160358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lignites barnaszén szárítására
160358 8 Ár 4Á "bünkért időközben isimét friss szénnel töltik meg. "J "- 'a^A^^ás4Üik n ¥eszte]!enítés lezárása után a 2B ^Sigelaked'érry öboicsáitó 21B szelepét megnyitf&5|É' ^^nkráí^lhyítj a leülepedett széniszaptá%"«r?Í|en "síéfírr^eifeiit -vizet a 212 iszapvezetéen°íeí|ítfk. ''Efm.e'k következtében az IB gőzö-Ioféi3rrte VI ésMlféé jelenlevő - csekély túlnyomás xoSMatáen^^Aientítőddk. Különleges leéresztő^Z§lep tehát, -iinely' az^ 1 f gőzölőből közvetlenül a" sz^báütiií; vMéffiíl. felesleges. É A^rr^söáife^'fe^feleftitest követi az IB 'gőzölő urifés^BWSÍ^ s W ) Jál96 í gőzölőfedéi nyitásával KezdJocßk. 3Á^slérr gőzben áz utószellőző 6B tárolóba esik,( ott-^ätsäellSäik és eközben elvezeti a.A^^dáSvf2ítíaftaIftiifiaIc 'további részét. ~!^'9 g^neifiÍ8^eaelAkfai"e!n ; elrendezett 9 szelep zariá-Sía' úíaffis ^ r ÍB'-g6zölő isinét kész friss szén befogadásjária és ezután abban a továbbiakban afrBar ^a^^W'^o^ißbeln'ieírt töltési eljárás iköv^^^i^ld^'^fcqivieti;" az első előmelegítés ä^pözwlsfp ,10 - tafitáíybólf bevezetett forróvízzel, f~~°"p,g3 fM§§aík 4ÉriiéleigÍtés;' a következő, azlöFfe ifflämpl,' amelynek gőzölési fázisa éppen .befejezőidMEés [ ä tulajdonképpeni gőzölés!^fr^'afkoltíöfeo3''időben a nyersszenet bef-ofäqij 93Í$§faío{Éi>6r «tóiét feltöltik nyersszénhel. •-JÍfebrm ílk őbí ddv+ r •;< Ezak*í ^ í eiíj^áSf !É Iépesé.k azonos sorrendben egymás ytafí fo^aloanák. az IC és ID gőzölőkben, termésaéféSefi'c egymáshoz viszonyítva — időeltolásslal, míg végül a teljes T ciklusidő 4 . ."'"•. lefutása után, amint az a 2. ábnából látható, be nem következik az 1A gőzölőnek friss szénnel való újbóli feltöltése. A 3. ábrán összehasonlítást teszünk a találmány szerinti eljárás és az ismert Kretsehmiereljárás között. Ebből az ábrából a két eljárás 'közötti, alapvétő különbség is jól látható. Míg, a 190 490 sz. osztrák szabadalmi leírás szerinti eljárásnál az első és második fesztelenítés közötti idő, míg ä második és első előmelegítésnél közvetlenül gőzölőből gőzölőbe, illetve az egyik gőzölő függelékedényéből a legközelebbii gőzölőbe történik a gőz átvezetése kényszerűségből mindénkor — és ebből következő; . 8 en ezen, eljárási szakaszok időtartama független a. technológiához szükséges időtől, addig á találmány szerinti eljárásnál kizárólag az első fesztelenítés illetve második előmelegítés van egymáshoz időben kötve és a második fesztelenítés illetve az első előmelegítés a gőzölő felett fekvő nyomásmentes közbülső tartályból egyugyanazon, a gőzölőből és a hozzá tartozó függelékedényből álló rendszerben kerül végrehajtásra. Ebből következően az IE, 2E, L, F, IV, 2V ff eljárási 'ostiääoK — •+ TáJ idővel' vannak rög-4 ..'"••: 10 15 20 25 SO 35 40 45 zítve, az egyes eljárási szakaszok azonban ezen összádőn belüli időbeli elnyújtása tetszés szerinti és így a technológiai folyamatokhoz jobban beállíthatók. A 3. ábrából az időnyereség a tulajdonképpeni gőzölőfázis részére a találmány szerinti eljárás esetén világosan kitűnik. Míg a 190490 sz. osztrák szabadaloimíban leírt eljárásnál ez az el-1 .3 járási lépés — T—Ta/c = —-nak- adódik, ahol 2 8 T a teljes ciklusádő, Tak az első fesztelenítés 1 időtartama és — T a második előmelegítés idő-8' tartama, addig a gőzöléshez a találmány sze-3 rinti eljárásnál — T-—T^ idő áll rendelkezésre, 4 ahol a Tü ezen kívül még kisebbnek választható, mint a Taft. A találmány szerint előnyös, ha a második fesztelenítésnél a közbülső 10 tartályba való bevezetésnél keletkező fesztelenített gőzt, illetve maradékgőzt a 16 szeleppel ellátott 16: és 17 vezetékeken a 4 széntárolóba vezetjük. Miután a gőz ennek során a hideg szénnel érintkezik és ennek következtében azonnal és teljesen lecsapódik, a jó melegátadás következtében á nyersszenet kiválóan előmelegíti a nyersszenet befogadó 4 tárolóban. Ez különösen akkor jelentős, "ha a gőzölő a 276 2Ő6 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint más egyéb okokból előnyösen a gőzölő felső részét a széntartalom megkerülésével, annak alsó részével összekötő kerülővezetékkel van ellátva. A 190 490 sz. osztrák szabadalmi leírásban ismertetett eljárásnál, ahol a második fesztelenítés,' mint ismeretes, az egyik gőzölőnek függelékedényéből a legközelebbi gőzölőbe való bevezetéssel történik, azaz ahol a forróvíz, majd az azt követő gőz a hideg nyersszénnel töltött gőzölőbe kerül bevezetésre, a kondenzációs hatás az ezt követő, gázbevezetésnél közel sem olyan intenzív, mivel ennek'a gőznek csak kisehbv része érintkezik a gőzölőíben levő nyarsszén felületével és ott lecsapódik, míg a nagyobb része a megkerülővezetéken át a szén mellett a függelékedénybe áramlik és ebből az okból a gőztartalom előmelegítésére nem használható fel. A találmiáriy szerinti eljárás előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: " 1. Az ismert eljárásokkal szembén azonos T ciklusidőn belüli növelt gőzölési idő lehetővé teszi a friss gőz fojtáson keresztüli bevezetésiét, aminek következtében a nyersszén átmelegítése optimális. Ebből adódik, hogy megjavul a szemstabilitás és a tökéletes kiszáradás biztosított. 2. A meglassított gőzölési fázisban történő frissgőz bevezetés következtében a gőzfélhasználási csúcsok a legmesszebbmenőén kiegyenlítődnek és ennek következtében gőztároló püfferra a kazánház és a szárítóberendezés között szükség nincs. I
