160388. lajstromszámú szabadalom • Villamos réteg, ill. tömbkondenzátor, valamint eljárás annak előállítására
100388 4 denzátorokká történő osztása, különösen nagy kapacitásértékeknél (nagy választófelületek) nehézségek keletkeznek. Nagy feszültségterheléseknél egy keskeny, az elválasztó-felületelkikel szomszédos zónában nem gyógyuló átütésekké- 5 letkeznek, amelyek a kondenzátorokban maradó zárlatokat okoznak. Ha az anyakondenzátor tekercselését, ill. az anyatömbkondenzátor előállítását megelőzően az oldószer-zárványokat eltávolítják, pl. a fólia hosszabb idejű nagy- 10 hőmérsékletű vákuum-térben való kezelésével, vagy pedig ha olyan extrudált fóliákat alkalmaznak, amelyeknek az öntött fóliákkal szemben nincs oldószer-összetevőjük, akkor, habár nem jelentkeznek nem gyógyuló átütések a 15 kritikus zónákban, mégis viszonylag kis feszültségeknél (kb. 250 V-nál 5 fi dielektrikum vastagság mellett) a vágási felületeken a feszültségszilárdság kisebb mint a kondenzátor . belsejében, mivel a szigetelést a levegő bizto- 20 sítja, és a térköz csupán a dielektrikum vastagságának felel meg. Kisebb feszültségű üzemnél pl. 5 ß dielektrikum vastagság mellett, 10 V feszültségnél a feszültségi szilárdság kielégítő. Nagyobb névleges feszültségeknél azon- 25 ban az említett nehézségek adódnak. Célunk az, hogy a bevezető részben említett típusú olyan kondenzátort hozzunk létre, amely a vágási felületek mentén is olyan nagyfeszült- 30 ségű szilárdságoit biztosít, amely megfelel a dielektrikum többi (belső) helyén levő feszültségi szilárdságnak, és így a vágási felületeken kifogástalan regenerálódás jön létre. 35 A találmány szerint a célt oly módon érjük el, hogy a dielektrikumot képező fóliának: legalább egy része oldószermaradványokat tartalmaz. Az anyaikondenzátornak egyedi kapacitások- 40 ká való osztásánál az elválasztó felületeknél, különösen pedig forgófűrészlappal való fűrészelésnél, rövid ideig tartó melegedés jön létre. Ennek a melegedésnek következtében a fóliák a fűrészelési felületeken zsugorodnak, a fémfegy- 4S verzet a vágási felületekkel szomszédos zónákon tönkremegy, és göröngyösen töredezik fel. Ennek következtében a vágott felületek környezetében olyan szigetelőszakaszok alakulnak ki, amelyek az egymással szemben álló fegyver- JQ zetek között a rövidzárat meggátolják. Beigazolódott, hogy oldószermaradványok jelenléte olyan szigetelőperemek képződését, amelyek önmagukban a vágási peremeiken helyileg fePépő zsugorodási folyamat során jönnek létre, jelen- g5 tősen megnövelik. A feszültségi szilárdságoit a találmány szerint - oly nagymórtékben növelhetjük, hogy annak nagyságrendje a dielektrikum feszültségi szilárdságának nagyságrendjébe esik. Pl. 700 V „„ feszültségi szilárdság adódik 5 /i polikarbonát fóliánál, ha az kb. 0,25% maradék oldószert tartalmaz. Ugyanilyen vastagságú fóliáknál, amelyek nem tartalmaznak oldószermaradványoücat, a feszültségi szilárdság értéke a vágási «s felületekkel szomszédos zónákban fcb. 150 V. A fóliákon a vágási felületekkel szomszédos tartományokban a f űrészeléskor keletkező hőképződés során a maradók oldószer hatására felületi geometriai változásokat hozunk létre, miáltal a réteg tönkremegy. Ez a változás nem lehet olyan nagymérvű, hogy a fólia pl. tűi nagy, vagy hosszú ideig tartó hőhatásnak legyen kitéve, mert különben nern-gyógyuló rövidzárlatok keletkezhetnek. Ezt vagy az oldószer megfelelő adagolásával állíthatjuk be, vagypedig olyan módon juttatjuk be, hogy a fóliát gáz alakú oldószerrel telített környezetben tároljuk, vagy pedig nagyobb hőmérsékleten vagy kisebb nyomás hatása alatt szárítjuk, azaz az oldószert redukáljuk, vagy pedig a fűrészelés során gondosan ügyelünk a meghatározott hőmérséklet betartására. Az oldószer adagolását legalább a vágási felületeiket környező zónákban végezzük. Ha olyan leválasztási műveleteket végezünk, amelynek során hő nem keletkezik, akkor a vágási felületen külön hőkezelési művelettel lehet a szigetelőanyag képződését kialakítani. További javulást, különösen pedig a regeneráló hatást a kondenzátornál úgy növelhetjük, ha dielektrikumként váltakozva oldószer maradvánnyal rendelkező, és azt nem tartalmazó fóliákat helyezünk egymás fölé. Emellett mindig két oldószermaradványotoat tartalmazó fólia között egy oldószer nélküli fóliát kell elhelyezni. Ezt a feladatot kétféle módon oldhatjuk meg. Az egyik megoldásnál kizárólag öntött fóliákat alkalmazhatunk, és az oldószer-maradványokat az .anyakondenzátor előállítását megelőzően a fóliák egyrészéből eltávolítjuk. Ezeket a fóliákat előnyösen regenerálható vékony réteggel láthatjuk el, míg a fémgőzölés során az ol• dószenmaradványok nagyrészét kihajthatjuk. Ezután a fémmel gőzölt fóliákat izzított vákuum-kemencében kezeljük. Pl. 8 mm széles polnikarbpnát fóliáit (amely fcb. 0.5% maradék oldószertartalmú) kb. 8 napig, 10~:i -on nyomású váikuumikemenoében 110 °C hőmérsékleten raktározzuk. A fent leírt intézkedéssel elkerülhetjük azt, hogy a fóliák túl nagy oldószerhányadot tartalmazzanak, a regeneráló képesség a vágott felületek környezete zónáiban lecsökkenjen. Ez az intézkedés különösen akkor előnyös, ha a vágási felületek igen nagy méretűek, 2 cm2 -nél nagyobbak. Másödnk esetiben dielektrikum-rétegként váltakozva hol olyan extrudált fóliákat alkalmazhatunk amelyek az, előállítási módjuk miatt nem tartalmaznak oldószermaradványofcat, hol olyan öntött fóliákat alkalmazunk amelyben oldószermaradványok vannak jelen. E különböző fóliákat váltakozva helyezzük egymás fölé. . Olyan extrudált fóliákat kell kiválasztani, amelyeket az öntött fóliák oldószere nem támadott meg. Ez a szabály általánosságban mindkét fó-Mafajtára egyaránt érvényes. Az, oldószermentes fóliának nem szabad az oldószermaradványokkal rendelkező folia oldószer-hatásának ki-2
