160376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izobutiraldehid hőbontására

3 Ismeretes továbbá, hogy propilén izobutiral­dehid katalitikus bontásával is előállítható (lásd H. J. Hagemeyer, G. C. De Croes: The Chemistry of Isobutyraldehyde, Tennessee Eastman Company 1954, 55. oldal). Katalizátor­ként palládium vagy réz alkalmazható. A fenti eljárás jelentős hátránya, hogy a képződő pro­pilén propánná történő nemkívánatos tovább­hidrogéneződése nein akadályozható meg, mi­által az oxo-szintézisnél nem értékesíthető pro­pilén- és hidrogénveszteségek lépnek fel és a katalizátorok aktivitásukat rövid időn belül elvesztük. Az ismert eljárások a fentiekben részletezett hátrányait a találmányunk tárgyát képező el­járás segítségével kiküszöböljük. Azt találtuk, hogy izobutiraldehid hőbontás­sal sikeresen alakítható túlnyomórészt propi­lénből, széixmonoxidból és hidrogénből álló gáz­eleggyé oly módon, hogy izobutiraldehidet víz­gőz jelenlétében, adott esetben atmoszférikus­nál nagyobb nyomás alkalmazása mellett, 500 °C és 800 °C közötti hőmérsékletre hevítünk. Találmányunk alapja az a meglepő felisme­rés, hogy izobutiraldehid tisztán termikus úton — tehát katalizátorok alkalmazása nélkül — jó kitermeléssel számos szintézis értékes kiindu­lási anyagaként felhasználható termékekké ala­kítható. A találmányunk tárgyát képező eljárás elő­nyös foganatosítási módja szerint a hőbontást 650 és 680 °C közötti hőmérséklettartományban -végezzük el. Amennyiben 600 °C alatt dolgo­zunk, az átalakulás tökéletlen és az izobutir­aldehid egy részét változatlanul visszakapjuk. A propilén-kitermelés kb. 700 °C felett csök­ken és egyre nagyobb mértékben keletkezik metán és etilén. Mintegy 800 °C felett a me­tán- és etilén képződés lép előtérbe; ilyen ma­gas hőmérsékletet csak különleges esetekben alkalmazunk. Abból a célból, hogy a kokszleválást bizton­sággal megakadályozzuk, az izobutiraldehid bontását szükségszerűen vízgőz jelenlétében kell végrehajtanunk. A vízgőz mennyisége elsősor­ban a reakcióhőmérséklettől függ. Így pl. 650 °C hőmérsékleten 100 súlyrész izobutir&ildehidre számított 70 súlyrész vízgőz alkalmazásával a kokszleválást biztonsággal kiküszöbölhetjük. A vízgőz mennyiségének növelésével a propilén­kitermelést emelhetjük és egyidejűleg a kapott bontási gázban a propilén/propán arányt javít­hatjuk. Így például a víz/izabutiraldehid arányt 0,9 : 1-ről 3,0 : l-re emelve 650 °C-os hőmér­sékleten a propilén-kitermelés 11%-kal nő és a propilén/propán arány egyidejűleg 2,6 : 1 ér­tékről 5,6 : l^re emelkedik. Megjegyzendő azon­ban, hogy az izobutiraldehid hígításának foko­zásával az azonos tartózkodási idő alatt elér­hető átalakulás csökken. Fentiek értelmében az izobutäraldehidet és a vízgőzt különösen célsze­rűen 1 : 0,5 és 1 : 5,0 közötti, előnyösen 1 : 1,5— 1 : 2,0 súlyarányban alkalmazhatjuk. 4 Figyelemreméltó, hogy az izobutiraldehid ta­lálmányunk szerinti hőbontásakor a többi kö­rülmény állandó értéken tartása esetén a reak­ciótermék összetétele a kiindulási anyagok re-5 aktorbeli tartózkodási idejétől tág határokon belül független. Ily módon az áthaladási sebes­ség megfelelő megválasztásával az izobutiral­dehidet az értékes termékek mennyiségének csökkenése nélkül egy lépésben kvantitatave 10 átalakíthatjuk. Amennyiben alacsonyabb reak­ciohőmérsékletet vagy rövidebb tartózkodási időt alkalmazunk és adott esetben csak rész­leges átalakulást érünk el, az átalakulatlan izo­butiraldehidet a folyamatba előzetes tisztítás 15 nélkül visszavezethetjük. A nem teljes bontás­kor 5i%rtig terjedő mennyiségben (a visszanyert izobutiraldehidre számítva) keletkező metilak­rolein az átalakulást nem zavarja és az alkal­mazott reakciókörülmények között ugyancsak 20 lebomlik. A találmányunk tárgyát képező eljárás kü­lönös előnye, hogy a felhasznált izobutiralde^ hid hőbontás előtt történő tisztítására nincs szükség. így pl. kéntartalmú vegyületek és az 25 izoibutiraldehid oxidációs termékei az átalaku­lást nem zavarják. A találmányunk tárgyát képező eljárás ap­parativ szempontból igen egyszerűen végre-30 hajtható. A reakciót pl. a szokásos típusú, fű­tőberendezéssel ellátott és adott esetben mert tölteléktestet tartalmazó csőreaktorokiban vé­gezhetjük el. A zavartalan hőközlés biztosítása céljából előnyösen járhutunk el oly módon, 35 hogy az izobutiraldehidet a vízgőzzel együtt előmelegítőben 400—500 °C-ra hevítjük. A re­aktorból kilépő reakeióelegyet előbb hőcseré­lőn vezetjük át, majd a kikondenzált víztől el­váliasztóberendezésben megszabadítjuk. A túl-40 nyomórészt propilénből, szénmonoxidból és hid­rogénből álló gázelegyet a hidroformiilezéshez közvetlenül felhasználhatjuk. Az etilént csak abban az esetben célszerű a hőbontásnál ka­pott gázelegytől egy további lépésben elválasz-45 tani, ha az elegy nagyobb mennyiségű etilént tartalmaz. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a -0 példákra korlátoznánk. Példák: Előmelegítőből, reaktorból, hűtőből, elválasz­tóból és elemzőkészülékből álló berendezésben az alábbi táblázatokban összeállított kísérlete­ket a következőképpen végezzük el: Izobutiraldehidet és vizet az előmelegítőben együtt elpárologtatunk, 400—450 °C-ra heví­tünk, majd fűtéssel ellátott, 54 cm hosszú és 32 mm belső átmérőjű V2A csőreaktorba vezet­tünk. A hőbontást atmoszférikus nyomáson, a táblázatban megadott reakcióhőmérsékleteken 65 hajtjuk végre. A víz, az adott esetben vissza-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom