160332. lajstromszámú szabadalom • Csatorna friss levegő bevezetésére épület-terek szellőztetéséhez

5 160332 6 jtik. A rajzokon az 1. ábra a találmánnyal kap­csolatos szellőztető berendezés vázlatos oldalné­zete, a 2. ábra pedig a találmány szerinti, az el­használt levegőt szívó csatorna perspektivikus vázlatos rajza. A továbbiakban a találmány szerinti kialakí­tás világosabb szemléltetése érdekében röviden ismertetjük magát a szellőzőberendezést is, az 1. ábrán. A rajzon az 1 szellőztetendő belső teret és az azt határoló 2 falat szemléltetjük, melybe a szel­íőztető-berendezés beépítése történik, A 3 szel­lőztető-berendezést egymással könnyen össze­szerelhető elemekből állítjuk össze. A szellőző-berendezéshez tartozó 5 szekrényt a 2 fal nyílásában helyezzük el. A szekrény a belsejében vízszintes elhelyezésű keskeny 29 vá­lasztófal felső, és alsó nyílásra osztja. Az alsó nyílásban a vízszintes tengely körül forgó 11 axiális ventillátor van elhelyezve. Az 5 szek­rénynek a 11 axiális ventillátort befogadó nyí­lásától az elhasznált levegőt szívó 4 csatorna függőleges irányban lefelé nyúlik. Az 5 szek­rény felső nyílásából a 8 levegőkivezető fúvóka az 1 térbe nyúlik. Az 5 szekrény külső oldalán megközelítően a 29 választófal magasságában a 19 pontban elforgathatóan a kétszárnyú 20 fojtó­csappantyú van felszerelve, mely egyik helyze­tébea amikoris a 22 szárny a 29 választófalra illeszkedik, az axiális ventillátortól kifelé nyúló 10 elhasznált levegő-nyomócsatornát és a 8 le­vegő-kilépő fúvókától kifelé nyúló, a friss le­vegő vezetésére szolgáló 15' nyomócsatornát ha­tárol. A 20 fojtócsappantyú másik helyzetében mind az elhasznált levegőt nyomó 10 csatorna, mind pedig a friss levegő vezetésére szolgáló 15' csatorna kifelé zárva van, ezek a csatornák azonban a 20 fojtócsappantyú és a 29 választó­fal között létesített 17 nyílás útján egymással össze vannak kötve, úgy, hogy csupán friss le­vegő hozzáadása nélküli levegőátáramoltatás .órténik. A 20 fojtócsappantyú a szükségnek megfelelően különböző helyzetekben rögzíthető a két véghelyzete között. Az 5 csatorna külső oldalához az elhasznált levegő kivezetésére szol­gáló 12 csatorna és a friss levegő bevezetésére szolgáló 15 csatorna csatlakozik. A továbbiakban a találmányunknak megfele­lően a 4 elhasznált levegőt szívó csatorna kiala­kítását ismertetjük. Amint azt az 1. és 2, ábra szemlélteti, a 4 el­használt levegőt szívó csatorna felső vesén a 11 axiális ventillátorral szemben a 40 zsaluzat van elhelyezve. A 40 zsaluzat a 4 elhasznált le­vegőt szívó csatorna 41 nyílása előtt rögzített 42 szekrényt foglal magába, melynek az 1 belső tér felé néző nyílásában az ismert módon sza­badon elforgathatóan 43 zsalulemezek vannak elhelyezve. A 43 zsalulemezek előnyösen olyan kialakításúak, hogy azokat mindenkor saiát sú­lyuk mozgatja záróhelyzetbe. Lehetséges azon­ban az a rajzon szemléltetett kialakítás is, mely­nél a 43 zsalulemezek 44 tengelyén 45 kar van rögzítve, (mely a 46 összeköftőrudazat segítségé­vel a 47 pontban csuklósan van csatlakoztatva. Ugyanakkor az egyik 45' kart a 47 pontban történő csuklós csatlakozáson túl meghosszabít­juk és azon hosszirányban beállítható 48 súlyt alkalmazunk. Az ilyen kialakítás következté­ben egy elfordítás esetén az összes 43 zsalule­mezt azonos mértékben mozgatjuk és ugyan­akkor lehetőség van arra, hogy az alacsony nyomás következtében az elhasznált levegőt elszívó csatornában létesített nyitási időpontot a 48 súly beállításával határozzuk meg. Amint az a 2. ábrán látható a 40 zsaluzaton, a meg­felelő de külön nem szemléltetett módon veze­tett 49 retesz van elhelyezve, melynek segítségé­vel a 40 zsaluzat nyílása lezárható. A 49 retesz helyett természetesen egy elfordíthatóan ágya­zott zárócsappantyú is alkalmazható. A 40 zsaluzat feladata, hogy a felhalmozódó meleget tehát elsősorban a nyári hónapokban a belső tér felső szakaszából eltávolítani és elve­zetni. Emellett a kialakítás olyan, hogy a zsalu­zat az axiális ventillátor egy meghatározott to­vábbító teljesítménye esetén automatikusan nyí­lik és a továbbító teljesítménynek a meghatáro­zott érték alá való süllyedésekor önműködően ismét záródik. A téli hónapok alatt, amikor is hőbesugárzásból vagy az állatok testéből kiá­ramló hő hatására nem kívánt melegfelhalmo­zódással számulnunk nem kell, a zsaluzat nyí­lása a 49 retesz segítségével elzárható és üze­men kívül helyezhető. Amennyiben egy 40 szellőztető berendezést kikapcsolunk, ami különösképpen olyan épület­terek esetében fordulhat elő, ahol több szellőz­tető berendezést használunk és a kézi úton be­állított 20 fojtócsappantyú nincs olyan helyzet­ben, hogy mind a friss levegő bevezetéséhez * szolgáló 15 csatornát mind pedig az elhasznált levegőt vezető 12 csatornát lezárja, az elhasz­nált levegőt szívó csatornán keresztül friss le­vegő áramolhat az 1 belső térbe és ilyen mó­don a terem hőmérséklete a padlószint közelé­ben nem kívánt módon süllyed. Annak érdekében, hogy ezt a káros hatást ki­küszöböljük, a találmány szerinti kialakítás ese­tében a 4 elhasznált levegőt szívó csatornában a 11 axiális ventillátor és az alsó szívónyílás kö­zött 50 fojtócsappantyú van elhelyezve, mely önműködően zárul, amennyiben a 11 axiális ventillátor nem szív levegőt. A rajzokon szem­léltetett példaképpeni kiviteli változat esetében a kétszárnyú 50 fojtócsappantyú 51 tengelye a középhez viszonyítva eltolt helyzetű, úgy, hogy a fojtócsappantyú az egyik szárny túlsúlya kö­vetkeztében záróhelyzetbe mozog és ily módon önműködően megakadályozza a friss levegőnek a 4 elhasznált levegőt szívó csatornán keresztül való beáramlását a 11 axiális ventillátor üze­men kívüli állapotában, és így a 20 fojtócsappan­tyú beállítása figyelmen kívül hagyható. Amint már említettük, a találmány szerinti kialakításnál számos egyéb változat is lehetsé-10 15 20 25 30 S5 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom