Számított: C = 74,97%; H = 8,39%; Talált: C = 74,73%; H = 8,21%. 11. példa* EtE-2-(2'Hben2itiazolil)-.fenoxi-izabutirát, op.: 51-^54 °C. Elemzés: Számított: C = 66,86%; H = 5,87%; N = 4,111%; S = 9,38%; Talált: C = 66,45%; H = 5,06%; N = 4#0%; S = 9,24%. 12. példa: 30 ml 99%-os etanol és 2® ml benzol elegyé­ben 3,2 g p-(B-ciklopentenil)-fenoxi-izovajsavat oldunk, és az oldathoz 2 csepp kénsavat adunk. A reakcióelegyet 13 órán át melegítjük, mi­oldószerrel ledesztilMljuk. A melegítés ; közben oldószerrel leidesztillálijuk. A mel-gítés közben a reakcióelegyhez az eltávozottal azonos meny­nyiségű oldószert adunk. A reakció befejeződése után az elegyhez vizet adunk, az oldószert lepá­noljuk, és a maradékot éterrel1 extrahál julL Az éteres (réteiget vízzel mossuk, vízmentes nátri­umszulfát felett szárítjuk, és az étert lepárol­juk. A maradékot aktivált alumínium-oszlopon kromatografáljuk. 2,j0 g etilnp^ndklopenteinil)­-fenoxi-izobutirátot kapunk, TÍ2ÍD' 1,6132. Elemzés: Számított: C =74,42%; H =8,08%; Talált: C = 74,46%; H = 7,92%. 13. példa: A 12. példában leírt eljárással 1,7 g o-(2-cik­lohexenil)-fenoxi-izovajsavból .; i),7 g etil-o-(2--cdkli©hexenil)-fenoxi-izobutirátot állítunk elő, n23 . 5 D ; =: 1^108. )• '.:'•,"• Elemzés: Számított: C = 74^97%; H = 8,3,9%; Talált: C = 74,77%.; H = 8j2ö%. 14—18, példa: A 12. példáiban leírt eljárással a 2. táblázat­ban felsorolt vegyületeket állítjuk elő. 19. példa: 16 g p-j(B-cikloipentenil)-fenol és 20 g 24üdr­oxi-izovajsav-etilészter keverékéhez 20 g tö­mény kénsavat csepegtetünk. Az adagolás befe­jezése utón a reakcióelegyet 2 órán át kever­.. jük, azután vízzel mossuk és oszlőpkromatográ­fiásan tisztítjuk a terméket. p-i(2^ciklopentenil)­-fenoxi-izovajsav-etiiésztert kapunk. A fenti eljárást megismételjük azzal a kü-20 lönbséggel, hogy kiindulási vegyületként 2^(2'­-benzotiazolil)^fenolt használunk. Ekkor 2^(2'­-benzotiazolil)-fenoxi-izovaj$av-etilésztert ka­punk. 25 A találmány szerint előállított koleszterin­szint csökkentő hatóanyagokat pl. orális úton adhatjuk be. Felnőtt emberek napi orális dó­zisa 0,01—1|0 g, előnyösen 0,06—3 g közötti ér­ték lehet. A koleszterin-szint csökkentő ható-30 snyagokat orális adagolásra alkalmas gyógy­szerkészítményekké, pl. kapszulákká, folyadé­kokká, tablettákká vagy porokká alakíthatjuk. A gyógyászati készítmények előállítása során a hatóanyagokat megfelelő szilárd vagy folyé-35 kony hordozóanyagokkal elegyítjük ill. átitat­juk. A találmány szerint előállított koleszterin­szint csökkentő hatóanyagok hatáserosségét ege-40 reken vizsgáltuk. Az egereknek intravénás in­• jekció alakjában 5i00 mg/kg mennyiségű Triton WR 1339-t (a Rohm & Haas Co.. USA cég ál­tal előállított oxietilezett terc.oktilfenol-formal­dehid-polimer kereskedelmi neve). adunk be. 45 Az egereknek a Triton-oldat beadása után köz­vetlenül orálisan 50 mg/kg mennyiségű ható­anyagot adunk, majd 24 óra elteltével az ege­reket leöljük, és meghatározzuk á vérszérum koleszterin-tartalmát. A hatóanyagok koleszte-50 rin-szint csökkentő hatását a következő egyen­lettel számítjuk ki: A Koleszterin-szint csökkentő hatás % == -r—^r A—B 55 x 1)00, ahol A'.= a vérszérum kezdeti koleszterin-tartalma *°; B = a vérszérum koleszterin-tartalma a keze­lés után , Az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk 6a össze. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom