160403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenocikarbonsav-származékok előállítására

3 tó sóikat gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. Valamennyi (I) általános képletű vegyület új anyag. Az Rí és R2 helyén álló rövidszénláncú alkil- 5 csoport pl. metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butil-, i-tbutil- vagy tercbutil-csoport lehet. Az A helyén álló alkoxi-csoportok közül példaként a metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, i-propoxi-, n-•butoxi-, 1-butoxi- és teroJbutoxi-esoportot em- 10 lítjük meg. A B helyén álló cikloalfcenil-csoport 5 vagy 6 tagú, a gyűrű bármely helyzetében egy szén-szén kettős kötést tartalmazó csoport lehet. Az (I) általános képletű helyettesített fenoxi- 15 karbonsav-szárimazékofcat a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű £enol-származékot bázis jelenlétében kloroformmal és egy (III) általános képletű karlbonil-vegyülettel reagáltatjuk, majd kívánt 20 esetben a kapott^ A helyén hidroxil-esoportot tartalmazó (I) általános képletű terméket észtereivé alakítjuk. A reakció végrehajtása során 1 mól (II) általános képletű fenol^származékot, legalább 1 mól (III) általános képletű karbonilvegyületet és legalább 3 mól bázist tartalmazó reakciqelegybe legalább 1 mól kloroformot csepegtetünk. Bázisként pl. nátriumihidroxidot vagy káliumhidroxidot alkalmazhatunk. A reakciót 20—150 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció rendszerint 0,5—40 óra elteltével vége tér. A reakciót közömbös reakcióközeg jelenlétében vagy távollétében, vagy fölös mennyiségű kloroform és/vagy (III) általános képletű karbonil-ivegyület jelenlétében is végrehajthatjuk. Közömbös reakeióközegiként 3 pl. dioxánt, benzolt, toluolt vagy hasonló anyagokat alkalmazhatunk. Az így kapott (I) .általános képletű fenoxikarbonsav-származékokat kívánt esetben szokásos módon észtereikké alakíthatjuk. A kiindulási anyagokat pl. alkoholokkal, diazometánnal, dialkilszulfátokkal, alMihalogenidekkel, alkilhalogénszulifitokkal és hasonló reagensekkel reagáltathatjuk. 45 Egy másik eljárásváltozat szerint az (I) általános képletű helyettesített fenoxikarbonsavszármazékokat (II) általános képletű fenol-származékokat és (IV) általános képletű karbon- 50 sav-származékok reakciójával állítjuk elő. Ezt az eljárásváltozatot az alábbiakban részletesen ismertetjük. 55 Ha a reakcióban X helyén halogénatomot, pl. klór-, bróm- vagy jádatamot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületekből indulunk ki, a következőképpen járunk el: A (II) általános képletű fenol-származékokat közömbös oldószerben, pl. benzolban, tokióiban vagy alkoholban oldjuk vagy szuszpendáljuk, majd megfelelő lúgos reagenssel, pl. alkálifémhidroxiddal, alkánfémalkoholáttal, alkálifémmel, 65 4 alkálifémhidriddel, szerves tercier aminokkal, így piridinnel vagy trialkilaminnal, alkálifémkarbonáttal, vagy hasonló anyaggal reagáltatjuk. Ezután a reakcióelegybe csepegtetjük a (IV) általános képletű karbonsav-származékot. A reakciót 10—il50 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció általában 0,5—10 óra alatt végetér. A terméket ezután a szokásos utókezelésnek vetjük alá, majd a kapott nyers terméket tisztítjuk. Ha X helyén hidroxil-esoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületekből indulunk ki, a reakciót savas katalizátor, pl. kénsav, p-toluolszulfoinilklorid vagy hasonló vegyület jelenlétében hajtjuk végre. A reakció során szabad savat vagy észter-vegyületét kapunk. Az A helyén hidroxilHCSopoirtot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket — azaz a szabad savakat — A helyén a fent ismertetett alkoxi-icsoportokat tartalmazó ésizter-származékká alakíthatjuk. Az A helyén alkoxi-^soportot kaikká alakíthatjuk. Az A -helyén .alkoxi-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket — azaz az észtereket — kívánt esetben lúgos vagy savas hidrolízissel a megfelelő i(I) általános képletű savakká vagy azok sóivá alakíthatjuk. . Az A helyén hidroxikcsoportot tartalmazó (I) általános képletű helyettesített fenoxikarbonsavszármazákokat szokásos módszerekkel alkálifém- vagy ammóniuimsóikká alakíthatjuk. Az eljárás során pl. a szabad savat vizes alkálifémhidroxid-, alkálifémkarbonát-, alkáüifémhidrogénkarbonát- vagy ammónia -oldattal kezeljük, vagy alkélitfémalkolholát szerves oldószeres, előnyösen rövidszénláncú alkohollal, pl. metanollal készített oldatával reagáltatjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a szabad savat alkálifémhidroxid, -karbonát vagy nhidrogénkarbonát szerves oldószerrel, előnyösen aeetonnal vagy metanollal készített oldatával kezeljük, szükség esetén víz jelenlétében. A fenti eljárással kapott alkálifémsákat kívánt esetben pl. kalciurhkloriddal, vagy hasonló alkáüföldfém-vegyületékkel reagáltatva a megfelelő alkáliföldfémsókká alakíthatjuk. A fenti eljárással előállított sók legnagyobb része vízben oldódó (vegyület. A vízben oldódó vegyületek elkülönítése során a vízben oldódó sók vizes oldatát szerves oldószerrel mossuk, majd az oldatot vízzel elegyedő, poláros, az adott sót azonban nem oldó oldószerrel elegyítjük. Eljárhatunk úgy is, hogy a só vizes oldatából lepárlással, porlasztva szárítással, vagy más megfelelő módon eltávolítjuk a vizet. A fenti eljárások során por alakú terméket kapunk. A vízben rosszul oldódó sókat szűréssel elkülönítjük a vizes közegtől, majd szerves oldószerrel, pl. éterrel vagy benzollal tisztítjuk. Ha az A helyén hidroxil-esoportot tartalmazó (I) általános képletű helyettesített fenoxikarbonsav-saármazékok átkristályosítással vagy hasonló eljárással csak nehezen tisztíthatók, a szabad savat észterévé alakítjuk, majd az ész-2