160398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzotiazin származékok előállítására

160398 3 4 fenti jelentésűek —. Bizonyos esetekiben, előnyös a II képletű vegyületet egy Hal—A—Hal általános képletű vegyülettel reagáltatni — ebben a képletben A és Hal a fenti jelentésűek —, és a keletkezett közbülső vegyületet egy H—B általános képletű vegyülettel reagáltatva — ebben a képletben B a íenti jelentésű — előállítani a III általános képletű vegyületet — ebben a képletben A és B a fenti jelentésűek. Alkalmas Hal—A—Hal általános képletű vegyületek például az 1,3-dibrómpropán és az 1--bróm-2-klóretán. Alkalmas H—B általános képletű vegyületek például a 4-(/?-Jhidroxietil)-piperazin és a dietanolamin. Ezt a reakciót előnyösen a reagáló anyagoknak bázisos kondenzálószer, például alkálifémamid vagy alkálifémhidroxid, illetve alkálifém jelenlétében való melegítésével hajtjuk végre. A III általános képletű vegyületeket nátriumbórhidriddel redukálva olyan I általános képletű vegyületekhez jutunk, amelyek képletében A és B a fenti jelentésűek, és Rj és R2 hidrogénatomokat jelentenek. Ha az így kapott I általános képletű vegyületeket oxálsawal, kénsavval vagy sósavval kezeljük, akkor olyan dehidrogénezett I általános képletű vegyületekhez jutunk, amelyek képletében ,A és B a fenti jelentésűek, és Rí és R2 együtt egy második vegyértékkötésit jelentenek. A II képletű 2-fenacil-2H-l,4-benzotiazin-3-(4H)-on előállítására a IV képletű 2-aminotiofenolt az V képletű benzoilakrilsavval reagáltatjuk. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárás gyakorlati végrehajtását korlátozás szándéka nélkül. A hőmérsékletet Celsius-fokban adjuk meg. # 1. példa: 4-(2-Dimetilaminoet!il)-2-(/?-jhidroxifenetil)-2H-l,44>enzotiiazin-3(4H)-on-hidroklorid-dihidrát a) 2-Fenacil-2H-l ,4-benzotiazin-3(4H)-on 35,2 g benzodlakrilsav, 200 ml toluol és 15 ml dimetilformamid keverékét keverés közben 25 g 2-aminobenzolfciol oldatával reagáltatjuk. A hőmérséklet 40°-ra emelkedik, és kristályos anyag válik ki. Ezután a reakció-keveréket viszszafolyatás közben 4 óra hosszat forraljuk, lehűtjük, és a színtelen terméket elválasztjuk és megszárítjuk. Hozam 48,0 g 173—175° olvadásponttal. b) 4-(2-Dimetilamámoetil)-2-f enacil-2H-l ,4--benzotiazin-3(4H)-on 42,5 g a) alatt készült terméknek, 6,0 g nátriumamidnak és 900 ml toluolnak a szuszpenzióját keverés közben 30 percig 100°-on melegítjük. A kapott kocsonyás zagyot 35°-ra hűtjük, 19,3 g 2-dimetólaminoetólkloridnak 62 ml toluollal készült oldatához adjuk, és a keverékét 3 óra hosszat visszafolyatás köziben forral-5 juk. Szobahőmérsékletre való lehűtése után a reakciókeverékhez 250 ml vizet adunk, a reagálatlan kiindulási anyagot kiszűrjük, és a szűredék szerves fázisát 25 ml tömény sósav és 300 ml víz elegyével extraháljuk. A vizes fázist lehűtjük, és hozzáadjuk 18 g nátriumhidroxidnak 50 ml vízzel készült oldatát. A felszabadult bázist 3 adag, összesen 500 ml éterrel extraháljuk, az éteres kivonatokat egyesítjük, magnéziumszulfát fölött megszárítjuk, aktívszénnel kezeljük, és leszűrjük. A szűredéket csökkentett nyomás alatt bepárolva 45 g félig szilárd terméket kapunk. Ezt 750 ml forró hexánnal kezeljük, és a hexános oldatot dekantáljuk az oldhatatlan gyantás anyagról. A hexános oldatot lehűtve 26,0 g halványsárga termék válik ki 80—83° olvadásponttal. Ezt 50 ml benzol és 50 ml hexán elegyéből atkristályosítva 21,5 g csaknem színtelen terméket kapunk 83— 85° olvadásponttal. Ennek a terméknek a hidrokloridja acetonitrilből átkristályosítva 163—165°-on olvad. c) 4-(2-Dimetilaminoetil)-2-(/?-hidroxifenetil)-2H-l,4-be;nzotiazin-3(4H)-on-hidrök!orid-dihidrát 7,0 g b) alatt készült termék oldatához részletekben 2 g nátriumbórhidrideit adunk. A keveréket 2 óra hosszat keverjük, az oldószert csökkentett nyomás alatt eltávolítjuk, és a maradékot 50 ml víz és 100 ml éter keverékével kezeljük. A fázisokat elválasztjuk, és a vizes fázist éterrel extraháljuk. Az éteres fázisokat egyesítjük, magnéziumszulfáton megszárítjuk; leszűrjük, és a szűredéket csökkentett nyomás alatt bepárolva 7,0 g félig szilárd maradékot kapunk. Ezt 600 ml éterben oldjuk, és egyenértékű mennyiségű éteres hidragénkloridot hozzáadva 7,3 g hidrakloridsót kapunk. Ezt 50 ml kloroformban oldjuk, a'ktívszénnel kezeljük, és leszűrjük. A szűredékhez 400 ml étert adva 7,1 g higroszkópos anyagot kapunk 95—100° olvadásponttal. Az anyag elemzése igazolja, hogy a termék dilhidrát. 2. példa: 4-i[3-(4-Metil-1 -piperazinü)-prapil] -2-(/?-hidroxi-fenetil)-2H-r,4^benzotiazin-3(4H)-on a) 4-[3-(4-Metil-l-piperazinil)-propil]-2-fenaiCÍl-2H-1,4-benzotiazin-3(4H)^on 85,0 g la példában készült termék szuszpenzióját az Ib példában leírt módon 1,5 liter toluolban 12,0 g nátriumamiddal és 60,0 g l-(3--klórpropil)-4-Jmetilp'iperazinnal reagáltatva 67,4 g terméket kapunk 91—96° olvadásponttal. Ezt 15 20 25 :jC 35 40 45 50 55 60 2