160381. lajstromszámú szabadalom • Cirkulációs eljárás hidroxilammóniumsó- oldat előállítására és feldolgozására
160381 8 10 dott nitrát-ionokat a nitrózus gázok itt bekövetkező abszorpciója pótolja. Az abszorbeáltató rendszerből a 14 vezetéken keresztül a nitrózus gázoktól csaknem, teljiesen mentesített és lényegileg nitrogénből és vízgőzből álló gázáram 'távozik. A 2. ábrán szemléltetett kiviteli alak abban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy az ammónia elégetésé és a 8 abszorbeáltató rendszerben végbemenő abszorpció légköri nyomáson történik; a nem aibszorbeálódott, még NO + O2 tartalmú gázáramot a 144 vezetéken keresztül egy 145 kondenzátorba vezetjük, ahol a jelenlevő vízgőz nagy része hűtés folytán kondenzálódik; a kondenzátumként kapott igen híg (kb. 0,5 súly%^ois) salétromsavoldatot a 146 vezetéken keresztül távolítjuk el a rendszerből. A vízgőzben már, szegény gázáramot azután a 147 kompresszorban néhány, pl. 3—7 atm nyomásra komprimáljuk és ezt követően egy második 88 abszorbeáltató rendszerben ismét aibszorbeáltatjuk az ellenáramban vezetett keringtetett reafccióközeggel. Ezt a reakcióközeget a 133 vezetéken keresztül vezetjük ide és a 134 szivattyú segítségével hozzuk a szükséges nyomásra. A 88 abszorbeáltató rendszer alsó részéről az abszorbeálófolyadékot egy nyomáscsökkentő szeleppel ellátott 13 vezetéken keresztül vezetjük el és eat követően felül vezetjük be a 8 abszorbeáltató rendszerbe. A nitrózus gázoktól most máir csaknem teljesen mentesített gázáramot a 14 vezetéken keresztül vezetjük el a rendszerből. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknak az 1. ábra szerintihez képest előnye, hogy a 8 és 88 abszorbeáló zónák együttes beruházási költsége kisebb, mint az 1. ábra szerinti 8 abszorbeáltató zónáé. Ezzel szemben külön költséggel jár a 145 hűtő és 147 kompresszor beruházása. Az Lés. 2. ábra szerinti kiviteli alakok tehát a nitrózus gázok oly folyékony reakcióközegben való abszarbeáltaitására alkalmasak, amelyben a puffer-sók nem ammóniumsck, hanem pl. alkálifémsók alakjában vannak jelen. Az NH+ /,-ionoknak az abszorpció során történő elbontása az összes jelenlevő NH+ 4-ionokra — amelyek mind .a nitrát-ionoknak az A zónában történt redukciója során képződtek — kiterjed. A 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében a nitrózus gázok' ahszorbeáltatása oly neakciáközegban történik, amely a puffer-sókat ammóniumisók alakjában tartalmazza; így időegysegenkint csupán az összes jelenlevő NH+^-ionok pl. 2—10%-át kell elbontani. A B oximképző-zónából a 13 vezetéken keresztül jövő keringtetett reakcióközeg-áramot a 13a és 13b rész-áramokra osztjuk; e két részáram mennyisége úgy aránylik egymáshoz, mint az elbontandó NH+ 4-iomok mennyisége a megtartandó NH+ 4-ionok mennyiségéhez. Ha a 13a rész-áram tartalmazza az elbontandó NH+ 4-ionokat, akkor a 88 abszorbeáltató rendszert, amelybe a 13a rész-áramot vezetjük abszorbeáltató folyadékként, oly hőmérsékleten tartjuk, hogy itt a nitrózus gázok abszorpciója folytán elsősorban az NH+ 4-ionok kerüljenek elbontásra. A 8 és 88 abszorbeáltató rendszerekből alul elvezetésre kerülő, salétromsavban dúsított folyadékáramofcat a 10b és 10a vezetékeken keresztül a 10 gyűjtővezetékbe és ezen át az A hidro'xilammóiniumsójszintéziiszónába vezetjük. 15 A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példával szemléltetjük; ez a példa az 1. ábra szerinti kiviteli alakra vonatkozik. Az abszorbeáltató folyadék, amely a B oxim-20 képző-zónából érkezik, az alábbi összetételű (mól-ban): ' 25 30 35 NH4N03 1 NaNO.3 119 NaH2 P0 4 80 NH4H2PO4 8 H3PO4 112 H2 0 3460 Ezt a folyadékot a 8 abszorbeáltató rendszerben ellenáramban vezetjük egy oly nitrogénoxidtartalmú gázárammal, amelynek összetétele (ugyancsak mól-ban) az alábbi: NO N2 O2 H2 0 88 758 88 155 45 50 55 60 Az abszorbeáltató zónába belépő nitrózus gázok hőmérséklete 150 °C; a 14 vezetéken keresztül az abszorbeáltató zónából kilépő hulladékgázoké 78 C C. A távozó, salétromsavban dúsított folyadék hőmérséklete 73 C C; e folyadék mól-ban megadott összetétele az alábbi: NH4N03 1 NaN03 199 NaH2 P0 4 — NH4H2PO4 — H3PO4 200 H2 0 3000 Szabadalmi igénypont: 1. Eljárás hidroxilammóniumsó-oldat előállítására és feldolgozására, amelynek során egy vizes-savas reakcióközeget egy hidroxilammó-65 niumsó-szintéziszóna és egy oxim-szintéziszóna 4
