160333. lajstromszámú szabadalom • Készülék kétfázisú rendszerek szabályozott idejű hatékony érintkeztetésére

5 A kisebb 4 fúvókanyílás mérethez nagyobb maximális rétegmagasság tartozik, és ily módon a fúvókaátmérő csökkentésével a rétegmagasság növelhető. A fúvókanyílás méretének csökkentése azonban a készülékellenállás nagymérvű 5 növekedését jelenti, ezért nem minden esetben valósítható meg. A találmány szerinti készülékben a 11 gejzires csatorna méretének és alakjának megfelelő, io részben vagy teljes egészében tömör falú 10 betétcső helyezhető a réteg belsejébe. A tömör falú cső megakadályozza a gázkiáramlást a 12 csúszó héjrész felé. A gázsebesség a magasság msntén ezáltal csak a csatornaátmérő növekedé- 15 sének megfelelő arányban csökken, mely tény a maximális gejzirezhető rétegmagasság növekedésében mutatkozik meg. A 10 betétcső alkalmazásával elérhető réteg- 20 magasság növekedésre példaképpen a következő kísérleti eredményt ismertetjük: 60 mm gejzires készülékátmérő és 2 mm fúvókanyílás esetén a maximális gejzirezhető rétegmagasság 280 mm volt, 0,6—0,8 mm-es szénfrak- 25 ció alkalmazása esetén. E rétegmagasság a gázsebesség fokozásával sem növelhető. Ennél magasabb réteg ugyanis a gázsebesség növelésekor a gejzires áramlási forma helyett turbulens szemesemozgás képét mutatja. A gejzires csator- OQ na méreteinek megfelelő tömörfalú betét alkalmazása esetén 380 mm-es réteg gejzirezhető, vagyis a rétegmagasság mintegy 35%-kal növelhető. a5 Hálós falú 10 betétcsővel, melynél a gáznak a csúszó héjrész felé való kiáramlása biztosított, elérhető, hogy a szemcsék egy teljes körforgást végezzenek. A csúszóréteg szemcséi ugyanis a csatornafal közelében betét nélküli készülékben 40 gyakran besodródnak a 11 központi gejzires csatornába a készülékalj elérése előtt. A 10 betétcső alkalmazásával a szemcsék a "réteg tetejétől a készülékaljig terjedő teljes útszakasz megtételére kényszerülnek. Ily módon a szemcsék minden 45 körforgás alatt egyszer bekerülnek a 4 fúvóka hő- és anyagátadás szempontjából előnyös turbulens környezetébe. A rétegmagasság változtatásán kívül a szem- 50 csék tartózkodási ideje az adagolási, ill. elvételi sebességgel is szabályozható. A gejzires réteg folytonos üzemeltetése a szemcsék meghatározott, szabályos körcirkulá- -5 ciós mozgása révén könnyen megoldható. A szemcsék a csúszó 12 héjréteg bármely magasságában beadagolhatok. Mivel a 12 csúszórétegben a szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete körforgásuk alatt állandó, amennyiben a beadagolást az elvétellel ellentétes oldalon végezzük, biztosítható, hogy a szemcsék minimálisan egy teljes körforgást végezzenek. A találmány szerinti készülékben a friss szemc~ék beadagolása (8) az első gejzires tag héjré- 65 6 szébe, célszerűen annak felső egyharmadába történhet. A elvételi sebességet az adagolási sebességhez képest az 5 átvezető nyílásnál levő 6 és 7 csappantyúk állásával szabályozhatjuk. Az adagolási sebesség beállításánál ügyelni kell arra, hogy több szemcsét ne adagoljunk a rétegbe, mint amennyit a 12 csúszórétegből a fúvókán keresztül beáramló gáz, injektorhatása következtében, az időegység alatt a 4 fúvóka körüli környezetből be képes rántani a 11 gejzires csatornába. A megfelelő adagolási sebesség a battérián belüli minden egyes gejzires tagban a rétegmagasság állandóságával ellenőrizhető. Az ellenáram elve bizonyos fokig már egy készüléken belül is érvényesül. A 11 gejzires csatornából a 12 csúszórétegbe kerülő szemcsék, valamint a gáz között a hő- ill. anyagátadás bizonyos fokig már végbement. A második körforgás kezdetén a már melegebb, ill. csökkent koncentrációjú szemcsék — amennyiben regenerálásról, ill. szárításról van szó, a 4 fúvókán beáramló meleg, ill. híg koncentrációjú gázzal kerülnek érintkezésbe. A hatásfok javulását eredményezi a több gejzires készülék egymás mellé helyezése. A 6 és 7 csappantyúk megfelelő állításával elérhető, hogy az első készülék 12 csúszórétegéből a szemcsék a következő készülék 12 csúszórétegébe, ill. annak készülékaljába jussanak, és igy bekerüljenek a •* fúvóka turbulens környezetébe. A lapos több tagból álló, összekapcsolt berendezésnek további előnye, hogy az üzemi helyiségekben jól elhelyezhető, jól kezelhető és kis helyet foglal el. A klasszikus gejzires, vagyis körkeresztmetszetű berendezések ipari méretek esetén nehezen elhelyezhetők. Több készülék öszszekapcsolása függőleges irányban a nagy készülékmagasságok miatt nem, vagy csak kivéteteles körülmények között oldható meg. Az egymásután kapcsolás térfogatigényes. A készülékek soros, ill. párhuzamos kapcsolá- v sa, az egyes készülékek sorrendje a gázbevezetés szempontjából újabb lehetőséget nyújt az ellenáramú működtetés előnyeinek kihasználására, így például, ha csak minden második, ill. harmadik készülékbe vezethetünk friss, ül. meleg gázt, melyet azután a készülékből való kilépés után betáplálunk az előtte levő készülékbe, amely még eredeti, vagy legalábbis nagyobb koncentrációjú szemcséket tartalmaz, vagy hőmérséklete alacsonyabb, akkor a berendezésen átáramló gáz jobb kihasználását érhetjük el. A tartózkodási idő kézbentartására, ill. határesetben (megfelelő csappantyúállás mellett) annak biztosítására, hogy a szemcsék csak egyszer fussák be az áramlási utat, a battéria elemeinek 1. ábra szerinti összekapcsolása azzal módosulhat, hogy az egymás után következő készülékek közötti válaszfal egyben a sorrakövetkező készülék betétcsövének fala (3. ábra). Körfolyamatok egyes műveleti tereinek célszerű összekapcsolására (Pl. adszorpciós körfo-3