160334. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés központi adatkezelőegységgel kialakított szinkron üzemű logikai rendszerekhez

160334 3 4 meny kerül. Természetesen mód van arra, hogy egyszerre több regiszter kimenőjelét adjuk a malomra, illetve az eredményt egyszerre több regiszterbe írjuk be. A rendszer működésének feltétele az, hogy a regiszter bístabil elemeinek bemenetein olyan beíró kapuk legyenek, amelyek érzéketlenek a kapuzó szintnek a vezérlőimpulzus megjelenésének időpontja után bekövetkező megváltozásra. A kezelőszervekkel kapcsolatos műveletek során többek között felmerült az a probléma, hogy a kezelőszervek működtetési ideje nagyságrendekkel nagyobb a rendszer belső működési részidőinél; ezért központi adatkezelő egység alkalmazása esetén a kezelőszerv műveleteket nem lehet a programműveletekhez hasonlóan előkékészíteni, hiszen ehhez valamelyik regiszter tartalma számára hosszú időre le kellene terhelni a központi adatkezelő egységet és ezen előkészítő idő alatt a központi adatkezelő egység nem hajthatná végre a kezelőszerv műveletet követő programrészlet műveleteit. Ezért a kezelőszerv műveleteket általában a központi adatkezelő egységtől függetlenül hajtják végre oly módon, hogy az átírni kívánt regiszter kimenetét közvetlenül csatlakoztatják annak a regiszternek a bemenetére, melybe be kell írni és a kezelőszerv működtetésekor keletkező impulzus hajtja végre az átírást. , Ennél a megoldásnál kezelőszervenként továbbá a központi adatkezelő egység kimenetének a regiszterek bemenetére csatlakozásánál járulékos logikai fokozatok szükségesek. Míg a kezelőszervenként szükséges járulékos logikai egységek száma összességében viszonylag kicsi, a regiszterek bemenetére való csatlakozásnál alkalmazott járulékos logikai fokozatok száma összességében igen jelentős, hiszen nagy rendszereknél — mimellett a kezelőszervek igénye alig nő — jelentősen megnő nem csupán a regiszterek száma, hanem különösen a regiszterenkénti bithelyek száma, márpedig az ilyen járulékos logikai egységek részint bithelyenként, részint minden egyes bithelyhez is regiszterenként szükségesek. Egy ilyen rendszer jellemző részlete látható vázlatosan a 2. ábrán. Az ábrán az i-ik regiszter v vezérléssel befolyásolt tartalmának, illetve a j-ik kezelőszerv működtetésekor az i-ik regiszter tartalmának a k-ik regiszterbe való beírását mutatjuk be. A programfázis feltételek a második 11 ÉS-kapun é-? a második 12 VAGY-kapun keresztül előállítják az f,- feltételt, amely az első 13 ÉS-kapu segítségével lehetővé teszi az r,- regiszterbit kimenőjelének bejutását az első 5 VAGY-kapuba, illetve a műveletvégrehajtó 6 kapurendszerbe. A statikus e eredménybit a 14 ÉS-kapu egyik bemenetére jut, amely 14 ÉS-kapu másik bemenetére a g/t regiszterfeltétellel kapuzott o óraimpulzus jut az ötödik 26 ÉS-kapun keresztül. A 14 ÉS-kaipu kimenőjele a 16 VAGY-kapun átjutva végrehajtja az e eredménybit beírását a 17 regiszterbistabil áramkörbe, amely a k-ik regiszter megfelelő bitje. A 18 kezelőszerv a j-ik a kezelőszervek közül, ennek jele eljut a pergésgátló 19 bistabil áramkörbe, amelynek by kimenőjele a nyolcadik 32 ÉS-kapun hj kezelőszerv feltétellel való kapuzás után a kilencedik 15 ÉS-kapu egyik bemenetére kerül. Az r; regiszterbit kimenete a kilencedik 15 ÉSnbapu másik bemenetére van kötve, ennek a kapunak a kimenőjele a hatodik 16 VAGY-kapun keresztül végrehajtja r; regiszterbit tartalmának átírását vk regiszterbistabil áramkörbe. A 19 bistabil áramkör kimenőjele a negyedik 20 ÉS-kapu>ban h;- kezelőszerv feltétellel kapuzva a harmadik 21 VAGY-kapun keresztül eljut a 22 késleltető fokozatra, amelynek a kimenete a p programimpulzust adja. A programimpulzus már a kezelőszerv művelet utáni programrészlet első impulzusa, amely elvégzi a 19 bistabil áramkör által (a kezelőszerv művelet végrehajtásához hasonlóan, vezérlőbistabil áramkörök beállításával) előkészített programműveletet. Ettől kezdve a programrészlet akadálytalanul folytatódhat, a kezelőszerv hosszúidejű működtetésének zavaró hatása nélkül. Az ábrán az egy kezelőszervhez tartozó áramköröket tüntetjük fel. A többi kezelőszerv bistabil áramkörei és negyedik ÉS-kapui a harmadik 21 VAGY-kapu további bemeneteire, illetve tobi nyolcadik ÉS-kapukra csatlakoznak. A harmadik 21 VAGY-kapu és a 22 késleltető fokozat valamennyi kezelőszerv számára közös. A második 12 VAGY-kapu bemenetére további ÉS-kapuk csatlakozhatnak az r; regiszterbit kimenőjelének kapuzása céljából. Az 5 VAGY-kapu további bemeneteire más regiszterek megfelelő bit jeleinek kimenetei köthetők,, míg az e eredménybit további ÉS-kapukra is elmehet. Az ábrán eredményvonallal körülvettük azokat a fokozatokat, melyek bithelyenként (illetve, ahol multiplikációt jelöltünk bithelyenként anynyiszor, ahány regiszter van) szükségesek, az eredményvonalon kívül láthatók azok a fokozatok, melyek részint kezelőszervként, részint valamennyi kezelőszerv számára közösen szükségesek. A jelentős alkatrészigényt tehát az eredményvonalon belül mutatott fokozatok alkotják, s találmányunkkal célunk ennek az igénynek a csökkentése volt a szolgáltatások minőségének megtartása, illetve javítása mellett. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a regiszterek bemenetei előtt bithelyenként szükséges logikai fokozatok száma csökkenthető, ha a kezelőszervek beavatkozó jeleit nem kizárólag ide vezetjük, hanem alkalmas logikai összefüggésben a központi adatkezelő egység bemenete előtti logikai kapura is, miáltal azt a logikai funkciót, melyet bitenként a megtakarítandó fokozatok láttak el, most együttesen a kezelőszervenkénti, illetve közös kiegészítő fokozatok és a központi adatkezelő egység végzik el. Durva közelítéssel ezzel a ráfordításigény olyan arányban csökken, amilyen az arány egyfelől a kezelőszervek száma, másfelől a bithelyek száma, illetve a bithelyek 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2