160368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a télizöld meténg (Vincaminor I.) gyógyászatilag hatásos mellékalkaloidjainak elkülönítésére

160367 szerves oldószerrel kirázzuk, majd a vissza­maradó vizes fázist meglúgosítjuk és így a mellékalkaloidokat bázis formájában kicsapjuk, majd szűrjük és mosás után kíméletes módon megszárítjuk, az így nyert melJékalkaloidok vérnyomáscsökkentő, agyértágító és agyi vér­átáramlás növelő hatással rendelkeznek, az így nyert mellékalkaloidoikira jellemző hatásinter­vallumok elnyújtottsága és csekély toxicitása. Ez a hatástani előny, amely a kinyert mellék­alkaloidokban jelenlevő különféle, eddig far­makológiailag nem vizsgált és a gyógyászatban nem alkalmazott alkaloidok szinergetikus hatá­sának tudható be, a találmány szerinti eljárás termékét gyógyászati szempontból értékessé teszi. Találmányunk tehát eljárás télizöld meténg (Vinea minor L.) gyógyászatilag hatásos mellék­alkaloidjainak a vinkamin és vincintői való szelektív elválasztására, az ismert módon nyert és szárazra párolt összaükaloidok vízzel elegyedő szerves oldószerben végzett feloldása, az oldat­ból a vinkamin és a vincin kikristályosítása, majd kiszűrése útján, melyre jellemző, hogy a normál — és/vagy izopropanolból végzett kris­tályosítás után a szűredéket komplex-képző szerves sav 0,1—10,0%-<is vizes oldatával tíz­százszorosára hígítjuk és az oldatot vele nem elegyedő szerves oldószerrel kezeljük, majd az elkülönített savas-vizes oldat kémhatását 8,0— 9,0 pH-jértékre állítjuk be, a kivált mellékalka­loidokat kinyerjük és kíméletes körülmények között megszárítjuk. A találmány szerinti .mellékalkaloidok farma­kológiai hatásait a következőkben foglaljuk össze: a) normál chloralos-urethannal altatott macs­kák artéria carotisában mért vérnyomását (az adott dózis nagyságától függően 0,6—2,0 mg/kg intravénásán) csöíkkenti, a hatás tartós. Az anyag vérnyomás csökkentő hatása a papaverin hatásánál kétszer erősebb és háromszor hosz­szabb időtartamú. b) Az anyag jó agyértágító hatását igazolja az a tény, hogy az artéria carotislban időegység alatt átáramló vérmennyiség (0,;5—2,0 mg/kg i.V.) 20—80%-os növekedést mutat. Papaverin és a találmányunk szerint nyert mellékalkaloidok hatáserősségének összehasonlí­tása : Anyag Vérnyomás Idő­csökkenés tartam Art. carotison átáramló vérmennyi­ség papaverin 1 1 1 meténgfű mellék­alkaloidjai 2 3 4 c) A jelentős érrendszeri hatás mellett a köz­ponti idegrendszerre gyakorolt hatás is kedvező. 10 15 20 S0 35 40 45 50 i. 55 60 Kismértékű nyugtató hatás mellett izom­relaxaeiót nem okoz. (Nicotinnal, elektroshock­kal kiváltott görcsöket 2(0, ill. 17,Í5 mg/kg dózisa gátol 50i%,-iban. Amphetaminos hypermotilitást 40 mg/bg intraperitoneaMsan adott anyag gátol.) Fájdalomcsillapító hatása nincs. d) Toxicitás. Az anyag oralis adagolás mellett 50 mg/kg naponta 6 héten, ill. három napon át adva, nem kívánatos mellékhatásokat, a szer­vekben — makro, ill. mikroszkópos úton vizs­gálva — kóros elváltozásokat nem okoz. Az állatok 50%^a 450 mg/kg-os per os dózistól pusztul el. A találmányunk szerinti eljárással nyert mel­lékalkaloidokat a therápiában öregkori agyér­elmeszesedésben szenvedő betegek és különbö­ző szemészeti megbetegedések (melyek alapja érrendszeri károsodás volt) kezelésére alkalmaz­zák. A klinikai bizonylatok egyértelműen hang­súlyozzák, hogy az agyérelmeszesedés kezelésé­re eddig használt papaverin és dihidroergotoxin hatását — a találmány szerinti eljárással nyert mellékalikaloidok — sokszorosan felülmúlják. Szemészeti beteganyagon nyert tapasztalatok szerint helyi keringési zavarok okozta szem­betegségek kezelésében elsősorban azokban az esetekben, melyekben az elváltozást a retina vagy a látóideg ereinek spasticus szűkülete okozza, a meténgfű mellékalkaloidjainak adago­lása jó hatású, napi háromszor 10 mg-os tab­lettában adagolva. A meténgfű gyógyászatilag hatásos mellékal­kaloidjait a találmány értelmében olyan módon állítják elő, hogy a 151.7:84 sz. magyar szaba­dalmi leírás szerinti eljárással előállított a meténgfű összalkaloidját tartalmazó benzolos oldat bepárlása után nyert vörösesbarna, kenőcs­szerű összalkaloid elegyből a főalkaloidokat — a vinkamint és vincint — normál és/vagy izo­propilalkoholból — kikristályosítjuk, majd ezek kiszűrése után visszamaradó, a főalkaloidoktól már mentesített anyalúgot 0,1—10,0%-os komp­lexképző szerves savas-vizes oldattal tíz-száz­szorosára hígítjuk, a savas-vizes oldatból a pro­panol és/vagy izopropanol túlnyomórészét és a nem bázikus jellegű kísérőanyagokat vízzel nem elegyedő szerves oldószeres — pl. benzin, ben­zol, diklóretán, stb. — kirázás útján eltávolít­juk, a fázisokat szétválni hagyjuk, az elkülöní­tett vizes-savas oldatot alkálilúg vagy ammónia oldattal 8,0—0,0 pH^értékre meglúgosítjuk, a mellékalkaloidokíból álló csapadékot szűrjük, amikor is a nem alkaloid jellegű egyéb anyagok oldatban maradnak. A csapadékot vízzel mos­suk, a szűrőlepényt 40—50 °C hőmérsékletű levegőáramban fluidizálva kíméletesen megszá­rítjuk. • Az így nyert termék világosdrapp színű por, mennyisége kb. tízszerese az előzetesen kristá­lyosan kinyert vinkamin és vincin főalkaloidok­nak, vízmentesen, titrálás útján vinkamin-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom